A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nepszava

Erősen vitatható körülmények között a múlt héten megszavazta az Országgyűlés a földforgalmi törvény módosítását is. Ezzel hatósági ár veszi át a termőföldforgalomban a piac helyét – vélik agrárszakemberek. Szerintük ez a jogszabály, ha az államelnök aláírja és hatályba lép, tökéletesen szakmaiatlan és végrehajthatatlan.

Jelenleg még az aranykorona jelezi föld termőképességét és ezáltal az értékét. Az árat többek között befolyásolja a művelési ág, a birtoktest mérete, termőképesség, a tulajdonosok száma, a termőhely földrajzi elhelyezkedése és még lehetne sorolni. Tavaly hektáronként átlagosan 1,4 millió forintért adták a termőföldet, s ezzel számolva mintegy 392 milliárd forint volt a teljes forgalom értéke. Nem kis üzletről van tehát szó.

Az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény úgy rendelkezik, hogy a földérték meghatározásával kapcsolatos forgalmi értékbecslést kiiktatja. Helyette a térségben jellemző hektáronkénti áron kell eladni a birtokot. Ez azonban nem veszi figyelembe, hogy az árakat hogyan befolyásolja a kereslet-kínálat – jegyezte meg a Népszavának Vári Attila, agrár szaktanácsadó. Emellett a föld értéke, hozama a bérleti díjakban is megjelenik, míg egy ilyen „hatósági” ár ezt is blokkolhatja. Semmiképpen sem kívülről kell megmondani, mennyit ér egy birtok – közölte Vári Attila. Több olyan közigazgatási per is volt, ahol a bíróság többnyire a vevőnek adott igazat a földbizottsággal szemben, mert úgy ítélte meg a testület, hogy az a terület annyit ér, amennyit a vevő megad érte. A föld értéke pedig adott térségen belül is igen eltérő lehet – jegyezte meg a szakértő. Aki ennél magasabb áron akar megszabadulni a földjétől, kénytelen lesz szakértőt fogadni, nyilván nem kis pénzért, aki kiszámíthatja neki a a törvényben megadott indexálás szerint az elkövetkező 20 évben (!) várható jövedelmet és annak alapján kell meghatározni a vételárat – mondta a Népszavának Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikai ügyvivője.

Abban a lap által megkérdezett szakértők egyetértettek, hogy olyan ember nincs, aki nem hogy 20, de akár csak néhány évre előre meg tudná mondani, hogy egy adott birtok mekkora jövedelmet képes hozni. Ez azért is lehetetlen, mert egy nagyobb birtoktesten adott parcellák termőképessége is eltérhet és változhat az évek során. Ma még azt sem látni előre, hogy 2020-tól pontosan mekkora lesz a közvetlen területalapú támogatás összege és hogy 2027 után marad-e ez a támogatási rendszer. Ezt nehéz másként értékelni, mint úgy, hogy ha egy adott helyen van egy fontos ember, akkor megmondják az eladónak, hogy mennyiért kell neki eladni a földjét, mert különben élete végéig a nyakán marad a birtok – tette hozzá. Hogy ez nem csak üres fenyegetőzés, bizonyítja a módosítás egy másik fontos eleme.

Ma még az eladó és a vevő is vitás esetben előbb a települési önkormányzati testülethez, majd az agrárkamara területileg illetékes szervezetéhez, e fórum után pedig a bírósághoz fordulhat. Végső esetben a szerződést semmissé nyilváníthatta a testület. Az új szabályok szerint azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei vezetői által hozott állásfoglalással szemben jogorvoslatért az agrárkamara helyi szervezetéből alakult földbizottság döntése miatt a jövőben a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthatja ugyanazokat a szereplőket. Ezt addig lehet folytatni, míg a helyi hatalom számára nem kívánatos adásvétel meg nem hiúsul. Eredetileg a település gazdáiból, illetve az önkormányzati testület tagjaiból alakultak volna meg a földbizottságok, ám a szaktárca a mai napig nem adta ki az ehhez szükséges végrehajtási rendeletet, és úgy tetszik, már nem is fogja. Ráadásul a törvénymódosítása nyomán, a kamara megyei szervezete a korábbiakkal ellentétben nem szakértői véleményt mondhat csupán, hanem ügyfélként vehet részt az adásvételben az eladó és a vevő mellett. Ennek az a jelentősége, hogy eleve beleszólhat, hogy a két másik ügyfél megkötheti a szerződést vagy sem– figyelmeztetett Harangozó Gábor. Így talán érthető, hogy a törvénymódosítást az Országgyűlés illetékes bizottságában kötelező vita elkerülése érdekében Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a NAK elnöke, valamint a szintén fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István, a kormány közelinek mondott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke és Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke önálló képviselői indítványként nyújtotta be az Országgyűléshez.

A paraszt nem hülye, majd zsebből zsebbe fizeti ki a vevő az eladónak a valós és a hivatalos érték közötti különbséget – állította a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász. Éppen ezért nem tart attól, hogy az elmúlt években lendületbe jött föld áremelkedés leállna, vagy csökkenne. Harangozó Gábor szerint viszont a piac kikapcsolása leértékeli a földtulajdont azzal, hogy mesterségesen korlátozza az árakat. Csakhogy a kormány célja éppen az, hogy míg a földárveréseknél följebb tornázza az árakat és így a költségvetési bevételeket, most visszafogja, hogy a Fidesz közeli helyi potentátok még be tudjanak vásárolni a földekből. Ez a törvény elsősorban a 35 ezer versenyképes gazdaság érdekében született – vélte Raskó György. A lajoskomáromi integrált gazdaság elnöke nem tartotta ördögtől valónak a kamara földbizottsági tevékenységét, mert szerinte ezzel csökkenthető a helyi összefonódás veszélye. Harangozó Gábor azonban hangsúlyozta, a kamara a törvénymódosításnak köszönhetően érzékeny személyi gazdasági és egyéb adatokhoz juthat hozzá. A föld adásvételkor ugyanis a vevő közvetlen hozzátartozóinak az esetleges tulajdonának, vállalkozásának, az abból származó jövedelmének az adatait is tárolhatja. Ezért az ellenzéki párt az adatvédelmi biztoshoz fordul, míg a földforgalmi törvény visszásságait az Alkotmánybírósággal vizsgáltatná ki.

Kapcsolódó anyagok:

Újabb antizöld – antidemokratikus fideszes mutyi törvények

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek