A rovat kizárólagos támogatója
Épp másfél évet vártunk arra, hogy zöld utat kapjon Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi terve. A jóváhagyott verzió szerencsére előnyére változott, különös tekintettel az Energia komponensre, ami mind mennyiségi (forrás), mind tartalmi oldalon sokat fejlődött, néhány konkrétumot is közölve a tervezett szélenergetikai reform kapcsán.  Az Energiaklub gyorselemzése.

A klímacélok teljesülése a korábbi 41%-ról 48%-ra emelkedett, legnagyobb mértékben természetesen az energetika és a fenntartható, zöld közlekedés komponenseknek köszönhetően, amelyekre összességében a teljes forrás (5800 millió EUR) közel felét költeni tervezzük. Ez örvendetes, a korábbi tervben ez az arány csak kb. 35 százalék volt. A két komponens fejlesztései közel háromszor annyi forrást (2660 M EUR) fednek le, mint az eredetileg benyújtott tervben. Önmagában az Energetika komponenst tekintve még ennél is jelentősebb a változás, 4,75-ször annyi forrást allokáltak erre a témára, mint a tavalyi tervben.

Ennek megfelelően az Energetikai komponensben jelentős változások történtek, bár a célok nem változtak. Az eddig is meglévő reform és beruházások megmaradtak (kis tartalmi változásokkal), és több új reformmal (r) és beruházással (b) egészültek ki:

  • A szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése (r)
  • A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése (r)
  • A hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása (r)
  • Az energiahatékonysági programok eredményességének növelése (r)
  • Hálózati energiatárolók telepítése átviteli- és elosztói engedélyes társaságoknál és energiapiaci szereplőknél (b)
  • Okos mérés elterjesztése (b)

Lássuk kicsit részletesebben:

Áttörés a szélenergia hasznosításban

Ahogy már sajtóhírekből és egyes megnyilatkozásokból várható volt, de most már hivatalos tervben is rögzítve látjuk: a Kormány jelentősen csökkenteni fogja az új szélerőművek telepítését jelenleg ellehetetlenítő védőtávolsági szabályokat. Örömhír, hogy a korábbi ötletek ellenére nem terveznek teljesítmény-korlátozást sem: jöhetnek a legmodernebb turbinák!

A telepítésre kijelölt területek azonban sajnos csak az ország elenyésző területén vannak, kevesebb, mint 10%-án, nagyjából ott, ahol manapság is láthatók erőművek (lásd lenti kép). A szabályozási korlátot túl szigorúnak tartjuk, hiszen a meglévő, elavultabb turbinák is az európai átlagot meghaladóan termelnek, holott a jelenlegi szabály szerint NEM lettek volna telepíthetők: 100 méteres magasságban, ahol termelnek, nincs az elvárt mértékű szélenergia teljesítmény (460 W/m2).

kép: 460W/m2 szél-teljesítményű adottságokkal rendelkező területek Magyarországon (forrás: https://map.neweuropeanwindatlas.eu/)

Ahol még ennél is jobb ez a mutató, illetve ahol már vannak szélerőművek jelenleg is, ott könnyített rendszerben történhet majd az engedélyezési folyamat: 10%-kal rövidebb engedély-kiadási határidőkkel és jogi lehetőség a szakhatóságok állásfoglalásainak beszerzésére az engedélyezési eljárás megindítása előtt.

Egyszerűbb és gyorsabb engedélyek a nap- és szélerőműveknek

Az egyik reformnak köszönhetően általában is egyszerűbb lesz majd a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési folyamat: többek között egyablakos rendszert terveznek létrehozni 2023. április 1-től a nap- és szélerőművek létesítésében érdekelt befektetőknek. Szintén 2023. április 1-től a 0,5 MW beépített kapacitásnál nagyobb időjárásfüggő megújuló erőművek esetében az integrált engedélyt 75 napon belül meg kell adni, és ha ezen időszak alatt nem érkezik válasz a közigazgatás részéről, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

Javítani tervezik a hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságát és kiszámíthatóságát is.

Örömhír, hogy idáig is eljutunk: lesz arra is szabály, hogy az átvitelirendszer üzemeltető és az elosztótársaságok csak megkülönböztetéstől mentes módon és műszaki kritériumok alapján utasíthatják el a nap- és szélerőművek csatlakozási kérelmét. Azt hinnénk, hogy ez magától értetődik.

Várható továbbá, hogy a hálózati fejlesztésekkel párhuzamosan csökkenni fog a jelenleg érvényben lévő (2022-től telepítendő megújuló energiaforrásokból származó kapacitás legfeljebb 30%-ának megfelelő) kiegyenlítő kapacitás biztosítására vonatkozó követelmény.

Bevezetésre vár a terv szerint egy egyszerűsített eljárás, ami 0,8 kW teljesítményig (ez 1-2 db napelem) lenne alkalmazható, ha ez meglévő rendszert egész ki. Az egyszerűsített eljárás eredményeként létrejövő regisztráció a már meglévő csatlakozási szerződés helyébe lép – ennek következményei nem egyértelműek.

Még idén várható a terv szerint tájékoztató esemény a csatlakozási eljárásokkal kapcsolatban.

2024 második felére legalább 8 000 MW, 2026 közepére legalább 10 000 MW új megújuló energia termelő kapacitás a cél.

Hálózatfejlesztés és energiatárolók telepítése

2026-ra a hálózat minden szintjén jelentős fejlesztések fognak végbemenni, cél 2 925 MW villamosenergia-hálózatra potenciálisan csatlakoztatható, időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító villamosenergia-termelő erőművi kapacitástöbblet biztosítása (2034 MW helyett, ami a tavaly leadott tervben szerepelt). Ez remélhetően véget vet majd a nemrég bejelentett napelem-stopnak.

A hálózat rugalmasságának biztosításához most energiatárolókra is kerül pénz, összesen 500 MWh mennyiségben. Az erre vonatkozó pályázat jövő év elején várhatóan meghirdetésre kerül a tervek szerint.

Okos mérés elterjesztése

Jó hír, hogy visszakerült a tervbe a téma: 290 680 db új, okos mérő felszerelése 2026-ra, de már 2024-re is több mint 200.000 a cél. A elosztó hálózati engedéllyel rendelkező társaságok (EON, MVM, Opus csoport) valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztési és Projektmenedzsment Kft. lehetnek a kedvezményezettek a majdani pályázatnál.

Kockázatot jelenthet a terv szerint, hogy a fokozódó villamos energetikai beruházások hatására átmenetileg hiány állhat elő a felkészült villanyszerelőkben.

Ehhez kapcsolódóan az átviteli rendszerirányító és az elosztótársaságok kialakítják a megfelelő informatikai infrastruktúrát, hogy képesek legyenek a telepített intelligens mérőórákból származó adatok összegyűjtésére és felhasználására. Az többek közt a rugalmas csatlakozási és üzemeltetési lehetőségek kidolgozására fogják felhasználni, azaz elindulunk a fogyasztás-oldali szabályozás és rugalmasság felé.

Utolsó az energiahatékonyság

Az energiahatékonyság, ahelyett, hogy első lenne („Első az energiahatékonyság elv”), megint háttérbe szorult: gyenge lábakon álló minimum-elvárást fognak beépíteni az egyéb uniós forrásokból (társ)finanszírozott felújítási támogatási programokba: a lakó-, vállalati és középületek energiafogyasztásának legalább 30%-os csökkentését kell elérni. A semminél valóban jobb, de ahhoz képest, hogy milyen hatalmas és komplex feladattal állunk szemben, gyenge. Erőteljesebb reform is kiférhetett volna a csövön: pl. ezek a pénzek fókuszáljanak a legrosszabb hatékonyságú épületekre és/vagy konkrét minimum szint (pl. CC) meghatározása, amire fel kell újítani. De legalábbis ennek az elvárásnak a feljebb vitele hasznos lett volna legalább 40 százalékra.

A 2021. májusban benyújtott terv jóváhagyása azév júliusában lett volna aktuális, de mostanáig váratott magára. Kellett is az idő, mert a terv, melyet 2022. decemberében nyilvánosságra hoztak, sokkal bővebb, mint a benyújtott. Sajnos a társadalom, de még a HET Monitoring Bizottság sem ismerhette meg menet közben, és nem véleményezhette az új verziót. De legalább már jóvá van hagyva.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek