A tanácskozáson elfogadják a további feladatokat kijelölő Budapesti Nyilatkozatot, és döntenek az új világörökségi felterjesztésekről, köztük a budapesti Andrássy út és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi listára történő felvételéről. A Budapest Kongresszusi Központban zajló, a világörökség egyezmény elfogadásának 30. évfordulóján tartott ünnepi ülésre a magyar fővárosba érkezett Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója és Francesco Bandarin, a Világörökség Központ igazgatója.
Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter a “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elv fontosságáról beszélt. Csak együtt, szövetségben óvhatjuk meg az emberiség közös kulturális és természeti kincseit, Magyarországon éppúgy, mint a világ bármelyik pontján – hangsúlyozta a tárca vezetője. Kitért arra, hogy a magyarországi felszíni vizek 90 százaléka a határon túlról érkezik, a magyar környezetvédelem így csak akkor lehet igazán hatékony, ha az ország együttműködik szomszédaival.
Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete 1972-ben fogadta el a Világörökség Egyezményt annak a felismerésnek jegyében, hogy az egyes országok területén található kiemelkedő műemlékek és együtteseik, természeti tájak az egész emberiség számára egyetemes jelentőségűek. Az egyezmény a kiemelkedő értékek, különös tekintettel a veszélyeztetett helyzetű helyszínek iránti közös felelősség és együttműködés kifejeződése – tartalmazza a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója.
A Világörökség Egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott, s jelenleg 172 a részes államok száma. A világörökségek közé eddig 124 ország 721 – 554 kulturális, 144 természeti és 23 vegyes – helyszínét tették fel. Magyarország eddigi hét világörökségi helyszíne: a budapesti Duna-part és a budai Várnegyed, Hollókő, az aggteleki és a szlovák karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi Ókeresztény Sírkamrák, valamint a Fertő tó.
2002. június 24.
