A rovat kizárólagos támogatója

Évi több tízmilliárdnyi közpénzt igényel a 2014-es közműtarifák fenntartása, illetve a tavaly Mészáros Lőrinctől állami kézbe került Mátrai Erőmű légszennyezési költsége.

Nekünk rögtön kompenzálunk kell a Magyar Villamos Művek veszteségét, hiszen az egy állami cég, és a Mátrai Erőműét is, amit kvótákkal büntet az Unió; ezt ki kell fizetni, ami több tízmilliárdot jelent – fogalmazott kérdésre a tegnapi kormányinfón Orbán Viktor. Igaz, ezt az összeget a kormányfő – a Financial Times tudósítója felvetésére, miszerint az utóbbi hetek nyilvánvaló költségvetési megszorításai, így például a Liszt Ferenc Reptér visszavásárlásának elhalasztása mennyiben tulajdonítható a rezsicsökkentés “nyilván meglehetősen borsos” terheinek – a költségvetési átcsoportosítások százmilliárdjaihoz képest elhanyagolhatónak nevezte.

Orbán Viktor ugyanakkor most ismerte el először, hogy a “rezsicsökkentést”, magyarán a 2014 óta változatlan lakossági közműtarifákat a körülbelül fél éve tartó tőzsdei árrobbanás közepette a kormány csak úgy képes szinten tartani, hogy a – Magyar Villamos Művek nevet ez év elején MVM Energetikára változtató – állami közmű ebbéli veszteségeit adófizetői tízmilliárdokból kipótolja.  Bár tavaly még a szilveszteri petárdazajban utaltak több mint 210 milliárd közpénzt az MVM-nek, most december elején a Fidesz már nyíltan jelentette be, hogy a Mátrai Erőmű működése fenntartására a tavalyi, adózott veszteségének megfelelő, 42 milliárd forint közpénzt kap. (A kormányzati olvasat erősíti azokat a feltételezéseket is, miszerint a “rezsicsökkentés” legalábbis tovább ösztönzi a hasonló veszteségei állami megtérítésére kevéssé esélyes, német E.ON-t, hogy átadja az MVM-nek a Dunán- és a Tiszántúl háztartásainak az elmúlt évek nagyarányú átalakulásai közepette is megőrzött áramszolgáltatási jogát.)

Orbán Viktor tájékoztatója elején hosszasan boncolgatta az uniós energiakérdéseket, így a – Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől tavaly több mint 22 milliárd forint közpénzen állami kézbe került – Mátrai Erőmű tízmilliárdos veszteségei kapcsán emlegetett uniós “kvóták” ügyét is. Felvetette, mekkora szerepet játszik a tőzsdei energiaárak elszállásában az ETS-nek nevezett “új” uniós energiaszabályozási rendszer, amit Brüsszel a klímavédelem érdekében “vezetett be és kíván bevezetni”. Az ETS működését egy, a Mátraira igencsak emlékeztető szénerőmű példáján mutatta be, amelynek nyereségét csak ebbéli, úgynevezett szén-dioxid-kvótafizetési kötelezettsége fordítja veszteségbe. Brüsszel ezt az ETS-t most a (szintén légszennyező) autó- és lakástulajdonosokra is kiterjesztené, amit a magyar kormány, legalábbis a visegrádi négyekkel karöltve, határozottan ellenez. (A kormányfő itt szokása szerint összemosta a már működő és a tervezett ETS témáját. Bár az Orbán-kabinet szavakban a klímaküzdelem költségeit a nagy nemzetközi multikra terhelné, az uniós csúcsokon – lényegében mert az a Mátrai Erőmű légszennyezését is bünteti – a nagy nemzetközi multikat terhelő, 16 éves ETS-tőzsdét is támadják.)

Orbán Viktor azzal is elbüszkélkedett, hogy az uniós állam- és kormányfők múlt heti ülésének zárónyilatkozatában, egyetértés híján, egy szó sem esik az energiakérdésekről. Ennek kapcsán a miniszterelnök már nem csak azt a követelését ismételte el, hogy az uniós Bizottság az atomenergia- és földgázhasznosítást is sorolja az éghajlatváltozás elleni küzdelem elfogadott – ezáltal pénzzel is támogatott – megoldásai közé. A kormányfő szavai hovatovább azt tükrözték, mintha a tagállamok többsége immár osztaná ezt a nézetet. Megjegyzendő: A Népszava múlt heti információi e sejtetést cáfolják. E tételek mellett eddig csak tíz állam – vagyis a tagok kisebbsége – állt ki nyíltan. Mindenesetre Orbán Viktor az év végéig már egyértelmű, a saját álláspontját tükröző nyilatkozatot vár az Európai Bizottságtól. (Ennek esélye az előzmények fényében kérdéses.)
Orbán Viktor az európai energiaárak kilövéséért a cseppfolyósítottföldgáz-szállítókat is okolta, amelyek szavai szerint szerződéses kötelezettségeiket megszegve, a kötbéreket veszni hagyva terméküket inkább a többet fizető Dél-Ázsia felé irányították. Oroszország felelősségét annyiban vetette fel, hogy bár megkötött szerződésein felül Moszkva is csak nehezen vállal új szállításokat, eddigi megállapodásait maradéktalanul betartja. A Financial Times ama felvetésére, miszerint a nemrég megkötött, 15 éves hatályú magyar-orosz gázszállítási szerződés nyomán a piaci, ezer köbméterenként 1600 dollár körüli árhoz képest mi most alig több mint kétszáz dollárt fizetnénk a nyersanyagért, a kormányfő kitérő választ adott. Orbán Viktor, ragaszkodva a szerződés titkosságához, rögzítette: bár az ár valóban kedvező, az alapvetően a tőzsdei mozgásokhoz igazodik.

Ugyanakkor a brit napilap – a Népszava korábbi információjának megfelelő – értesülését, miszerint az orosz Gazprom a kedvező tarifa fejében megtiltotta volna gázuk Ukrajnába továbbítását, a miniszterelnök annyiban támasztotta alá, hogy magyar állami cég nem szállít a fűtőanyagból észak-keleti szomszédunkba. Ugyanakkor magáncégek ügyleteiről nincsenek ismeretei. A kormánymédia kérdésére a kormányfő a választásokig rendelkezésre álló, rövid idővel indokolta, hogy a csökkentett rezsit egyelőre nem írják bele az Alaptörvénybe. Az egyesült ellenzék kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter idézett felvetésére, miszerint a valódi rezsicsökkentés energiatakarékossággal érhető el, hosszú szünet után úgy fogalmazott: sok mindent látott már ebben a szakmában, de ilyet még nem, mert a kormányzás arról szól, hogy jót tegyünk az emberekkel, így olyan, hogy “az emberek üljenek kisebb autóba meg mosakodjanak kevesebbet”, az ő koordinátarendszerében nincs.

A tegnapi sajtótájékoztatót vezető Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár nem tette lehetővé, hogy a Népszava  feltegye – többek között energetikai – kérdéseit a kormányfőnek. Így válasz nélkül maradt, hogy ha a klímaátállás költségeit a nagy nemzetközi multikra terhelnék, miért támadják a nagy nemzetközi multik klímaátállási költségeit megtestesítő, jelenlegi ETS-t, ha a Mátrai Erőmű működtetése legalábbis évi több tízmilliárdnyi közpénzt igényel, megérte-e tavaly több mint 22 milliárdot fizetni érte Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, illetve – a kormánysajtó ama megjegyzése kapcsán, miszerint “most már bevezették a cégekél is a rezsicsökkentést” – mit szól ahhoz, hogy az elvben kedvezményezett vállalkozások zöme már leszerződött 2022-re, így nem tud hatósági áramtarifára váltani – írta a lap.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás