A Vízválasztó Mozgalom üdvözli, hogy a Vízügy és a felelős minisztérium „a magyar vízügy történetében kezdődő új korszakot” kíván indítani, ahogy azt a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülése után V. Németh Zsolt az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára megfogalmazta.
A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság megalakulása egy lehetőség a tájhasználat összetett kérdésével foglalkozó szakmák rendszerszintű bevonására. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a sikeres és fenntartható vízgazdálkodás, és az ehhez szükség tájhasználat megvalósítása érdekében rengeteg munkára van szükség, az időnk pedig nagyon kevés – írta a VízVálasztó Mozgalom sajtóközleményében.
A kihívások és a feladat méretét érzékeltetve rámutatunk, hogy a kormányzati kommunikációban említett, már megvalósult intézkedések során visszatartott ~ 255 millió köbméter víz még nem képes fedezni a párolgás során a talajból és a tájainkból távozó és hiányzó vizeket.
A párolgási kereslet folytán a klimatikus csapadékhiány 300-400 mm évente, ami a pl. a Homokhátság területén 3-4 MILLIÁRD köbméter víz, az Alföld egészére vetítve 15-20 milliárd köbméter víz évente. A talajvízszint trendszerű csökkenése azt mutatja, hogy minden évben Balatonnyi mennyiségű vízzel lesz kevesebb az alföldi talajvízkészlet.
A folyókból gravitációsan elérhető területeken 10 milliárd köbméter nagyságrendű, ami a Dunai-alföldön közvetlenül kijuttatható /rendelkezésre áll, a Tisza-alföldön 2-3 milliárd köbméter elvi lehetőséggel lehet számolni az eddigi évek adatai alapján.
A Vízválasztó koncepció ezt a nagyságrendi (!) hiányt és léptékszintű eltérést a nagyvízi többletek, vagyis az árhullámok és a belvizek tudatos és kontrollált felhasználásával teszi lehetővé. A koncepciót a Vízválasztó Konferencián mutattuk be 2025. január 9-én.
Várjuk a Tárcaközi Bizottság következő, immár érdemi bejelentéseit és lépéseit, és várjuk az Agrárminisztérium bejelentéseit is, amivel előre mozdítják a tájhasználat váltás egyre sürgetőbb ügyét.
A Vízválasztó Mozgalom elkötelezett abban, hogy támogassa és előmozdítsa ezt a folyamatot. Ugyanakkor ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy olyan lépésekre van szükség, amelyek valóban meghozzák a kívánt eredményt, és Magyarország képes lesz megőrizni a táj értékteremtő képességét, beleértve az élelmiszer- és a klímabiztonságot, mely immár nem csak az eljövendő generációk számára, hanem jelen időben került veszélybe.
Nyitókép: A Kiskunság területén régebben komoly homokmozgások voltak, a legjelentősebbek a bronzkorban, a szarmata időszakban, az avar korban és az Árpád-kor végén (14. század) a kunok betelepülése idején. Sokáig tudományos vita folyt arról, hogy ezt a száraz klíma vagy a tájhasználat váltotta-e ki. Ma inkább a gyepek túllegeltetésével magyarázzák ezeket az eseményeket. A kép mesterséges intelligencia és egy kiskunsági fotó felhasználásával készült. Dr. Jakab Gusztáv.
