A szeles időjárásnak köszönhetően egy évtizede nem látott magasságba emelkedhetett a hazai szélerőművek januári kihasználtsága az idei év első hónapjában az elérhető hivatalos adatok szerint. Bár nyilván ez sem változtat Orbán szélenergia gyűlölő szemléletén.Magas szinten a kihasználtság
Az összességében 323,3 MW-os magyar szélerőműflotta 2022 januárjában 87,32 GWh villamos energiát állított elő a MAVIR adatai alapján, ami számításaink szerint mintegy 37 százalékos kihasználtságot (termelés/beépített teljesítőképesség) jelent. A jelenlegi kapacitás kiépülése, vagyis 2010 óta csak egyszer, 2012 első hónapjában volt nagyobb a szélerőművek januári kihasználtsága, amikor meghaladta a 40 százalékot – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikájából. A 2021-es hivatalos adatokat ugyanakkor még nem publikálták.
A szélerőművek termelése rendszerint a hideg évszakokban, vagyis az ősztől tavaszig terjedő időszakban a legnagyobb, míg nyáron visszaesik. A turbinák éves átlagos kihasználtsága 20-25 százalék között alakul, meghaladva a nagyméretű naperőművek 14-17 százalék közötti kihasználtságát (a háztartási méretű naperőművekre vonatkozó statisztika nem áll rendelkezésre). A rekordot a már említett 2012-es év tartja 26 százalékkal, míg a legalacsonyabb, 20,7 százalékos éves átlagos szélerőművi kihasználtságot 2018-ban regisztrálták Magyarországon.
Az elérhető adatok alapján az eddigi legnagyobb, 46 százalékos havi kihasználtságot 2020 februárjában érték el a magyarországi szélerőművek, míg a mélypontot ilyen szempontból a 2016. szeptemberi és 2018. májusi alig több mint 10 százalék jelenti. Ezzel együtt hasonlóan alacsony értékek elvétve a hűvös évszakok hónapjaiban is előfordulnak.
Nem folyamatosan termelnek az erőművek
A rövidebb időszakokat tekintve természetesen szélsőségesebb értékeket mutatnak a rekordok. A hazai szélerőművek által egyetlen nap alatt termelt legnagyobb villamosenergia-mennyiség 7663,9 MWh, amelyet szintén 2020 telének vége felé értek el; ez jócskán 90 százalék feletti napi kihasználtságot jelent. A 15 perces átlagok alapján az eddigi termelési maximum 319,4 MW, ami még 2011-ben született, és körülbelül 97 százalékos kihasználtságnak felel meg az akkori beépített teljesítőképességet figyelembe véve. Ha ilyen magas termelési értékeket az idei télen eddig nem is lehetett feljegyezni, a 300 MW körüli termelési csúcsok az elmúlt időszakban sem számítottak ritkának.
A legalacsonyabb napi és negyedórás értékek viszont azt is jelzik, hogy a hazai szélerőművek olykor egyáltalán nem termelnek, és ELŐSZÖR 2020-BAN AZ IS MEGESETT, HOGY 24 ÓRÁN KERESZTÜL 0 MWH VOLT A TURBINÁK TERMELÉSE.
Mi a helyzet a naperőművekkel?
Ez naperőművek esetében nem fordulhat elő; a fotovoltaikus erőművek valamekkora minimális termelésre még a legrövidebb és -borúsabb napokon is képesek. Igaz, a naperőművek az éves mellett a havi kihasználtság tekintetében is alacsonyabb értékeket tudnak felmutatni, mint a szélerőművek; előbbiek decemberi átlagos kihasználtsága nem egy korábbi évben az 5 százalékot sem érte el.
Ami az idei januárt illeti: ez a hónap messze a valaha volt legnagyobb kihasználtságot hozta a magyar naperőművek néhány éves történetében, a 8,63 százalékos érték azonban elmarad a szélerőművek említett 10 százalék körüli havi kihasználtsági mélypontjától is.
Jól megfér egymás mellett a nap és a szél
A naperőművek kihasználtsága egyébként éppen a tavaszi-nyári időszakban a legnagyobb, vagyis a két technológia jól kiegészítheti egymást egy megújuló energiára alapuló decentralizált villamosenergia-rendszerben – állapítja meg az Energiaklub 2020-as elemzése. E szerint egy efféle kooperáció szempontjából lényeges az is, hogy a szélenergiából származó villamosenergia-termelés az éjszakai órákban nagyobb mértékű, még ha ez a különbség nem is szignifikáns. Összességében mind napi viszonylatban, mind pedig szezonálisan vizsgálva igaz, hogy a naperőművek és szélturbinák egymást jól támogató, kiegészítő technológiák, ami az egyik magyarázata annak, hogy az energetikai átalakítás élvonalában járó országok miért telepítenek mindkét technológia esetében jelentős kapacitásokat – fogalmaznak.
Visszatérve a szélerőművekhez, a hazai kapacitás körülbelül ötéves felfutást követően nagyjából 2010-ben érte el legmagasabb szintjét, a közel 330 MW-os beépített teljesítőképességet. A szabályozási környezet megváltoztatása következtében a kapacitás 2015-től lassú zsugorodást mutat, és új szélerőművek építésével a jelenlegi 2030-as Nemzeti Energiastratégia, illetve Nemzeti Energia- és Klímaterv sem számol, noha korábbi elemzések szerint a kapacitás ennek a többszörösére lenne emelhető az elméleti potenciált és más szempontokat figyelembe véve.
Az Orbán-kormány likvidálta a szélenergiát
Az utóbbi hetek szeles időjárása máshol is fokozta a szélenergia-termelést. A Malik névre keresztelt vihar január végén az Egyesült Királyságban hajtotta csúcsra a szélerőművek termelését, ami átmenetileg a villamosenergia-árak csökkenését is eredményezte. Az időjárásfüggő szélenergia, pontosabban annak hiánya azonban a földgázárak történelmi elszállása mellett az árampiaci árak tavaly nyáron kezdődött emelkedéséhez is hozzájárult: a brit szélerőművek termelése közel 9, a német turbináké pedig több mint 12 százalékkal volt alacsonyabb 2021-ben, mint a megelőző évben- írta a portfolio.
