Nem lesz Rákos-Dubaj felhőkarcolókkal a Hősök tere mögött, ugyanis a főváros elővásárlási jogával élve megveheti a fejlesztési területet az államtól. Ezt Gulyás Gergely jelentette be a mai Kormányinfón. A kancelláriaminiszter elmondta: a kormány áttekintette a szerződéseket, és a Budapesti Közművek mindent elvállalt, amit az arab beruházó ígért. Ennek megfelelően a főváros megveheti Rákosrendező 85 hektáros területét. Ezt még ma kormányhatározatban is megerősítik.
Gulyás ezzel egyértelműen megcáfolta Lázár János korábbi állítását, hogy a főváros csak akkor vásárolhatja meg a területet, ha fel tud mutatni egy 5000 milliárdos csekket. Megcáfolta az MNV Zrt. korábbi közleményét is, hogy a főváros nem élhet elővásárlási jogával, mert a vevőt az Egyesült Arab Emírségek uralkodója jelölheti ki. Ugyanezt állította Nagy Márton gazdasági miniszter is.
Nem kérdés: ez meghátrálás. Karácsony Gergely főpolgármester, Magyar Péter és Vitézy Dávid, az ügyet legerőteljesebben képviselő szereplők komoly győzelmet arattak.
Korábban azt írtuk: Rákosrendező ügye annak a tesztje lesz, működik-e még a jogállam Magyarországon. Ha innen nézzük a történetet, örülhetünk, hiszen úgy tűnik, igen.
Van azonban egy kevésbé optimista értelmezés is.
E szerint nem a jogállam diadalmaskodott, hanem az arab befektető, Mohamed Alabbar hátrált ki a projekt mögül. Erre utalhat, hogy Orbán Viktor kormányfő január 28-án az Emírségekbe utazott, ahol tárgyalt Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejkkel, valamint Alabbarral is.
Noha a kormány hangsúlyozta, hogy az utazáson Rákosrendezőről nem volt szó, mivel „azzal kapcsolatban már minden szükséges megállapodást megkötöttek” – ez a kijelentés sem öregedett jól –, könnyen lehet, hogy Rákos-Dubaj sorsa ezen az utazáson dőlt el. Orbán visszatérése óta a kormányzati kommunikáció megváltozott, már nem bizonygatták, hogy a főváros elővásárlási joga érvénytelen.
Miért hátrálhatott meg Alabbar?
A legkézenfekvőbb ok, hogy ugyanazért, mint a kínaiak a Fudan Egyetem ügyében: a főváros és a kerületek ellenállása, az elszabaduló politikai botrány miatt bizonytalanná vált a projekt megvalósíthatósága. Innen nézve a történet azt mutatja, hogy a karcos és határozott ellenzéki fellépés nem értelmetlen. Ugyanakkor tény, hogy ugyanez a befektető Belgrádban tömegtüntetések ellenére is végigvitte Waterfront nevű óriásprojektjét.
Lehet azonban két további tényező: már egy évvel ezelőtti első cikkünkben kétségbe vontuk, hogy üzletileg megtérülő lenne több száz méter magas tornyokat felhúzni Budapesten, ami mégis csak egy kis közép-európai ország fogyó lakosságú fővárosa, nem pedig ázsiai megapolisz. Ha a magyar kormány nem tudott garanciát adni arra, hogy a felhőkarcolókat megtölti funkciókkal, Alabbar könnyen ugyanerre a következtetésre juthatott.
A harmadik lehetséges okot háttérbeszélgetések során többször hallottuk említeni az elmúlt napokban: senki nem tudja, hogy a talajszennyezettség mértéke mekkora Rákosrendezőn. A legalább másfél évszázados vasúti használat mindenesetre nagyon súlyos olajszennyezést és egyéb mérgező anyagokat hagyott hátra. Ennek mértéke föl sincs tárva. Ebből a szempontból árulkodó, hogy Lázár János miniszter kihátrált abból a korábbi vállalásból, hogy a magyar állam az értékesítés előtt kármentesíti a területet. Rákosrendezőt végül úgy adták volna el Alabbar cégének, hogy még a szemetet se szedték össze, a környezeti kármentesítés pedig teljesen elmaradt.
Ez utóbbi arra is rávilágít, hogy szó szerint mérgezett trófeát vihet haza ebből az ütközetből a főváros. A kormányzati megszólalók, elsősorban Lázár János már eddig is a fővárost okolták a területen uralkodó állapotokért, teljesen alaptalanul, hiszen tulajdonosa az állam, vagyonkezelője a MÁV volt. Mostantól viszont Budapest vezetésére lehet mutogatni – és ezt Szentkirályi Alexandra rendszeresen meg is fogja tenni.
Abban a városvezetés egészen biztos lehet: a főváros az államtól semmilyen segítségre nem számíthat. Márpedig – és erre Vitézy Dávid friss posztjában felhívta a figyelmet – az állam közreműködése nélkül Rákosrendezőn szinte lehetetlen sikeres fejlesztést végrehajtani. Az arab befektetőnek ígért 320 milliárdos közlekedésfejlesztési vállalásokra azonban Budapest minden bizonnyal nem számíthat.
Holnap mindenesetre a főpolgármester és Vitézy Dávid közösen mutatják be egy szakmai konferencián a Rákosrendezőre eddig kidolgozott városfejlesztési koncepciót. A mai fejlemények fényében ez már nemcsak álmodozás, hanem olyasmi, aminek legalábbis el kell indulnia a megvalósulás hosszadalmas, minden bizonnyal évtizedeket igénybe vevő útján ahhoz, hogy ennek a konfliktusnak tényleg legyen értelmes végkifejlete.
Nyitókép: mini dubaj törölve látványterv Vitézy Dávid MI fantáziaterv
