A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: telex.hu

„A debreceniek joggal érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek egy olyan beruházásról, amelyikről alig tudunk valamit” – mondta Gondola Zsolt Zoárd ellenzéki önkormányzati képviselő egy keddi sajtótájékoztatón a kínai CATL vállalat városban tervezett akkumulátorgyára körüli aggályokról.

Ahogyan arról a Telex is beszámolt, pénteken jelentették be a kínai gigaberuházást, amellyel a CATL (Contemporary Amperex Technology Co., Limited) a németországi után a második európai üzemét építi fel Debrecenben egy 221 hektáros területen, 3000 milliárd forint értékben.

Gondola Zsolt Zoárd szerint azonban a gyár „borzasztóan sok vizet fog igényelni”, amely így a város vízkészletét fogja veszélyeztetni.

„Debrecen alapvető ökoszisztémáját azok a Tisza felől táplált réteg- és talajvizek határozzák meg, amelyek az évtizedek óta halogatott Civaqua-program hiányában elapadóban vannak. Erre a helyzetre egy nagy vízigényű gyár telepítése nem megfelelő lépés, hiszen a mai ismereteink alapján veszélyezteti Debrecen vízkészletét, elszívva a lappangó rétegvizeket” – mondta a képviselő.

Az esetleges vízellátási problémák mellett a politikus a város Civaqua-programját is bírálta, amellyel a városvezetés a Keleti-főcsatorna vizét elvezető vezetékkel kívánja pótolni a Debrecen körül kiszáradt tavakat – a Telex az idén kiszáradt Vekeri-tó múltjáról itt írt – és több zöldterületet is a városban.

Debrecen gazdasági övezete forrás: google earth bmw
Gondola sajtótájékoztatójára a városházáról egy hosszú közlemény formájában érkezett válasz. Ebben a beruházás jelentőségét emelték ki, valamint azt, hogy „hamisnak tartják azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet”. Mint írták: „Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak.” Közleményükben megjegyzik, Európában csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült az elmúlt éveben, köztük a dél-európai és a környezetvédelemre különösen figyelő skandináv országokban is.

A városvezetés szerint „Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik, az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve tervezték meg, valamint a város gazdasága és a lakosság vízigénye is teljes mértékben kiszolgálható”. Mint írják, még a mostani extrém száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést bevezetniük.

Civaqua-program első ütemének köszönhetően az önkormányzat szerint a város vízgazdálkodási pozíciói is javultak, Debrecen ezáltal „15 ezer liter/perc (napi 21 600 köbméter) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a tervek szerint megtriplázza ezt a kapacitást.”

A gyár helyét ért kritikára így reagáltak: a „déli iparterület 2001-ben gazdasági rendeltetésű területként került be a város szerkezeti tervébe, ennek megfelelően 2003-tól a szabályozási tervben is így szerepel. Több mint két évtizede ismert tény, hogy a terület, alkalmassága révén, ipari beruházások fogadására van kijelölve.”

Az ellenzéki képviselők további kritikájára azonban nem érkezett válasz a városvezetéstől. Gondola Zsolt Zoárd azt mondta, a tervek szerint a 9000 embert foglalkoztató gyárba részben külföldi, zömmel ázsiai dolgozókat hoznak majd.

„Szeretnénk tisztán látni, hogy valós-e ez az információ. Amennyiben az, miként fogja beilleszteni őket a városvezetés a helyi kultúrába, hogyan gondoskodnak a közlekedésükről, a lakhatásukról?” – tette fel a kérdést a képviselő, akinek az augusztus 18-i közgyűlés egyik előterjesztésével is fenntartásai vannak.

Papp László polgármester beadványának lényege szerint ugyanis az önkormányzat értékesítené a Déli Gazdasági Övezet egy 37 hektáros területét saját vállalata, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. számára nettó 1,66 milliárd forintért, amely adásvétellel Gondola szerint így a terület kikerülne a közgyűlés közvetlen hatóköréből.

Amit nem tesz a kirakatba Debrecen fideszes vezetése az iparosítás kapcsán


A magyar külügyi vezetés kinyilvánítja az egy Kína elvét, három napra rá pedig bejelenti, hogy a régió konkurens országaival szemben Magyarországon fog megépülni a világ legnagyobb, történetesen kínai akkumulátorgyártó cégének új üzeme. A CATL gigantikus gyára Debrecenben fog létrejönni, ahol a német BMW évente 150 ezer elektromos autó gyártására készül. A Kecskeméten bővítő, szintén német Mercedes-Benz pedig máris közölte, hogy ő az első megrendelője a legkésőbb öt év múlva termőre forduló CATL-üzemnek.  Vagyis: Európa legnagyobb gazdasága, Németország is haszonélvezője lesz annak, hogy Magyarország ismét Kínával bizniszel, noha még akciótervek is készülnek arra, hogy hogyan szabaduljon Európa a kínai nyersanyagoktól és termékektől való függőségtől. A folyamat kísértetiesen hasonlít azokhoz a baklövésekhez, amelyek Európa Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottságához vezethet.

De miért is kellene röstellnie a magyar kormánynak, hogy a világ 29. leggazdagabb embere Debrecent választotta befektetése helyszínéül? A CATL tulajdonosa, az 54 éves Robin Zeng ügyesen egyensúlyoz a kínai vezetés és a Kína nagyhatalmi törekvéseit egyre határozottabban ellenző nyugati országok között, a CATL-nek ugyanis ügyfele a Tesla, a Ford, a Kia és a BMW is, miközben létfontosságú lítiumbányái vannak szinte minden földrészen.

A CATL Magyarországon is egyből az élre tör: 100 gigawattórás kapacitásával több akkumulátort fog gyártani, mint a már régebben megtelepedett két dél-koreai cég, az SK Innovation és a Samsung együtt. Csakhogy éppen ez teszi veszélyessé.
Hogy miért, az kiderül a holnap megjelenő HVG-ből, valamint a hvg360-on.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás