Koporsóvá vált méhkaptárakat helyezett ki a Greenpeace Magyarország a budapesti Kossuth téren. A környezetvédő szervezet arra szólította fel a kormányt, hogy a legkésőbb ősszel várható tagállami szavazáson támogassa a neonikotinoid rovarirtó szerek teljes európai uniós tilalmát, és ragaszkodjon ehhez a döntéshez ahelyett, hogy felmentéseket és eseti engedélyeket kérne a tilalom alól.
A klotianidin nevű neonikotinoidról ugyanis bebizonyosodott, hogy Magyarországon, szabadföldi körülmények között is károsítja a méheket. A rovarbeporzás az egyik legalapvetőbb és teljességgel nélkülözhetetlen ökológiai szolgáltatás. Friss nemzetközi kutatás bizonyítja: a neonikotinoid alapú növényvédő szerek nemcsak laboratóriumi, hanem szabadföldi körülmények közt is károsítják a méheket. A nemzetközi kutatásban magyarországi területeket is vizsgáltak: a hazai repceföldeken 24%-kal csökkent a méhkolóniákban a méhek száma. A kutatók azt is megállapították, hogy a méhcsaládok neonikotinoidoknak való kitettsége csökkenti annak esélyét, hogy a rákövetkező évben megfelelően gyarapodjanak.
„Évtizedes probléma, hogy meggyengülnek a méhcsaládok a repce- és napraforgóföldeken: eltájolnak a méhek, nem találnak haza, csökken a méhek száma a kaptárakban – mondta Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke. – A méhészfórumokon is folyamatosan visszaköszön ez a probléma: »sétálnak« a méhek az ilyen földeken” – tette hozzá Nagyernyei. A magyar kormány korábban nem támogatta a neonikotinoidok uniós tilalmát, sőt felmentéseket és eseti engedélyeket kért a vegyszer használatára. A kormány kiemelt érve eddig az volt, hogy amíg a neonikotinoidokról nincsenek szabadföldi vizsgálatok, addig nem tudják elfogadni a szernek a csak laboratóriumi körülmények között kimutatott méhveszélyességét.
Ezt az érvelést azonban most épp egy iparág által finanszírozott kutatás eredményei cáfolják meg. 2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta kérte fel a brit CEH ökológiai és hidrológiai központot (Centre for Ecology & Hydrology), hogy végezzen független szabadföldi vizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek, majd monitorozták a közeli méheket. A két éven át tartó kutatás 2,8 millió fontba (több mint egymilliárd forintba) került.
A tudósok összesen 33 nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényen vizsgálták a mézelőméh-, poszméh-kolóniákat és a vadméheket, és összevetették a neonikotinoiddal csávázott földek, illetve a nem kezelt földek rovarállományát. A kutatásban a magyar és a brit méhek károsodtak, míg a németek nem – feltehetően a jobb környezeti körülményeik miatt.
A neonikotinoidok mezőgazdasági haszna is megkérdőjelezhető, ugyanis az MTA által korábban közzétett szakmai nyilatkozat szerint: „…a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.”
A méhgyilkos vegyszerek használata ráadásul teljesen indokolatlan. Az elmúlt években neonikotinoidok használata nélkül is rekordtermések születtek itthon.„Most, hogy hazai szabadföldi kísérletek is igazolják különösen a klotianidin nevű neonikotinoid veszélyességét, úgy gondoljuk, hogy nem tartható tovább a kormány vegyszerpárti álláspontja. Ezért arra kérjük a döntéshozókat, hogy kövessék a hazai környezet- és természetvédő civil szervezetek közös állásfoglalását, és állítsák meg ezen szerek hazai használatát– mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A neonikotinoidok európai engedélyezéséről szóló tagállami szavazás legkésőbb ősszel várható. A zöld szervezetek azt várják dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől:
• hazánk támogassa a neonikotinoid rovarirtó szerek tilalmának kiterjesztését, szavazzák meg az Európai Bizottság márciusi előterjesztését [8]; • Magyarország ne kérjen további szükséghelyzeti eseti engedélyt a neonikotinoidok már tiltott felhasználásra;
• hazánk támogassa az ökológiailag elfogadható gyakorlatokat, azok terjedését, fejlesztését.
