39 éve április 26-án következett be az emberiség történetének legnagyobb nukleáris balesete Csernobilban. A szomorú évforduló kapcsán az eurológus megnézte, hogy mennyire van biztonságban az EU lakossága a felrobbant négyes reaktor maradványaiból fennmaradt radioaktív sugárzástól.
2025 február közepén dróntámadás érte Csernobilban a négyes blokk feletti szarkofágot. A 2019-ben átadott legújabb csernobili szarkofág az emberek által a valaha mozgatott legnagyobb felépítmény az egykori négyes reaktorblokk fölött, melyen egy orosz harcászati drón lyukat ütött.
„Sajnos a támadás után a boltív részben elvesztette működőképességét. Azt hiszem, már májusban meglesznek az elemzés eredményei, amelyet jelenleg végzünk” – mondta Szvitlana Hrincsuk ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások védelméért felelős ukrán miniszter múlt héten a helyszínen.
Sajtóbeszámolók szerint az ukrán hatóságok hetek óta keresik a módját annak, hogyan lehetne kijavítani a védőpajzs felületét, mely a felrobbant reaktor radioaktív maradványait hivatott bezárni. Az orosz drón tüzet okozott, amely jelentős károkkal járt, és csak három héttel később, 2025. március 7-én sikerült eloltani.
„A fő feladat a mintegy 15 négyzetméter méretű lyuk lezárása, de a több mint 200 kisebb lyuk is keletkezett, amelyeket az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat fúrt a burkolatba a tűzoltási műveletek során” – mondta Hrihorij Iszcsenko, a csernobili erőmű körüli területért felelős ukrán állami ügynökség vezetője.
Jan Vande Putte, a Greenpeace Ukrajna nukleáris szakértője ennél aggasztóbb véleményen van: „A szarkofág feletti magas sugárzási szintek miatt a teljes csernobili védőburkot valószínűleg vissza kell majd szállítani arra a helyre, ahol sínekre építették, mielőtt a költséges javításokat elvégezhetnék” – mondta, hozzátéve, hogy ennek költségei jelenleg még ismeretlenek.
Hrincsuk elmondása szerint a kárelemzésben részt vesznek – az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett – tudományos intézmények és olyan cégek, amelyek dolgoztak a legújabb, 2019-ben átadott szarkofág telepítése során. Utóbbi fő feladata, hogy elfedje az alatta lévő régi szivárgó szarkofágot, amelyet az 1986-os csernobili katasztrófát követő hetekben sietve építettek.
Máig pusztító hatás és emberáldozatok
A közvetlenül 30 ember halálát okozó, közvetetten azonban 4000 és 90 000 közti ember rákos megbetegedéséért felelős nukleáris katasztrófa a mai napig szedi áldozatait, hiszen több mint 600 ezer embert ért miatta sugárfertőzés. Ahogy az EBRD a balesetnek emléket állító oldalán fogalmaz, a szél szennyezett részecskéket hordott szét Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország fölött, valamint Skandinávia egyes részei és Európa további régiói fölött is.
A baleset nemcsak emberéleteket követelt és óriási anyagi károkat okozott, hanem egyedülálló szerepet játszott a Szovjetunió bukásában is.
Az EUrologus megkereste az EBRD csernobili projektekben – ezekből jelenleg 24 van megvalósítási stádiumban – illetékes részlegét arról érdeklődve, mire jutott a februári szarkofág-sérülés vizsgálata és mikorra várhatóak a javítások elvégzése.
Balthasar Lindauer, az EBRD Nukleáris Biztonsági részlegének igazgatója elmondta: “A február 14-i orosz dróntámadás által okozott károk felmérése még folyamatban van. Elsődlegesen az új szarkofágon (NSC) lévő lyukakat kell lezárni, hogy megállítsák a víz bejutását. A sürgősségi javítások előkészítése folyamatban van. Ezzel párhuzamosan egy szakértői csoport értékeli az NSC működőképességének helyreállítására vonatkozó lehetőségeket, például a belső és a külső burkolat közötti enyhe túlnyomás fenntartásának lehetőségét, hogy minimalizálják a szennyezett por esetleges környezetbe jutását, valamint a hőmérséklet és a páratartalom szabályozását ezen a területen. A megvalósíthatóságot, a költségeket és a sugárterhelést figyelembe vevő optimális megközelítést a következő hónapokban határozzák meg a szakértők. Bár végleges következtetések még nem állnak rendelkezésre, egyértelmű, hogy a támadás jelentős károkat okozott, ami veszélyezteti a NSF működését és a fontos bontási és hulladékkezelési feladatokhoz szükséges tervezett élettartamát.
Márpedig ezekre komoly összegeket költött saját forrásaiból és a bankot finanszírozó államok felajánlásaiból is. A nemzetközi közösség 1995 óta mintegy 2 milliárd euróval finanszírozta az EBRD által irányított csernobili programokat, emellett a bank nettó jövedelméből több mint 800 millió eurót bocsátott rendelkezésre csernobili projektekre. Az EBRD kezeli a Nemzetközi Csernobili Együttműködési Számlát, amelyen jelenleg mintegy 25 millió eurónyi adományozói pénzeszköz található. Ez az összeg lehetővé teszi a helyszín elfogadható biztonsági szintjének helyreállítását célzó sürgősségi munkálatokat. Viszont azt Lindauer sem rejti véka alá, hogy a leszerelési és hulladékkezelési kihívások hosszú távú megoldásához lényegesen több forrásra van szükség.
Az pedig különösen aggasztó az ukrán lakosság, de tágabban véve az egész európai közösség nukleáris biztonsága tekintetében, hogy a februári dróntámadás okozta károk ellenére márciusban is több orosz drón berepülésről tett jelentést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csernobili fejleményeket figyelő szolgálata.
Ez a cikk a PULSE-projekt keretében készült. Szerző: Folk György (EUrologus, Brüsszel)
