A botanikusok legnagyobb meglepetésére, eddig ismeretlen és elképzelhetetlen mennyiségű (összesen 20 milliárd forintnyi) kosbor állományt fedeztek fel helyi természetvédők a Szegedtől északnyugatra fekvő Zsombó nagyközség határában 2021 tavaszán – nyár elején.A részben a helyi önkormányzat tulajdonában levő, egykor szikes tó medrében kialakult szép, természetközeli szikes puszta tavaszi bejárása során, a helyben lakó Kármán Kolos tájépítész édesapjával, az ismert természetfotóssal Kármán Balázzsal talált rá a virágokra a gyepes terület délkeleti részén. Ők kezdeményezték a terület helyi védettségét a reptér ellenében.
Az egykori szikes tó medrébe egy repülőteret engedélyezett volna az önkormányzat, de mint azt elsőként a greenfonak Gyuris Zsolt polgármester most elmondta, a Kiskunsági Nemzeti Park országos védettséget kért a területre, így megmaradhat a páratlan botanikai érték. Legalább is a tervek szerint. Meglátjuk, hogy a kormány által tudatosan legyengített természetvédelmi államigazgatás malmai mennyire gyorsan/lassan és hatékonyan működnek a gazdasági érdekekkel szemben.
A terület egy rendezési tervmódosítás kapcsán keltette fel a helyi természetvédők figyelmét, mivel 5 éve az önkormányzatot megkeresték egy repülőtér létesítése kapcsán. Kármán Balázs agrármérnök, természetfotós, a Magyar Természetfotósok Szövetségének, a NaturArt -nak az alapító tagja mesélte el a botanikai ritkaságok felfedezését podcastunkban.
Tavaly még csak egy 1millió m2-es üres festővászon volt, feltáratlan.
A területileg illetékes Kiskunsági Nemzeti Park biotikai adatbázisa adathiányt mutatott. Kolos fiam részt vett egy területrendezési terv tájépítészeti munkaanyagának elkészítésében, amiben Ő és munkatársa ezt az Ökológia folyosóként nyilvántartott, egybefüggő 100 ha-os területet nem javasolták – szakmai érvek alapján- átsorolásra és funkcióváltásra! A megbízó azonban ragaszkodott ahhoz, hogy „bármi áron” minősítsék át a területet, amivel a jelenleg természetes vagy természet-közeli viszonyokat károsítanák. Ekkor ismertem meg a lakásunktól 5 percre fekvő csodálatos, egybefüggő pusztát, a Nagy Barát.
Nagy Bara – beszélő név, jelentése „nagy tó”, az egykor szikes tó mára szikes pusztává átalakult tómeder.
Mivel a nyár végi növényzet illetve a lekaszált, kiégett táj csak annak reményét mutatta, hogy ez tavaszi pompában egy érdekes, felfedezni váró terület, az idei tavasztól rendszeres terepbejárásokkal figyeltük. Közben a térség ismert botanikailag feltárt védett gyepjein párhuzamosan követtük a növényvilág ébredését.
Az első jel, az első hagymás virágzó növények felbukkanása mutatta, hogy itt érdemes lesz folytatni a terepbejárást.
Az áttörést 2021. április 30-a jelentette!
A délutáni órákban távcsövezés közben lila virágok hatalmas csoportja került a képmezőbe!
Heuréka! Agárkosborok!
Az ország számos területének legkorábbi, talajlakó orchideája. Jól ismertem, és tudtuk, hogy a Dél Alföldön szórványosan előforduló példányai elszórtan cca. 40-50 példányokat jelentenek. Természetvédelmi eszmei értéke 10 ezer Ft/tő. Itt viszont egy apró, alig kézilabda pályányi területen több 10 ezer tő mutatkozott!
Esteledett, de a terület átjárása közben láttuk távcsővel, hogy a gyep másik része egy hatalmas lila virágmezőt rejt. A kutatást másnap folytattuk, és rájöttünk, hogy az egyedsűrűség és a virágok kiterjedése 100 ezres egyedszámot jelent. (Ezen felül nem számoltuk, hogy 2-3x ennyi nem virágzó tő szunnyad!) A sűrűbb részeken 80-100 virágot számoltunk, négyzetméterenként! A teljes terület 1millió m2, azaz 100ha!
Hétfőn, május 3.-án a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán hivatalos bejelentettük, a talált értékeket és annak nagyságrendjét. Természetesen a Dél-Alföld térségét alaposan ismerő botanikusok számára a „laikusok” bejelentése szokatlan és váratlan volt. Hitetlenkedtek. Majd két napon belül már lelkesen igazolták vissza, hogy ez egy páratlan felfedezés! Azóta a területre érkező minden szakember felteszi a kérdést:
„ Miért nem tudott erről a területről senki?”
Nem tudom a választ, de azon dolgozunk, hogy mindenki számára legyen ismert. Aki teheti, jöjjön, nézze meg, vigye hírét, élvezze a terület érintetlen szépségét, a tökéletes gépzaj-mentes csendet, a pacsirtaszót és a fürjek pitypalattyolását. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) mint természetvédő civil szervezet, pártfogásba vette a Nagy Barát és tagjai lelkes krónikásai a napról napra változó tájnak!
A résztulajdonos Zsombó önkormányzatnál a Magyar Természetfotósok Szövetségével karöltve helyi védettségre terjesztettük fel. Sajnos, hetek óta nem méltatta válaszra levelünket a Polgármester…
A botanikai csoda azóta folytatódott: mintegy két hete újabb, eddig itt ismeretlen és tömeges orchideaféle kezdett példátlan virágzásba! A poloskaszagú kosbor, ami még rejtélyesebb növény a térségben. Természetvédelmi eszmei értéke 50 000 Ft/ tő. Saját becslésem szerint több mint 500 000 tő boríthatja a pusztát, óvatlan ember nem tud 10 lépést sem megtenni, hogy véletlenül ne taposson le virágot.
A kosborok nem áttelepíthetőek, mert speciális kapcsolatban élnek különböző talajlakó gombákkal, amelyek nélkül és a speciális talajviszonyok nélkül, menthetetlenül elpusztulnak! Senki ne akarjon belőlük a kertjébe hazavinni, illetve senki ne gondolja, hogy ez a természetes édenkert máshova áttelepíthető volna. Vagy akár azt sem, hogy reprodukálható lenne.
A botanikai szenzációk megerősítették azt a szakmailag alátámasztott, majd a megbízó által félredobott tájépítészeti szakanyagot, amit a terület megőrzését javasolta. Ez a 100 ha Magyarország térképén egy tűszúrásnyi kicsinyke, érintetlen természeti csoda, ami túlélte az elmúlt évszázadok tájátalakításait, a kommunista mezőgazdaság akarnok terjeszkedését és így ölünkbe hullottak a természeti értékei.
Miért ne védenénk meg az következő évszázadokra?
Miért kellene ezt a páratlan természeti csodát bármilyen érdek miatt feláldozni? Olyan nagy területek vannak rosszul hasznosítva és gazdátlanul a térségben, ahol bármilyen funkció megvalósítható, a természetkárosítás nélkül?
A gyepterület a Pannon szikes sztyeppek és mocsarak Natura 2000 élőhely típusnak felel meg, megtalálható még a területen a védett homoki árvalányhaj, homoki imola, sokvirágú habszegfű és kisfészkű aszat is. A felfedezések sora még nem teljes, ki tudná, hogy mit rejt még a gyep?
A Nagy Barán eddig előkerült kosborok (mérsékelt övi orchideák):
vitézkosbor (Orchis militaris) , természetvédelmi eszmei értéke: 10 000 Ft/tő
agárkosbor, agár kosbor vagy agár sisakoskosbor (Anacamptis morio) , természetvédelmi eszmei értéke: 10 000 Ft/tő
poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora) , természetvédelmi eszmei értéke: 50 000 Ft/tő
mocsári kosbor (Anacamptis laxiflora) , természetvédelmi eszmei értéke: 10 000 Ft/tő
Csak ezek összesített természetvédelmi eszmei értéke meghaladja a 20 milliárd Ft ot.
Ebből érezhető, hogy egy elhibázott tulajdonosi döntés, milyen pótolhatatlan károkkal járhat.
Véleményem szerint a terület minden szempontból beleillik az országosan védendő természeti örökségünkbe, aminek megőrzése közös felelősségünk!
„Itt kell lenned, hogy elhidd!
A terület gyalogosan még szabadon látogatható. Szegedről egy ugrás, de kis országban nincs távolság. Erről legyen híres Zsombó!
Kisebb távcsővel könnyen megfigyelhetőek a területet járó szalakóták, gyurgyalagok, búbosbankák, sárgarigók, kisőrgébicsek, illetve a fészkelő vörös vércsék is.
A tavaly még csak üres festővászonként mutatkozó Nagy Bara, mára már színek kavalkádját mutatva fejti fel eddig rejtőzködő színpompás kincseit!
A felfedezés kapcsán Margóczi Katalin írt levelet 2021. jún. 7.-én Gyuris Zsolt polgármesternek:
Tisztelt Polgármester Úr és Jegyző Asszony!
Örömmel értesültem róla, hogy Zsombó határában szenzációs botanikai felfedezést tettek. Én már évtizedek óta járom a környéket botanikusként, de ide ezelőtt még nem jutottam el. A Homokhátság ugyanis olyan mozaikos, hogy még módszeresen járva sem tárható fel teljesen. Most azonban három alkalommal is jártam kint a területen, és megállapítottam, hogy a cikk egyáltalán nem túloz! Nemcsak az agárkosbornak (Orchis morio), hanem a poloskaszagú kosbornak (Orchis coriophora) is elképesztően nagy, egyedülálló állományát találtam, de mocsári kosborból (Orchis palustris) és kisfészkű aszatból (Cirsium brachicephylum) is hatalmas állomány található a területen. Most virágzik nagy tömegben az égszínkék évelő len (Linum perenne), és a sárga virágú zörgő kakascímer (Rhinanthus minor), a szikes tó maradványán pedig a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium). A rét virággazdagsága a beporzó rovaroknak is fontos táplálkozóhely, az ő létük és munkájuk pedig nagyon fontos a zsombói gyümölcstermesztőknek is.
Úgy tudom, hogy folyamatban van a terület védetté nyilvánítása (legalább helyi szinten). Ennek őszintén örülök, és melegen támogatom! Remélem még sokáig gyönyörködhetünk ennek a csodálatos rétnek a gazdag növényvilágában, ami biztosan hasonlóan gazdag állatvilágnak is fontos élőhely.
Üdvözlettel:
Dr. Margóczi Katalin, ny. egyetemi docens, botanikus, természetvédelmi biológus
Szeged-Kiskundorozsma
Június 7-én Gyuris Zsolt Zsombó polgármestere találkozott a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel – ennek eredményéről is kérdeztem a nagyközség vezetőjét.
Podcastunkban elsőként Kármán Balázs agrármérnököt, természetfotóst, a Magyar Természetfotósok Szövetségének, a NaturArt -nak az alapító tagját, majd Gyuris Zsolt zsombói polgármestert hallják.
A védetté nyilvánítás folyamatát szerkesztőségünk nyomon fogja követni, bízva abban, hogy ez egy természevédelmi sikertörténet lesz.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
