A rovat kizárólagos támogatója

Hazánk az egyik legnagyobb exportőre azoknak a vetőmagoknak, amelyeket a mézelő rovarok kiirtásáért felelős vegyszerekkel csáváznak. Kiderült: a magyar kormánynak az agráripari óriáscégek érdekei számítanak, nem az emberek egészsége.

A Népszava júliusi cikkében mutatta be, hogyan akadályozta az Orbán-kormány éveken keresztül – német és amerikai multinacionális cégeknek szívességet téve – azoknak a rovarirtó szereknek az EU-n belüli betiltását, amelyek (immár bizonyítottan) tömeges méhpusztuláshoz vezettek. A folytatásban arra mutatunk példákat, hogyan segédkeznek a magyar kormány hivatalai ugyanezen multiknak a 2018-ban végül megszületett uniós tilalom kijátszásában. A betiltásról szóló vitában a magyar kormány úgy érvelt, hogy a mezőgazdasági termelés időnként nem oldható meg az amúgy méhgyilkos, neonikotinoid tartalmú rovarölők átmeneti használata nélkül. Az uniós szabályozásba végül be is került egy olyan passzus, amely szerint a tagállami hatóságok által kiadott szükséghelyzeti engedélyekkel – időlegesen, kis mennyiségben – forgalomba lehet hozni az inkriminált készítményeket. Ezt az opciót azonban Magyarország a jelek szerint arra használja, hogy méhméreggel árassza el az Európán kívüli világot.

A visszaélésgyanús gyakorlatra Darvas Béla ökotoxikológus, az MTA doktora hívta fel a figyelmet a Környezetbarát mezőgazdaság című Facebook-oldalon. Hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az eredeti rendeltetésétől eltérve – leginkább azzal ellentétesen, azaz a tudottan mérgező vegyszerekkel csávázott vetőmag dömpingszerű előállítását és exportját segítve – használja a szükséghelyzeti engedélyeket, azt az érintettek nem is különösebben titkolják, az Európai Bizottság  pedig időnként szóvá is teszi, különösebb szankciók nélkül.

Maga a csávázás egy megelőző növényvédelmi eljárás, amelynek segítségével a vetőmagra juttatják rá azokat a mérgeket, amelyeknek a funkciója, hogy a magból kikelő növényt megvédjék a kártevőktől. Magyarország területén tehát – az agrártárcához tartozó Nébih engedélyével – iparszerű mennyiségben állítanak elő a multinacionális vegyszergyártók méhgyilkos hatóanyagaival csávázott vetőmagokat, hogy azokat úgynevezett harmadik, vagyis az EU-n kívüli országokba szállítsák. A szakmán belüli források szerint emiatt nem vesz részt tavasz óta – a szintén az agrárminisztériumhoz kapcsolódó – a tárca szakmai tanácsadó és véleményező testületeként működő Növényvédelmi Bizottság munkájában a Greenpeace által delegált szakértő: neki már sok volt, ami a többiek szerint még simán belefér.

Pedig a Nébih engedélyezési gyakorlatával más gond is akad.

Tavaly adtak ki szükséghelyzeti engedélyt – hazai felhasználásra – több éve betiltott véralvadásgátló pocokirtóra (amely védett emlősök és madarak sokaságának pusztulásáért felelős); egy olyan atkaölőre, amely soha nem is rendelkezett európai engedéllyel, mivel nem végezték el a forgalmazásához szükséges toxikológiai kísérleteket; a Monsanto hírhedt glifozátját tartalmazó, bizonyítottan rákkeltő gyomirtó készítményre (amelyet többek között az élelmezési célú napraforgó és kukorica mesterséges érésgyorsításhoz is használnak) stb.

A méhekre veszélyes klotianidin és tiametoxam csávázószerek története különösen érdekes. Ezekre már 2013-ban moratóriumot hirdetett az EU (a magyar kormány képviselője itt is ellene szavazott), ami viszont nem akadályozta meg Magyarországot abban, hogy – már az uniós moratórium hatálya alatt – rámozduljon az üzletre, és kidolgozza a fenti szerekkel csávázott vetőmagok előállításának és értékesítésének rendszerét. A két készítmény amúgy a házi méh, illetve a hasonló életvitelű poszméhek egyik legpusztítóbb „ellenszere”. „A kezelést a hazánkban helyet kapott nemzetközi vetőmagvállalatok végzik elsősorban, olyan vegyi cégek pártfogása mellett, mint a Monsanto-birodalmat felvásárló Bayer (klotianidin – 6000 tonna kukorica, 50 tonna napraforgó) és a ma már a ChemChina többségi tulajdonában lévő Syngenta (tiametoxam – 19 100 tonna kukorica, 7500 tonna napraforgó és 430 tonna repce).

A csávázott magok célállomásai: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Törökország, Moldávia és Irán” – írja Darvas Béla. ,,A Nébih a hazánkba betelepült vetőmagvállalatok érdekében járt el, ahol az üzlet nagyobb része a nemzetközi vállalatokhoz kapcsolódik” – vonja le a következtetést Darvas, megfontolt környezetpusztításként jellemezve azt a folyamatot, amelyben 2013-tól kezdve 136 ezer tonnányi, 8,5 millió hektár (hazánk vetésterületének másfélszerese) bevetésére elegendő exportvetőmagot csáváztak idehaza az EU-ban már tilalom alatt álló hatóanyagokkal. „Mivel hazai felhasználásra a vetőmag nem kerülhetett, ezt az üzletet a hazai gazdaság szükséghelyzetének nem lehet nevezni. A nemzetközi vállalatok gazdasági szükséghelyzetének tudom csak felfogni a történetet, de az EU aligha erre a használatra gondolhatott, amikor ezt az engedélyezési kiskaput nyitva hagyta” – zárja a gondolatmenetet az ökotoxikológus, érthetetlennek nevezve, hogy a méhész végzettségű Nagy István agrárminiszter miért asszisztál mindehhez – írta Hargitai Miklós a Népszavában.


A magyar kormány nem akarja növelni a biogazdálkodás arányát és nem kívánja csökkenteni a káros vegyszerek használatát a mezőgazdaságban – hiába született minderre uniós előírás

A Greenpeace megdöbbenéssel áll az előtt, hogy a magyar kormány nem kívánja a hazai mezőgazdaságot egészségesebb és fenntarthatóbb pályára állítani. Az október végén elfogadott uniós biodiverzitás stratégia szerint 2030-ig a természettel összhangban működő ökogazdálkodás (biogazdálkodás) arányát 25%-ra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig 50%-ra kell csökkenteni az EU-ban. A magyar kormány elutasította ezeket a célokat, azzal a hamis érvvel, hogy ez ellentétes a magyar gazdák, a magyar emberek érdekével. Számos tudományos kutatás bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A kormány lépésével az agráripari óriáscégek érdekeit védi, nem pedig a gazdálkodók, a lakosság egészségét és a természetet. 

Az október végén elfogadott Európai Biodiverzitás Stratégia kimondja: az élővilág megmentése érdekében a művelésbe vont területek negyedét át kell állítani káros vegyszerek és műtrágyák nélkül művelt ökogazdálkodásra 2030-ig. A káros, veszélyes növényvédő szerek használatát továbbá 50%-kal kell csökkenteni a biodiverzitás védelme érdekében. A magyar kormány azonban különvéleményt nyújtott be a stratégiát elfogadó környezetvédelmi miniszterek tanácsához, amelyben kifejtette, hogy a fenti célokkal nem ért egyet és a stratégia e pontjait nem óhajtja a jövőben betartani.

„Akkor, amikor az egész világ zöld fordulatot követel, amikor az egészséges, hazai élelmiszerek mindennél fontosabbá válnak, amikor a világ az ökológiai összeomlás felé rohan, a magyar kormány megakadályozza a jelentősebb zöld fordulatot hozó intézkedéseket. Kormányunk nem szeretné, hogy mezőgazdasági területeink 25%-át a természettel összhangban műveljék, sem azt, hogy az Európai Unió támogatásai e célra jöjjenek be hazánkba. Azt sem óhajtja, hogy a mind az élővilágra, mind az egészségünkre rendkívül káros növényvédő szerek használata felére csökkenjen Magyarországon. Miközben tudományos vizsgálatokból tudjuk, hogy a káros vegyszerek különböző betegségeket, és akár mérhető IQ-csökkenést is okozhatnak a gyerekek fejlődésben lévő szervezetében” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitási kampányának felelőse.

Tudományos cikkek garmada bizonyítja, hogy az élelmiszertermelés módján sürgősen változtatnunk kell. Ez ugyanis az egyik legnagyobb hatású ágazat, amely a klímakatasztrófa és az ökológiai összeomlás felé sodorja az emberiséget. Jelenleg a mezőgazdasági területek élővilága Magyarországon is drámai ütemben fogyatkozik. A madarak eltűnése például csak egy, számunkra is látható szelete a folyamatban lévő összeomlásnak, hisz a pusztulás rengeteg más élőlényt is érint, például azokat az apró talajlakó lényeket, amelyek a talaj termékenységét biztosítanák.

A jelenlegi növényvédőszer-használat számos, az emberi egészséget és a környezetet károsító anyag használatát engedélyezi a gyakorlatban. Külön kockázatot jelent, hogy egyre többféle permetszert használnak egy adott területen és ismert, hogy a károsító hatások összeadódhatnak, sőt fel is erősíthetik egymást. Évente egyre többféle szermaradék mutatható ki a boltban kapható termékekben. Ez egyfelől ismeretlen kockázatot jelent a fogyasztókra nézve, másfelől mutatja, hogy egyre jobban kitesszük a vegyszerkoktélok kiszámíthatatlan hatásának a természeti környezetet is. Az EU Biodiverzitás stratégiája pont a fenti kockázatok miatt kívánja csökkenteni a káros vegyszerek használatát, az EU új vegyi stratégiája pedig több vegyszer, beleértve a növényvédő szerek együttes káros hatására hívja fel a figyelmet és célul tűzi ki ezek mérséklését.

Az ökológiai gazdálkodásra való átállás azonban nemcsak a természetre és egészségünkre gyakorolt hatása miatt, hanem a gazdasági és társadalmi hatása miatt is fontos. Európában például a 9,6 millió gazdálkodói munkahelyből 1,3 millió olyan van, amely a természet védelme szempontjából értékes, ún. Natura 2000 területekhez kötődik. A természetkímélő ökogazdálkodás kiterjesztésével és szélesebb körű támogatásával egészséges helyi élelmiszerhez jutna a lakosság és értékteremtő munkához, biztos bevételhez a vidék.

Az európai stratégiák úgy kerülhetnek át a gyakorlatba, ha azokat a nemzeti stratégiákba is beépítik. A magyar biodiverzitás stratégia most készül. A kormány uniós állásfoglalásával megpróbálta biztosítani, hogy ne kelljen beépíteni a 25%-os ökogazdálkodásra való átállást, és ezzel összhangban a vegyszerek 50%-os csökkentését a hazai stratégiába, miközben ez lenne az egész magyar lakosság érdeke, mind egészségügyi, mind természetvédelmi szempontból.

„Most végre elérhető közelségbe került, hogy az uniós agártámogatások a hazai ökogazdaságokat segítsék és lehetővé tegyék, hogy minden magyar ember számára elérhetőek legyenek a megfizethető, egészséges, friss, hazai bioélelmiszerek. A magyar kormány ezt nem akadályozhatja meg. A Greenpeace Magyarországgal azon leszünk, hogy ne a nagyüzemi mezőgazdaság érdekei győzzenek, és a kormány rövid távú gondolkodása ne rombolhassa az egészségünket és a természeti értékeinket” – tette hozzá Rodics Katalin.

Érdemes meghallgatni Rodics Katalinnal készített podcastjainkat: 

Öngyilkosság a biológiai sokféleség csökkentése

Akit a vadászlobbi kilövetett. Rodics Katalin podcast 2.rész

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek