A rovat kizárólagos támogatója

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint tavaly 7293 új lakás épült az országban, 30,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7536 volt, ami 28,9 százalékos csökkenés a 2012-es adatokhoz képest.

Az építőipar teljesítménye a nagy állami beruházások miatt összességében javul, de a lakásépítés még mindig mélyponton van az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélik, a lakáspiacon csak középtávon lehet fellendülésre számítani.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: az építőipart a nagy állami beruházások, út- és vasútépítések húzzák, a lakásépítésre viszont rányomja a bélyegét a háztartások erős eladósodottsága. A korábban felvett hitelállomány leépítése folytatódik, így a lakáspiacon érdemi fordulatra nem lehet számítani a következő időszakban, csak lassú felívelés várható. Az elemző ugyanakkor kiemelte, hogy az Eurostat által végzett felmérés adatai a korábbinál optimistább képet mutatnak. A magyar lakosság növekvő arányban tervezi ingatlan vásárlását vagy építését, ami középtávon kedvező hatást fejthet ki a lakáspiacra. Egy-másfél éves időtartamon belül ez stabilizálódást, esetleg fordulatot hozhat – közölte.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy látja, hogy az idei év nem hoz jelentős fordulatot a lakáspiacon, de elképzelhetőnek tartja, hogy lassul majd a visszaesés. A szakember szerint nem kizárt, hogy elérte mélypontját a lakásépítés. A korábbinál jelentősebb alacsonyabb kamatszint elvileg támogathat egy pozitív változást, de kérdés, hogy középtávon hogyan alakulnak a jövedelmek. Az elemző kiemelte: a beruházások felfutására számítanak az idén. Ez azonban elsősorban az állam tevékenységén, illetve az európai uniós pénzeken alapul majd, és nem biztos, hogy ez a hatás megjelenik a lakásépítések területén ebben az évben – fejtette ki.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szerint a szakmának nem okozott meglepetést a KSH jelentése, mint mondta: erre lehetett számítani. Az ÉVOSZ alelnöke rámutatott arra, hogy az új lakások építése helyett a lakásfelújításokat kellene előtérbe helyezni, hiszen nem elhanyagolható kérdés a 4,2 millió lakás állapota. Koji László szükségesnek nevezte a lakások megújuló energiát is figyelembe vevő energia- és környezettudatos átalakítását a kor követelményeinek megfelelően, kiszámítható kormányzati programok mentén. Ehhez a szükséges szakmai ismeretek az építőipari ágazatban adottak, viszont a megrendelői oldal felkészültségen még javítani kellene – fogalmazott az ÉVOSZ alelnöke.

Négy javaslatot fogalmazott meg a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) a lakásépítés, illetve -felújítás érdemi élénkítésére. A nagy építőanyag gyártókat és -forgalmazókat tömörítő szervezet úgy véli, el lehet érni azt, hogy a mostani uniós költségvetési időszakban a támogatásokból felújításokra és új építésre is jusson forrás. Azt is javasolják, hogy az Európai Beruházási Banktól (IEB) energiatakarékos építésre és felújításra vegyen fel hitelt Magyarország, amelyből alacsony kamatozású és hosszú futamidejű kölcsönt nyújthat. Az TLE javasolja azt is, hogy a szocpolból juttassák vissza az energiahatékony új lakások áfa-tartalmát az építtetőknek, illetve hozzanak létre egy központi lakásügyi hivatalt vagy nevezzenek ki kormánybiztost a területre. (MTI)

Pénz sehol, tovább csúszik az épületenergetikai stratégia

Milliónyi magyar háztartás évek óta hiába vár állami segítségre ahhoz, hogy belefogjon lakása felújításába, és ténylegesen csökkenthesse a rezsijét. Megint mutattak egy kicsit a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiából. Az ÉMI már elkészült vele, de nem nyilvános. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra szerint hamarosan indul a társadalmi vita. Részletek >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás