A rovat kizárólagos támogatója

A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve 2020 tavaszán 21 háztartás életmódjának éves karbon-lábnyomát számította ki. A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet.A projekt egy háromoldalú együttműködés keretében valósul meg, melynek az Ökológiai Túllövés Napja különleges keretet és hangsúlyt ad. A projektet támogató Daikin Hungary Kft. örömmel áll olyan szemléletformáló programok mögé, melyek környezetünk és klímánk védelme érdekében is ráirányítják a figyelmet egyéni döntéseink fontosságára is.

A projekt elsődleges célja, hogy a résztvevő háztartások, és a tágabb lakóközösség tagjai is megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbon-lábnyom méretét, ami az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb, és leginkább növekedő része. (Karbon-lábnyom: az éves tevékenységeik során közvetlenül vagy közvetetten keletkező és légkörbe kerülő szén-dioxid-kibocsátás mértéke) Ennek megismerése az első lépést jelenti a tudatosság útján, és segítséget ad a későbbi csökkentéshez annak érdekében, hogy elérjék a klímaválság és egyéb környezeti problémák megoldása miatt szükséges és fenntartható lábnyom-méretet.

A projekt különlegessége, hogy a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesület már korábban felkereste a GreenDependent Intézetet azzal az igénnyel, hogy szeretnék felmérni az Egyesület által képviselt lakóközösségben minél több háztartás éves karbon-lábnyomát. A projektben részvevő családok és lakóközösség céljai pedig találkoztak a Daikin környezeti célkitűzéseivel – így jöhetett létre ez az egyedi, háromoldalú együttműködés.  A projekt keretében az Intézet 21 család éves háztartási karbon-lábnyomát számította ki. Ebből 19 családot talált alkalmasnak általános összehasonlítás. ( Például a rövid ideje házukban lakó családok nem tudnak egyelőre elég adattal szolgálni ehhez; illetve az egy főre vetítette statisztikák szempontjából nem megfelelő, ha a lakók száma úgymond nem állandó, mert például a gyerekek csak egy-egy napot töltenek az ott élő szülővel.) Módszertani szempontból emellett még megemlítendő, hogy az adatok felvétele online felületen, önbevallásos alapon történt.

A háztartások karbon-lábnyomának összetevői 6 fő kategóriába oszthatóak be: (1) háztartási energiafogyasztás; (2) közlekedés; (3) szabadidő, nyaralás; étkezés; (5) termékek; és (6) közszolgáltatások. Az utolsó két összetevő egyelőre nem került bele a jelenlegi számításba. A felmérés az első négy kategóriára fókuszált.

Emellett, az alacsonyabb lábnyomhoz hozzájárulhat az is, hogy több háztartásban is jellemző a fűtés kiegészítésként alkalmazott fatüzelés, ami a hivatalosan elfogadott módszer szerint megújuló energiaként a számításban karbon-semlegesként jelenik meg. Ez azonban a gyakorlatban csak fenntartható erdőgazdálkodásból származó tüzelőanyag, és megfelelő égetési technika mellett valósul meg, amelyet azonban egyelőre a hivatalos számítás még nem vesz figyelembe.

4.3 tonna szén-dioxid fejenként: sok vagy kevés?

A számításba bekapcsolódó családok tagjainak átlagos karbon-lábnyoma egy főre vetítve 4,27 tonna CO2 a 2019-es évre vonatkozóan. A résztvevő háztartások átlagos karbon-lábnyomának harmadát otthonuk energiafogyasztása teszi ki. Ezt követi az utazás, nyaralás és az étkezés, amik a családok lábnyomának kb. egy-egy ötödéért felelősek. A mindennapi közlekedés kevesebb, mint a lábnyom hatoda, a rendszeres utazás pedig ennek is csupán a fele a vizsgált családoknál.

A kiszámított 4,27 tonnás éves kibocsátás már így is igen közel van az átlagos magyar egy főre számított karbon-lábnyomhoz, ami évi 5 tonna körül mozog. Ha pedig az egyelőre kimaradó 2 fontos összetevő (az általános, minden polgárt érintő közszolgáltatások; illetve az élelmiszereken túli fogyasztási javak) is bekerül a számításba, már biztosan meghaladná azt. Emellett, az alacsonyabb lábnyomhoz hozzájárulhat az is, hogy több háztartásban is jellemző a fűtés kiegészítésként alkalmazott fatüzelés, ami a hivatalosan elfogadott módszer szerint megújuló energiaként a számításban karbon-semlegesként jelenik meg. Ez azonban a gyakorlatban csak fenntartható erdőgazdálkodásból származó tüzelőanyag, és megfelelő égetési technika mellett valósul meg, amelyet azonban egyelőre a hivatalos számítás még nem vesz figyelembe.

A családok egy főre eső lábnyomának összetételét vizsgálva számos érdekes következtetésre jutott az Intézet.

A kutatásban résztvevő két legnagyobb egy főre vetített karbon-lábnyommal rendelkező család (Család 1, Család 2) éves lábnyoma 7,51 és 6,71 t CO2/év. Ennek hátterében részben a magas egy főre vetített energiafogyasztás, részben pedig a sok utazás, az évi többszöri, munka miatti repülés, illetve szabadidős célú tengerentúli repülőút áll.

A kutatásban a két legkisebb egy főre eső lábnyommal rendelkező család (Család 3 és Család 4) éves lábnyoma 2,33 és 1,99 t CO2/év. A két család átlagosnál jóval alacsonyabb karbon-lábnyomához egyrészt hozzájárul, hogy a családtagok helyben dolgoznak és tanulnak. Ahol ingázásra van szükség, ott vonattal közlekednek, vagy ha autóval, akkor sem minden nap. Másrészt ritkán, és akkor is belföldön nyaralnak. Továbbá a csökkentett húsfogyasztásra is odafigyelnek, részben vegetáriánusok, illetve kifejezetten a fenntartható forrásokat részesítik előnyben vásárláskor (pl. helyben vásárolt szezonális élelmiszer).

Sokfélék vagyunk, ezért egyedi megoldásokra van szükség

Habár a kutatás pilot projektnek tekinthető, egy igen fontos üzenetet így is hordoz: a háztartások karbon-lábnyomának összetétele változó, így ahhoz, hogy a hatékony csökkentéshez egyedi megoldásokra van szükség.

Általánosságban elmondható, hogy családok karbon-lábnyomának legnagyobb összetevője jellemzően otthonuk energiafogyasztása. Ezt energiahasználati szokásaink mellett (pl. hány fokra állítjuk a fűtést) otthonunk energetikai állapota határozza meg. Emellett számít még házunk alapterülete, hiszen egy nagy családi ház fogyasztása gyakran nem csökken arányosan az ott lakók számával, így egy 4 fős háztartás egy főre vetített energiafelhasználása alacsonyabb lehet, mint 2 fő esetében.

A lakhely és a munkahely, iskola közötti távolság igen nagy jelentőséggel bír az átlagosnál alacsonyabb karbon-lábnyom elérésében. Kiemelten fontosak továbbá nyaralási szokásaink, főként az úti cél távolságának és az odajutás módjának megválasztása. Nem szabad elfelejtkezni az étkezési szokások jelentőségéről sem: azaz a csökkentett húsfogyasztás, és a fenntartható forrásból történő beszerzés karbon-lábnyom csökkentésben játszott szerepéről.

A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a fenntartható szint évi 2-2,5 t CO2 lenne fejenként, amit mind a kutatásban résztvevő családok, mind a magyarok átlagos karbon-lábnyoma (5 t / fő) jelentősen meghalad.

A GreenDependent Intézet karbon-kalkulátora elérhető mindazok számára, akik szeretnének elindulni a tudatosság útján. Azok, akik már a csökkentésbe is belevágnának, a Kislábnyom oldalán szemezgethetnek az élet számos területére kiterjedő tippek közül. Az igazán elkötelezettek pedig csatlakozhatnak az Intézet szervezésében szeptemberben újra induló EnergiaKözösségek háztartászöldítő versenyhez.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek