A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Az elmúlt 3 évtizedben nem növekedett a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés. Na de hova tűnik a műanyag?

Soha annyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság, miközben évente 10-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba.  Mindezek fényében a kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám az ennek kiderítését célzó első hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A DTU Aqua, a Koppenhágai Egyetem és a németországi GEOMAR kutatói az 1987 és 2015 közötti időszakból származó balti-tengeri hal- és vízmintákban elemezték a mikroműanyagok mennyiségét.

"Az eredmények meglepőek. Ugyanannyi műanyagrészecske van most a víz- és halmintákban, mint 30 évvel ezelőtt" – mondta Torkel Gissel Nielsen professzor, a DTU Aqua munkatársa, hozzátéve, hogy eddig csak pillanatfelvételek készültek a nyílt vizekben lévő mikroműanyagok mennyiségéről, most azonban hosszú időre visszamenőleg végeztek elemzéseket.

"A tanulmány számtalan kérdést felvet. Mindannyian tanultuk az iskolában, hogy a műanyag száz év alatt bomlik le. Tudjuk, hogy manapság több műanyagot gyártanak, mint ezelőtt valaha. Tehát hova tűnik a műanyag? Lesüllyed a tengerfenékre? Vannak olyan organizmusok, amelyek képesek lebontani? Vagy az áramlatok sodorják odébb" – jegyezte meg a szakember.

A vizsgálatok során a kutatók minden ötödik hal gyomrában találtak mikroműanyagot. Egy köbméternyi tengervízben pedig 0,3 mikroműanyag rostot találtak, amely érték állandónak bizonyult az elmúlt 30 évben.
David Attenborough szerint is megöli a tengeri élővilágot a műanyag

A láthatatlan veszély, mely mindenütt jelen van

A láthatatlan veszély, mely mindenütt jelen van

Az ENSZ 2011-ben a tengeri műanyagszennyezést új globális környezeti problémává nyilvánította. Egy olyan komplex jelenségről van szó, mely érinti az egész óceáni élővilágot, a társadalmat, a gazdaságot, az emberi egészséget és geológiai időskálán még a Föld jövőjét is átformálja. Ugyan vannak már módszereink a probléma valódi kezelésére, de ezek gyors és széleskörű elterjedése még várat magára.
A hulladékfoltok, vagy más néven szemétszigetek megjelenésének története a világtengerekben a múlt század 50-es éveire nyúlik vissza. Az emberiség ekkor kezdett el ipari mennyiségben mesterségesen előállított polimereket, azaz műanyagokat gyártani. Méghozzá évről évre ugrásszerűen nagyobb mennyiségben. Alig több mint 60 év alatt a világ műanyag termelése a 180-szorosára nőtt: ma már 300 millió tonnát állítanak elő évente. És nincs megállás: 2050-re a 700 millió tonnát is elérheti.

Kapcsolódó anyagok:

Aggasztó mértékű a Földközi-tenger mikroműanyag szennyezettsége

27 magyarországnyi szemétszigetre leltek a Csendes-óceánon

Már a mélytengeri élőlényekbe is beépül a műanyag

Méregcsúcs a tengerekben

Aggasztó mikroműanyag szennyezés a tengeri üledékben

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás