Ma, azaz október 27-én elkezdődik a téli időszámítás: hajnali 3-kor az órák 1 órával korábbra, 2-re állnak vissza. Ebből már a legtöbb embernek elege van, mégis velünk van még mindig. A világ kb. 70 országában megy az óraátállítás, a Föld lakosságának megközelítőleg negyedét érinti. Tényleg hoz mérhető megtakarítást?
A Föld forgástengelyének dőlése miatt az év folyamán változik a nap beesési szöge, ezért évszaktól függően változik a napfelkelte és a napnyugta időpontja. Az Egyenlítőn ez a szög szinte nulla, de a pólusok felé haladva nő. A gyakorlatban mégis csak a 30. és az 50. szélesség között van értelme eltolni a helyi időt 1 órával.
A gondolatot igen régen a városiasodás kiterjedése szülte, a gyakorlatba csak a 20. században került át. Szokás tévesen Benjamin Franklinhez is kötni, aki 1784-ben azt fejtegette, hogy ha hamarabb fekszünk, akkor a gyertyával spórolni tudunk. De ez még nem volt igazi „időmérnökség”.
A gyakorlatban elsőként 1895-ben merült fel az óraátállítás ötlete.
Az első komolyabb próbálkozás Angliában volt, 1908-ban terjesztették az angol alsóház elé a törvényjavaslatot. Az átállítás motivációja az volt, hogy az emberek munka után tovább élvezhessék a napfényes pillanatokat, de ekkor még nem vezették be.
A Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchia területén alkalmazták elsőként 1916-ban. Ennek pedig tisztán gazdasági oka volt: spórolni tudtak a gázlámpák használatán és a villamos áram előállításához szükséges kőszénen. Ezt aztán gyorsan lemásolta több harcoló fél is, többek között Anglia és az USA is, de a háború után hamar visszaállították a régi rendet. Majd a második világháborúban újra alkalmazni kezdték.
Jellemzően valamilyen globális gazdasági nehézség révén vezetik be, mert spórolási eszközként szolgál. Így volt ez a 70-es évek energiaválságában is. 1980-ban az Európai Gazdasági Közösség összes tagja bevezette, és irányelveket is megfogalmaztak vele kapcsolatban. Magyarországon az 50-es évek után, immáron negyedszerre szintén 1980-ban kezdték újra átállítani az órákat. Ekkor azonban még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás. A ma is érvényes rendszert 1996-ban egységesítették.
Régen az óra állásához kötötték a közvilágítást. Ma már automatikusan a sötétedéshez igazodva kapcsolódnak fel a lámpák, így ez nem jelent jelentős megtakarítást. Ezzel együtt is van számszerűsíthető következménye, bár az októberi óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére nem olyan látványos, mint a tavaszié.
A greendex szerint a hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) több mint 70 éve gyűjti és elemzi a fogyasztási adatokat. 10 évvel ezelőtt azt mérték, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, ekkor naponta 1,5–3 százalékos, 2000–4000 megawattórányi (MWh) csökkenés tapasztalható az áramfelhasználásban. Ez a mennyiség 1000 háztartásnak akár egész évre elegendő lenne. Egy frissebb, 2017-es mérés is azt mondja, hogy az egész éves átállításnak köszönhetően 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot fogyasztunk, ami körülbelül 6 milliárd forint megtakarítást jelent. Mielőtt zsebre vágjuk a pénzt, és futunk a vekkerhez átállítani, fontos látni a teljes képet: ugyanebben az évben, a teljes hazai fogyasztás 37.230 GWh volt. Ebből kiszámolható, hogy a megtakarítás a fogyasztásunknak csupán 0,32%-a.
Fejvakarás és egymásra mutogatás lett az óraátállítás eltörléséből
„Meg kell szüntetni az óraátállítást” – jelentette be az Európai Bizottság elnöke az éves programindító beszédében, és a testület még aznap be is nyújtotta a javaslatát, ami ezt lehetővé tenné. Mindez 2018-ban történt. Akkor még Jean-Claude Junckernek hívták a bizottsági elnököt, a javaslat szerint pedig 2019 tavaszán, esetleg őszén kellett volna utoljára bajlódni az óratekergetéssel. Azóta már nemhogy más vezeti a testületet, Juncker utódját idén szavazták meg a második ötéves elnökségére, és a mai napig váltogatjuk az időszámításokat. A télire idén épp ma tértünk át: hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kellett visszaállítani az órákat.
Juncker 2018-as indoklása szerint „valamennyien hangoztatni szoktuk – leginkább ünnepi beszédekben –, hogy a nagy kérdésekben legyünk ambiciózusabbak, a kis dolgokban pedig szerényebbek. Ám az európaiak nem fognak tapsolni nekünk, ha eközben továbbra is uniós rendelet írja elő, hogy az órákat évente kétszer át kell állítanunk”. Nem véletlenül beszélt erről: a javaslat társadalmi egyeztetésére a mérsékelten izgalmas uniós javaslatokhoz képest kiugróan sokan, 4,6 millióan szóltak hozzá. Túlnyomó többségük, 84 százalékuk eltörölte volna az óraátállítást.
Részletek a Telexen: Tanácstalan Tanács >>>
Nyitókép: Kazinczi Ferenc nyíregyházi órás átállítja az órákat 2023. március 25-én Fotó Balázs Attila MTI