Két megmentett vidrát engednek vissza természetes környezetükbe a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) munkatársai. A fokozottan védett állatokat tavaly Nagykörűnél, a Tisza-holtágnál találták, és azóta
az állatkertben gondozták azokat.
A vidra fokozottan védett faj, Magyarországon 1974 óta áll védelem alatt a köznéven lutraként is emlegetett vízi emlős ragadozó, az Európában fellelhető állatfajok egyik legveszélyeztetettebbje. Magyarország a kontinens egyik legerősebb vidraállományával rendelkezik.
Az ünnepségen Persányi Miklós a FÁNK főigazgatója szólt arról: az állatkert törekszik arra, hogy minél fatékonyabban vegyen részt a veszélyeztetett fajok megóvásában. Az állatkert a vidrák védelmében befogadja a beteg, és árván talált példányokat, zárt térben szaporítják az emlősöket, részt vesznek a hazai vidraállomány élőhelyeinek feltérképezésében, kapcsolatot építenek ki a nemzeti parkokkal, és oktatási, ismeretterjesztő tevékenységet folytatnak megismertetésükre.
FÁNK megnyitó 3 vendég.jpg
Gera Pál, az Alapítvány a Vidrákért elnöke szerint az állatkert az elmúlt években több, mint 20 megmentett vidrát fogadott be, és gondozott. A legtöbbjük esetében eredményes volt az ápolás, és sikerült visszaengedni természetes élőhelyére
indulás a kertből.jpg
Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke megjegyezte: Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva természeti kincsekben gazdag. Ezt már az Európai Unió szakemberei is többször kiemelték az uniós csatlakozási tárgyalásokkor. Illés Zoltán szavai szerint a mindenkori államnak növelnie kell
az ország természetvédelem alatt álló területét. Mint hozzáfűzte, az ország területének jelenleg 9 százaléka áll védelem alatt. A környezetvédelmi bizottság elnöke az élőhelyek védelme mellett a veszélyeztetett állatfajok szaporítási programját is fontosnak tartja. Ismertetése szerint a FÁNK-nak és a Környezetvédelmi Minisztériumnak (KÖM) a jövőben jobban együtt kell működni a természetvédelmi programokban, közös tervek elindításával is akár.Az ehhez szükséges anyagi fedezet – ami nem milliárdos nagyságrendű, hanem néhány százmilliós – biztosan megtalálható a KÖM-nél. A bizottsági elnök helyteleníti azt, hogy a gazdasági tulajdonban lévő halastavakban élő vidrák kilövését bizonyos esetekben engedélyezik. Inkább a – vidrák halfogyasztása miatt – kieső gazdasági hasznot kellene kompenzálni, ezért a jövőben szorgalmazni fogja, hogy a nem magánkézben lévő halastavakat vonják természetvédelmi védelem alá.
Illés Zoltán hangsúlyozta azt is, hogy szükség lenne az úgynevezett “zöldkommandó” felállítására; a szervezet hatósági jogkörrel bírna, tagjainak fegyverhasználati jogosultsága is lenne. Meg kellene növelni a természetvédelmi őrjárat taglétszámát is, minimálisan kétszáz fővel, az állami természetvédelmi szervezeteként
tevékenykedők számát pedig legalább ötszázzal kellene még bővíteni.
ládacipelés a töltésen.jpg
Az utolsó méterek a Nagykörű melletti töltésen
ládanyitás jó.jpg
eltünés a vízben.jpg
Elsőként a nőstény vette birtokba az új életteret.
elúszás hullámokkal.jpg
tájkép.jpg