A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: kormany.hu

December 7 – 19 között tartották Kanadában az ENSZ soros biodiverzitási konferenciáját. A 4 éve tartó tárgyalások csúcspontjaként a COP15-ön a világ országai elfogadták a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát. Ez a világstratégia az emberiséget fenyegető ökológiai válság kezelésére jelöli ki a következő évtized cselekvési irányait.

A COP15 konferencia ma zárult a kanadai városban. A csúcstalálkozó soros elnöke, Kína tegnap hajnalban nyújtott be egy olyan megállapodástervezetet, amely megadta a szükséges lendületet a megállapodáshoz. A montreali biodiverzitás csúcs hajnalig tartó plenáris ülésén hat határozatból álló kompromisszumos csomagot fogadtak el. Ennek legfontosabb eleme a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF). Emellett döntés született a vele szorosan összefüggő kérdésekről, vagyis a keretstratégia megvalósításához szükséges források mozgósításáról, a globális tervek végrehajtásának nyomonkövetéséről, valamint a genetikai erőforrásokból származó digitális szekvencia információkhoz való hozzáférésről és a felhasználásukból származó hasznok igazságos megosztásának kérdéséről.

Az egyezményben a biológiai sokféleség szempontjából jelentős szárazföldek és vizek 30 százalékának 2030-ig történő védelmét garantálják. Jelenleg a szárazföldek 17 százaléka, a tengerek tíz százaléka áll védelem alatt.

Brian O’Donnell, a Campaign for Nature természetvédelmi csoport igazgatója szerint a megállapodással “megnyílik az esély, hogy az élővilág sokszínűségét megóvjuk az összeomlástól”. Mint emlékeztetett, már most is azon a mezsgyén járunk a tudósok szerint, amely komoly változást okozhat a biológiai sokféleségben.

A megállapodás tervezete alapján 2030-ig különböző forrásokból 200 milliárd dollárt kell előteremteni a biológiai sokféleség védelmére. További 500 milliárd dollárt más támogatások fokozatos kivezetésével vagy reformjával akarnak előteremteni erre a célra.

A pénzügyi csomag részeként 2025-ig legalább évi 20 milliárd dollárra kívánják növelni a szegény országoknak juttatott pénzt, ami megduplázza a jelenlegi finanszírozást, 2030-ra pedig évi 30 milliárd dollárra emelnék az összeget.

A COP15-ön résztvevő mintegy 190 ország miniszterei és kormánytisztviselői többségükben elfogadták, hogy a biológiai sokféleség védelmének prioritást kell élveznie, és sokan hasonlították az erre irányuló erőfeszítéseket a novemberben Egyiptomban lezárult  COP27 klímaváltozási tárgyalásokhoz.

A klímaváltozás, az élőhelyek elvesztése és a környezetszennyezés miatt egy 2019-es becslés szerint évtizedeken belül egymillió növény- és állatfaj halhat ki. A világ nyolcmilliárdos népessége rendszeresen mintegy 50 ezer vadon élő fajt használ fel, minden ötödik ember élelme és jövedelme függ ezektől a fajoktól.

A megállapodás egyik fontos eleme, hogy elismeri az őslakos közösségek jogait, és biztosítani kívánja, hogy részesei lehessenek a döntéshozatalnak.

A New York-i székhelyű, nonprofit Wildlife Conservation Society (WCS) és más környezetvédelmi csoportok azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tervezet 2050-ig tolta ki a fajok kihalásának megakadályozására, az ökoszisztémák integritásának megőrzésére és a populációkon belüli genetikai sokféleség fenntartására megfogalmazott célt, mivel szerintük ez nem elég ambiciózus.

A COP15-ről számol be folyamatosan Montrealból – Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke.
Személyes beszámolói időrendi sorrendben >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek