Vác tőszomszédságában, a Pest megyei Rád községben építik fel Magyarország első ökofaluját.
Az 1500-as lélekszámú kisközség dombján elkészülő lakópark házai természetes alapanyagokból készülnek, a telep saját energiaellátó rendszerrel, napkollektorokkal rendelkezik majd, és gyökérzónás szennyvíztisztást alkalmaz. Helyben állítják elő az elektromos áramot, és a környékbeli erdőkből nyerik a tűzi fát. A kivitelezési munkálatok az idén nyáron kezdődnek el, és a jövő év második felében fejeződnek be.
– A Független Ökológiai Központ egyik munkacsoportjával 1999-ben elkészítettük az önkormányzatok számára az “Autonóm kisrégió” című tanulmányunkat. A tanulmány egy konkrét területet, öt falut (köztük Kapolcsot) vizsgált, a Veszprém megyei Dörögdi medencében, ahol tájépítészekkel együtt javaslatot dolgoztunk ki a természetközeli víz- és szennyvízgazdálkodásra, a fenntartható tájhasználatra, illetve önellátó energiatermelésre – tájékoztat az előzményekről a projekt tervezője Ertsey Attila, a KOR Építész Stúdió Kft. építészmérnöke.
A dokumentumokból kiderül, hogy az ökolakóparkban 14 házat, illetve 17 lakást terveznek. A lakások alapterülete 65 és 90 négyzetméter közötti, de akad 120-140 négyzetméteres is.
Az építéstechnológia: favázas épület fafödémmel, zöld tetővel, és könnyű vályog kitöltő falakkal. Az alkalmazott anyagok természetesek, természet-közeliek. A faváz előre gyártható és gyorsan felállítható. A könnyűszerkezetes faházakhoz képest ez a vályogkitöltő megoldás sokkal előnyösebb, mert jobb a hőtároló képessége, a zajszigetelése és tartósabb is. A favédőszerek is csak természetes alapanyagokból lehetnek.
A fűtőmű-tetőfelület napkollektorral van befedve. Az épület egy tüzelőtárolóból, egy kazánhelyiségből és egy vezérlőhelyiségből áll. A hő földalatti távvezetéken jut el a házakba, a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást távhő adja, ami lakásonként egy kis hőátadó egységből és egy bojlerből áll. A bojler azért fontos, mert nyáron nem célszerű egész nap a vizet forgatni a távhővezetékben.
A házakon csak egy kémény lesz, ami a nappaliban lévő kandalló élő tüzének égéstermékeit vezeti ki a szabadba és az átmeneti szezonban tehet jó szolgálatot, temperálja a lakást. A tűzifát egy speciális géppel aprítják. A tároló akár az egész évre szükséges tüzelőanyag befogadására lesz képes és automatikus adagoló berendezés továbbítja a kazánhoz. A kazánt számítógép vezérli, ami egyúttal minden épületben ellenőrzi a helyiségek hőmérsékletét, a bojler vízhőmérsékletét. A faelgázosító kazán szinte hamumentesen működik. Emissziója egy gázkészülékéhez hasonló. A fatüzelés hosszú távon nem növeli a légköri széndioxid mennyiségét. Az áramellátást saját generátor biztosítja, amelyet robbanómotor hajt meg földgázzal. Ha van kedvezőbb üzemanyag, akkor biogázzal, biodízellel működő vagy akár fagáz meghajtású motor is beállítható. A generátor ellátja az egész telepet, ezen felül áramfelesleget is termel, amit az országos hálózatba juttatva értékesítenek. A motor hűtőrendszerében keletkezett hulladékhőt, betáplálják a távhő rendszerbe, s az vagy a melegvíz készítésben hasznosul, vagy a főépület úszómedencéjének vizét melegíti.
Egy ilyen gázmotoros minierőműnek több előnye is van. Egy szénerőmű húszegynéhány százalékos hatékonysággal működik, a termelt áram további ötven százaléka a szállítás közben vész el. Így a bevitt energia 10 százaléka marad meg. Ezzel szemben a gázmotor hatásfoka 40 százalékos, a szállítási veszteség nulla.
Az épületek tetőiről összegyűjtik az esővizet, amelyet szűrés utána a ház használati vízhálózatához továbbítanak. Ezzel megoldható a mosás és WC öblítése. A szennyvizet szürke és fekete szennyvízre választják. A fekete szennyvíz a WC-ből és a konyhai mosogatásból származik, a szürke a fürdésből és a mosásból. A szürke vizet egy kis tárolóban felfogják, és forgatják viszsza a WC öblítésre, ezután a szennyvízcsatornán keresztül a telep végében elhelyezkedő nádgyökér-zónás szennyvíztisztítóhoz juttatják. Ez nem nyílt tavas, hanem a náddal beültetett terepfelszín alatti víztisztítás. A megtisztított víz egy részét visszaforgatják, és a telep öntözővíz hálózatát látják el vele. A megmaradó csekély vizet a falun keresztül futó patakba továbbítják. A gyökérzónás szennyvíztisztítás ugyancsak a kistelepülések legolcsóbb technológiája. A kistelepülések az idén már egyedileg is pályázhatnak decentralizált, helyi szennyvíztisztítókra.
Kosztyán Kálmán polgármester elmondta, hogy a falu számára fontos, hogy az ökofalu felépítése után a beruházó valószínűleg újabb területet vesz majd az önkormányzattól, ahol beindulhat a biogazdálkodás is.
VALKÓ BÉLA
2002.04.25.
