A rovat kizárólagos támogatója

Minden a Dunát érintő mesterséges környezet átalakítás előtt fel kell mérni az ezzel járó esetleges káros ökológiai és természetvédelmi következményeket és amennyiben felmerülnek ilyenek, akkor a döntéshozatal során ezekre is tekintettel kell lenni. Nem pusztán jól felfogott érdekünk miatt önként, hanem azért is, mert a Duna kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (Natura 2000) számít.

A rá vonatkozó szabályozás célja a Duna és ártere Natura 2000 területen a Pannon régióra jellemző vizes élőhelyek kiterjedésének és ökológiai állapotának, valamint a hozzájuk kötődő folyóvízi és folyóparti élővilág állományainak kedvező természetvédelmi helyzetben történő megőrzése. Emiatt is elfogadhatatlan, hogy a hídépítéssel kapcsolatos megnyilatkozásokban még csak említés szintjén sem jelennek meg a természetvédelmi szempontok, különös tekintettel egy védett kérészfaj, a dunavirág (Ephoron virgo) rajzását közvetlenül és súlyosan érintő hatásról, a dunai hidaknál kialakuló végzetes ökológiai csapdáról. Azért is megdöbbentő a jelenség teljes figyelmen kívül hagyása, mert éppen a dunavirág probléma enyhítésére tett több éves erőfeszítés eredményeként valósulhatott meg 2019-ben a tahitótfalui Tildy hídon a világon elsőként egy kérészvédő fénysorompó, mely nemcsak természetvédelmi (a kérészek utódgenerációjának megóvása), hanem közlekedésbiztonsági és közegészségügyi célokat is szolgál.

Ha valaki még nem tapasztalta meg személyesen a kérészrajzáskor kialakuló természetvédelmi katasztrófát, az ízelítőt kaphat a jelenség mértékéről két még 2012-ben, a tahitótfalui hídon készült rövid filmfelvétel megtekintésével. Mivel részben a témához kapcsolódik, ezért jegyzem meg, hogy az első felvételen egy brutális esés után szedelőzködő kerékpáros is látható. Szegény a rovarfóbiája miatt szeretett volna gyorsan áttekerni a sűrű kérészfelhőn, de elcsúszott az eltaposott rovaroktól síkossá vált aszfaltúton.

Senkinek se legyenek illúziói arról, hogy a minden évben július vége és szeptember eleje között esedékes dunavirág rajzások során nem fog hasonló jelenségeket tapasztalni a kerékpáros hidakon, ha ezek felépülnek. Nem tévedés a többes szám használata, hiszen a Dömös-Szentendre kerékpáros útvonal 2018. novemberi hatástanulmánya egy szentendrei és egy kisoroszi híd felépítésével számol. Tehát a régiót a Tildy híd miatt egy helyen érintő probléma mindjárt megháromszorozódik. Abban pedig a tahitótfaluiak se reménykedjenek, hogy a két újabb híd felépülésével az ő problémáik is harmadolódni fognak, mert mindhárom híd, elhelyezkedése miatt, más-más dunavirág populációkat pusztít. Ez persze azt jelenti, hogy az eddig is több milliárd forint természetvédelmi értékben mérhető természetkárosítás is sokkal jelentősebbé válhat. Feltétlenül kiemelendő, hogy a hatástanulmány szerzői korrekt módon tálalták a dunavirág rajzással kapcsolatos problémát a 346-347. oldalakon, ugyanakkor a teljes tisztánlátás okán kiegészítésre szorul szövegük.

  1. pontosítás:

A hídvilágítás rajzás idejére történő lekapcsolása sem jelent tökéletes megoldást a dunavirág problémára, mert a kérészeket nem a lámpák fénye vonzza a hídhoz, hanem természetes módon a folyó polarizációs jelét követve repülnek ide. A folyamatosan érkező kérésztömegeket a vízre vetülő hídárnyék állítja meg, amely megvilágítás hiányában is kialakul. A hídárnyék hatása az, hogy megszakítja a folyófelszín folytonos fénypolarizációs jelét, amit eddig a kérészek követtek és ami a továbbhaladásukat biztosíthatná.

  1. pontosítás:

A kerékpáros hidaknál kialakított fénysorompó elősegítheti a dunavirág vízbe petézését, ugyanakkor nem valószínű, hogy képes lenne megakadályozni a kérészek tömeges leszállását a kerékpáros hídra. A Tildy hídnál sokkal kisebb kerékpáros híd esetében a fénysorompó közelebb esik a híd útjához, ezért a kérészek is nagyobb eséllyel jutnak el ide.

Kékfényű kérészvédő fénysorompó a Tildy hídon működés közben 2019. augusztus 22-én (Fotó: Kriska György)

Ha egy Duna-híd felépítése elkerülhetetlen, akkor sem mindegy, hogy hol épül meg. A hidak kérészfeltorlasztó hatása miatt kialakuló természeti katasztrófa könnyen áttevődhet a hídról a Duna parti részekre is akkor, ha ezek nagymértékben kivilágítottak. A vízparti erős fényforrások akár nagyságrendekkel is több dunavirágot vonzhatnak a partra a feltorlódott, útját kereső kérésztömegből, mint a folyó folytonos polarizációs jelét követő kisebb létszámú kérészrajokból.  Ezért ha a kerékpáros híd a súlyosan fényszennyező közvilágítású szentendrei Dunakorzónál épül meg, akkor nagyobb kérészrajzások idején a 2012-es felvételeken szereplő jelenetekre lehet számítani a belvárosi Duna parton is. Ilyenkor az ezrével repülő, fénycsapdába esett kérésznőstények minden szabad felületre, az emberek ruházatára és a parkoló gépkocsikra is lerakják sárga tojáscsomóikat, amelyek későbbi eltávolítása nem egyszerű feladat. Saját tapasztalatból tudom, hogy ilyen kérésztömegben az emberi kommunikáció is korlátozottabbá válik, mert a rovarok nem csak a lazább nyári ruházat alá, hanem a szánkba is berepülhetnek. Nem szeretném tovább borzolni a kedélyeket, mert az eddig leírtak alapján is mindenki meg tudja ítélni, hogy természetvédelmi és turisztikai szempontból milyen következményekkel járhat egy híd megépítése a szentendrei Dunakorzónál.

dr. Kriska György, ELTE TTK Biológiai Intézet, Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet

Nyitókép:  a tervezett kerékpáros híd környékének látványterve a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását vetíti előre a dunavirág rajzási időszakában (Fotó: Speciálterv)

A dunavirág jelenséggel kapcsolatban megjelent ismeretterjesztő és tudományos cikkek:

Farkas Alexandra, Egri Ádám, Horváth Gábor, Kriska György (2015) Dunavirág-kutatás: Életmentő fénycsapdák. Élet és Tudomány 71 (34): 1074-1076

Potyó Imre, Horváth Gábor, Kriska György (2014) A Duna virágai: egy téli álom vége. Élet és Tudomány 69: 364-365

Kriska Gy., Horváth G. (2013) Fénysorompó segíthet a védelemben – Újra virágzott a Duna. Természet Búvár 2013/5: 32-34

Ádám Egri, Dénes Száz, Alexandra Farkas, Ádám Pereszlényi, Gábor Horváth, György Kriska (2017) Method to improve the survival of night-swarming mayflies near bridges in areas of distracting light pollution. Royal Society Open Science 4: 171166 (doi: 10.1098/rsos.171166) (9 pages)

Alexandra Farkas, Dénes Száz, Ádám Egri, András Barta, Ádám Mészáros, Ramón Hegedüs, Gábor Horváth, György Kriska (2016) Mayflies are least attracted to vertical polarization: A polarotactic reaction helping to avoid unsuitable habitats. Physiology and Behavior 163 (2016): 219-227

Dénes Száz, Gábor Horváth, András Barta, Bruce A. Robertson, Alexandra Farkas, Ádám Egri, Nikolett Tarjányi, Gergely Rácz, György Kriska (2015) Lamp-lit bridges as dual light-traps for the night-swarming mayfly, Ephoron virgo: Interaction of polarized and unpolarized light pollution.Public Library of Science ONE (PLoS ONE) 10 (3): e0121194 (doi: 10.1371/journal.pone.0121194 (18 pages)

A kérészvédő fénysorompóval kapcsolatos cikkek és videók:

Greenfo: Állatvédő hungarikum a kérészvédő fénysorompó

A haláltáncukat járó kérészek miatt átalakíttatná a híd világítását az esztergomi gátőr

Kiépült az első dunai kérészvédő fénysorompó

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek