A rovat kizárólagos támogatója

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa február 27-i döntése értelmében nem épülhet új út a Kiserdő mentén a fővárosi önkormányzat, az érintett kerületek és a helyi lakosság egyetértése nélkül. Karácsony Gergely kontra Vitézy Dávid.

Ezzel az elmúlt évek egyik kiemelkedő, a Városliget és a Római-part ügyét követő harmadik legjelentősebb zöldfelületi vészhelyzetét sikerült megoldanunk Budapesten. Az FKT az új déli Duna-híd építése kapcsán azt is kijelentette, hogy csak olyan megoldások megvalósítását támogatja, amely egyszerre szolgálják a belváros forgalomcsillapítását és a közúti forgalom arányának egész városban történő csökkentését. Ezért nem épülhet olyan új út, ami autópályaként szeli át a várost agglomerációból agglomerációba tartva.

Lezárult a Galvani és az Albertfalvai híd kérdése is. Bár az Albertfalvai híd sok szempontból jobban szolgálná a budapestiek érdekeit, hiszen sűrűn lakott kerületi központokat, Budafokot, Csepelt, Pesterzsébetet és Kispestet kötné össze közúton és villamossal egyaránt, a főváros számára a legfontosabb az, hogy új Duna-híd épüljön. A Galvani híd magasabb szintű előkészítettsége és a kormány kizárólagos támogatása okán így elsőbbséget élvez.

Fontos eredményeket értünk el a levezető úthálózattal kapcsolatban. Az eredeti elképzelés szerint a Galvani hídról levezető utat a Határ úti Kiserdőn keresztül vezették volna. Ez számunkra elfogadhatatlan. A kormány most elfogadta, hogy két további alternatívát is megvizsgáljanak a Ferencvárosi rendező pályaudvar keresztezésével. Ezzel a főváros eredeti, évtizedeken át aktuálisnak számító tervei valósulnának meg, amely nagy fejlesztési lehetőséget kínálna Külső-Ferencvárosnak is.

Az FKT döntése értelmében december 31-ig igyekszünk olyan megoldást találni a hídhoz kapcsolódó út elvezetésére, amely minden érintett félnek, a fővárosnak, a kerületeknek és a helyi lakóknak is megfelel. Ennek hiányában pedig az út építése megáll a pesti oldal elérésekor, a Soroksári út vonalában, amíg mindenki számára elfogadható lehetőséget nem találunk.  Ezzel a Városliget és a Római-part után a Határ úti Kiserdőt is megvédtük – írta Karácsony Gergely főpolgármester FB bejegyzésében.


A Galvani-híd megépítése önmagában nem csillapítaná a belváros forgalmát.

Budapest céljaival ellentétesen az autóforgalom növekedését hozhatja a Galvani-híd jelenlegi tervek alapján való megépítése. A hiányzó dél-budapesti kapcsolat csak megfelelő intézkedések és a mostaninál emberibb léptékű tervek esetén szolgálhatja a belváros forgalomcsillapítását, illetve segítheti a közösségi és kerékpáros közlekedés térnyerését. A Kerékpárosklub egy kevésbé autópálya-jellegű hidat tartana jónak, ezért a tervek átdolgozását kérte a kormánytól és a fővárostól.

 

A témához szintén az FB-n írt posztot Vitézi Dávid, a  Budapest Fejlesztési Központ vezetője:

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) február 27-i ülésén sok más fontos téma mellett az új déli Duna-híd kérdése is végre eldőlt. Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely miniszter vezetésével a Tanács egyetértésre jutott abban, hogy a Galvani híd megépítése jó megoldást kínál Dél-Buda és Dél-Pest összekötésére és segít a belváros forgalomcsillapításában. Az ülésen Fürjes Balázs államtitkár felkérésére a Budapest Fejlesztési Központ nevében részletesen bemutattam a híd és a kapcsolódó utak terveit, a belvárosi forgalomcsillapítással való összefüggéseket, a villamosfejlesztések hálózati koncepcióját és a Galvani híd mellett szóló érveket. Az elmúlt két hónapban a Fővárossal folytatott párbeszéd eredményeként tehát létrejött a megállapodás a Főváros és a Kormány között arról, hogy a távlatban megépítendő Albertfalvi hídhoz képest a Galvani híd megépítése élvezzen prioritást.

A Galvani híd és a hozzá csatlakozó körút a belváros elkerülésével köti majd össze a városba nyugatról és délkeletről befutó sugárirányú főútvonalakat és autópálya-bevezető szakaszokat. Az új kapcsolat tehermentesíti a túlzsúfolt a Könyves Kálmán körút – Rákóczi híd útvonalat, és lehetővé teszi, hogy a belváros átfogó közúti forgalomcsillapítása is egyidejűleg megtörténjen, hisz jelentős közúti forgalmat vehet át az új híd nyomán a Rákóczi és Petőfi híd a belvárosi hidakról, elsősorban az Erzsébet hídról. Igen pozitív fejleménynek tartom, hogy ennek fontosságáról mind a Főváros, mind a Kormány oldaláról teljes egyetértés alakult ki. Az önkormányzati választások előtt a korábbi városvezetés támogatásáról biztosította a projektet és a friss döntéssel a híd építéséhez az új városvezetés támogatása is biztosított.

A Galvani híd építése évtizedek óta szerepelt a fővárosi tervekben, de érdemben nem történt semmi. Négy éve a korábbi, visszavont olimpiai pályázat indította be a híd előkészítését, a hévek, a Körvasút és sok más közlekedési fejlesztéssel együtt – akkor a fő gondolat az volt, hogy a városhoz legközelebb eső rozsdaövezetek szolgáljanak a fejlesztések fő célterületeként. Az olimpiai pályázat lefújása után is megírtam: örülök, hogy az akkor útjára indult közlekedési fejlesztések előkészítését a Kormány a pályázat visszavonása ellenére folytatta. Erre alapozva indult meg Fürjes Balázs irányításával a Déli Városkapu fejlesztési mesterterv előkészítése, mely az észak-csepeli közpark megépítését és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti rozsdaövezetek diákvárossá fejlesztését célozza és ekkor indította el a híd tervezését is a Kormány. A Galvani híd tervezésére nemzetközi tervpályázatot írtak ki, melyet a világhírű holland UNStudio méltán nyert meg. A tervpályázatban a közlekedési szakértői munkacsoport vezetőjeként vehettem részt, szerintem kiváló terv győzött, ezért is örülök, hogy a híd és a kapcsolódó utak tervezését a Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. folytathatja a csütörtöki döntés nyomán.

Az elmúlt napokban-hetekben több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a beruházás műszaki tartalmával kapcsolatban. Az egyik aggály az volt a Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpárosklub részéről, hogy a tervezett új közúti kapacitások új forgalmat is generálnak, ha egyidejűleg nem történik forgalomcsillapítás a belvárosban, illetve megjegyezték, hogy a csillapítás az új hídtól függetlenül is lehetséges, nem kell minden intézkedéssel erre várni. Mindkettővel egyetértek és ami ennél fontosabb, az FKT döntése is világosan ezzel egybevágó: a Főváros és a Kormány is egyetértett abban, hogy az Új Duna-híd teljes belvárosi forgalomcsillapítási potenciálját a híd megnyitása idejére teljeskörűen kiaknázó intézkedési terv és forgalomtechnikai módosítások előkészítése szükséges a Főváros részéről, beleértve az érintett bevezető utak belső szakaszainak (így például az Üllői út belső szakaszának) forgalomcsillapítását. Az Üllői út azért is jó példa ezügyben, mert a Galvani híd átadása után nagyobb mérvű forgalomcsillapítás szükséges, de addig is van mit tenni: a metrópótlás után a ma kialakított buszsávokat már nem érdemes visszaadni a közúti forgalomnak, e téren is egyetértettünk az FKT ülésén.

Az állami beruházásban tervezett híd nem csak azért fontos, mert Budapest délre fejlődik és nem csak azért, mert a hozzá kapcsolódó körút aktiválná és feltárná a városhoz közel eső, tömegközlekedéssel a hévek és a Déli Körvasút fejlesztése révén jól kiszolgálható észak-csepeli, dél-pesti rozsdaövezeteket. Az észak-csepeli, újbudai és Soroksári út menti városfejlesztési potenciál kiaknázásán túl fontos cél, hogy az új híd minimum 37 ezer, de az említett kísérő forgalomcsillapítási intézkedésekkel akár 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros napi autóforgalmát. Ez levegőminőség-javítási és klímavédelmi szempontból is fontos célkitűzés.

Az új Galvani körút kialakítása, lehetséges “autópálya-jellege” miatt is hangzottak el aggályok, korszerű, városias kialakítást sürgetve. Az aggály számomra érthető, hiszen új városi körút és Duna-hidak építésére Budapesten utoljára a Hungária-gyűrű kiépítésekor került sor, mely a 20. századi autócentrikus tervezés tipikus példája, és aligha javítja közvetlen környezetének élhetőségét.

Az új körút azonban nem ilyen lesz, a 21. század számára és szemléletével épül. A tervezés első lépésétől fogva szem előtt tartjuk, hogy az új Duna-híd és a kapcsolódó körút városi főútként működjön: szintbeli csomópontjai legyenek, zebrákon lehessen keresztezni és ne csupán közlekedési folyosó, hanem a környező városrészek fejlődését, a kiterjedt rozsdaövezetek átalakulását szolgáló tengely legyen. A 2×2 sávos útpályát ezért teljes hosszában irányhelyes kerékpáros létesítmények kísérik, a forgalomtól védett járdákat fasorok szegélyezik majd, szintbeli gyalogátkelőkkel. Hosszú tervezőmunka és számos lehetséges megoldás elemzése után jutottunk arra a döntésre, hogy az újbudai szakaszon, a Fehérvári út és az új Duna-híd között kizárólag szintbeli csomópontok épülnek majd, közúti felül- és aluljárók nem. A Csepel-szigetet keresztező és a pesti szakaszon is csupán a vasúti és HÉV-vonalak keresztezései kerülnek külön szintbe. A Fehérvári út és a Gubacsi út között középfekvésű villamospálya is épül a beruházás részeként, melyen – a BFK és BKK között egyeztetett előzetes hálózati javaslat szerint – elsősorban Közép-Buda és Pesterzsébet között lesz érdemes új villamosjáratot indítani.

Van más út – Összefogás a Kiserdőért civil szervezet is megszólalt, nyílt levelet is írt a tegnapi döntés előtt. A Wekerle-telep és a József Attila-lakótelep közötti zöldterületet évtizedek óta a szabályozási tervek közúti tengelyként tartalmazzák, egy új körút helyeként, de a helyben élők civil szervezete teljesen érthetően háborodott fel, amikor két éve a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő a lakók bevonása nélkül, az évtizedek alatt az útnak kiszabályozott közterületeken kifejlődött zöldfelületek használati szokásaira tekintet nélkül szerette volna a felszínen átvezetni a közutat a Határ út mentén. Amikor két évvel ezelőtt ez a terv a viták középpontjába került, Fürjes Balázs államtitkár utasította a NIF-et a tervezés leállítására. Most azt javasoltuk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa számára, hogy ha már egyetértünk a híd megépítésében, a kapcsolódó utak ügyét is nyissuk újra.

Az FKT tegnapi ülésén a Soroksári út – Üllői út közötti szakasz kapcsán is közeledtek az álláspontok. A Főváros és a két érintett kerület, Ferencváros és Kispest bevonásával több lehetséges nyomvonalat és műszaki megoldást is vizsgálni fogunk, azok közlekedési és környezeti hatása, valamint beruházási költsége szerint. A környezeti szempontokat szem előtt tartva és a helyi lakosok elvárásainak eleget téve végleg kikerült a lehetséges változatok közül a Határ út menti kiserdőt hosszában végig felszínen átszelő megoldás.

Az Illatos út – Határ út tengelyen négy műszaki megoldás vizsgálatáról döntött az FKT:
– A Határ út menti Kiserdőt hosszában keresztező nyomvonalon jelentős hosszon fedett, kéreg alatti, de nem teljes hosszban föld alá helyezett útpálya.
– A Határ út menti, Kiserdőt hosszában keresztező nyomvonalon a zöldfelület alatt átvezetett kéregalagút, ahol az út lefedése fölött magas minőségű parkfejlesztés valósul meg.
– Az erdő érintése nélkül, a meglévő Határ úti közlekedési sáv (a meglévő villamos pálya és a meglévő útpálya közötti zöldsávot beleértve) alatt vezetett kéregalagút az átmenő forgalom számára.
– Az erdő érdemi érintése nélkül a Határ úti meglévő közlekedési keresztmetszetének újrafelosztása, a XIX. kerületi oldalon forgalomcsillapított szervízút és kerékpárút kialakításával, a villamospálya optimális nyomvonalra helyezésével és zajvédelemmel.

A Fővárosi Önkormányzattal egyetértésben emellett azonos mélységben vizsgálni fogunk két olyan nyomvonalat is, amelyek a körutat az Ecseri út vonalán vezetnék el az Üllői útig a Ferencvárosi rendező pályaudvar vágányait föld alatt vagy egy új hídon keresztező nyomvonalon. Ezek a változatok számos forgalmi, műszaki szempontból eltérnek, beruházási költségük sem azonos, de tiszta képet szeretnénk kapni és adni a lehetőségekről. Az FKT arról döntött, hogy a Kiserdő lehető legnagyobb mértékű megkímélése fontos cél és a zöldfelületet bármennyire is érintő változatok választása esetén a helyben élőket és a kerületeket bevonó közösségi tervezést kell lefolytatni az érintett parkrészek helyreállítására, fejlesztésére vonatkozóan.

A nyomvonal-vizsgálatok nyomán az FKT ez év végéig hozhat döntést a Galvani hídhoz Pesten csatlakozó útfejlesztések nyomvonaláról, hogy a körút elérhesse az Üllői utat. Amennyiben év végéig a hat változat közül az Főváros és a Kormány nem tud egyetértésben döntést hozni, a körút átmenetileg a Soroksári útnál fog véget érni a híd megépítésekor.

Korábbi posztom a Galvani híd mellett szóló érvekről:

Látványtervek: Budapest Fejlesztési Központ/NIF/UNStudio

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek