2035-ig évente 300 milliárd dollárt költenének a világ országai a klímafinanszírozásra. Szakértők szerint az ideális vállalás az évi 1000 milliárd dollár lett volna.
Megállapodás született az ENSZ bakui klímakonferenciáján a hétvégén. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap úgy foglalt állást, hogy az egyezmény a klímaegyüttműködés és finanszírozás új korszakát jelzi, a fejlődő országok képviselői viszont keveslik az eredményt. A megállapodás központi célkitűzése 2035-ig évi 300 milliárd dollár klímafinanszírozás, ami háromszorosa a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de elmarad a szakértők szerint szükséges, évi több mint 1000 milliárd dollártól. Ezenfelül további donorországokat is arra akarnak biztatni, hogy önkéntes alapon vegyenek részt a finanszírozásban.
Von der Leyen szerint a maratoni hosszúságú megbeszélések nyomán született megállapodás „befektetéseket ösztönöz majd a zöld átmenetbe, segít a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, és növeli az ellenállóképességet a klímaváltozás tükrében”.
„Az EU továbbra is vezető szerepet fog betölteni, a legsérülékenyebbekre összpontosítva támogatását” – tette hozzá bejegyzésében az X közösségi oldalon.
A kevésbé fejlett államok azonban kudarcnak tartják az eredményt. A legszegényebbek csoportja egy közös nyilatkozatban kevéssé ambiciózusnak minősítette a megállapodást. Nigéria képviselője viccnek és sértőnek nevezte a megszületett egyezséget, Bolívia képviselője pedig úgy fogalmazott, hogy a fejlődő országokat „magukra hagyják szenvedésükkel” a klímaválság közepette.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint a megállapodás fontos jelzés, amely a nehéz geopolitikai helyzet ellenére született meg. Kijelentette, hogy most a világ vezető gazdaságain a sor, hogy „egy félig-meddig megbízható életbiztosítást kössenek a legszegényebbek számára”. „Ezt az EU önmagában nem tudja megtenni” – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője, Kínára és a tehetős Perzsa-öböl menti államokra is célozva, amelyek egyelőre vonakodnak ettől.
António Guterres ENSZ-főtitkár reményét fejezte ki, hogy a konferencián részt vevő mintegy 200 állam az ígéreteit „teljes körűen és határidőre” teljesíteni is fogja. „Az ígéreteknek gyorsan pénzzé kell válniuk!” – emelte ki.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök történelmi eredménynek nevezte a megállapodást. Kijelentette azt is: „senki sem képes visszájára fordítani vagy lelassítani a megújuló erőforrások Egyesült Államokban és más országokban zajló forradalmát, még akkor sem, ha egyesek ezzel próbálkoznának”.
A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat.
A fejlődő országok korábbi összegzések szerint 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályok és az árvizek elleni védekezésre, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra.
Nyitókép: A világ vezetői és küldöttei pózolnak egy családi fotóhoz az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP29) Bakuban 2024. november 12-én. AFP / Alexander Nemenov
Kapcsolódó anyagok:
COP29: bizonytalanságot hoz Trump a klímapolitikába
Aktivisták ezermilliárd dolláros klímafinanszírozást követelnek a bakui COP29-en
COP16, COP29. Mi is az a COP egyáltalán?
Botrány a bakui klímacsúcson – a szegény államok kivonultak COP 29-ről
Orbán szerint így kell hatékonyan harcolni a klímaváltozás ellen
