Több mint 3000 éve a kínai császárok már rendelkeztek állatkertekkel, melyeket akkor a Tudás Kertjének neveztek, de az ókori Egyiptomban is létrehoztak már parkokat az egzotikus állatfajok bemutatására, noha akkor még a mutatványos szórakoztatás volt az egyetlen cél. Mára jelentősen átalakultak az állatkertek funkciói, és hogy a zoológiai ismeretek elmélyítése mellett milyen egyéb céljai vannak egy mai állatparknak, arról Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark vezetője mesél.
A mai állatkertek elsődleges célja – az oktatáson, a szemléletformáláson és a jövő zoológusainak képzésén túl –, hogy a veszélyeztetett fajokat begyűjtsék, szaporítsák, lehetőség szerint pedig akár visszatelepítsék őket természetes élőhelyükre. Az állatparkok napjainkra meghatározó közösségi és kulturális terekké is váltak, melyek a világ minden pontját közelebb hozzák a látogatók számára, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról a felelősségről sem, amely emberekként minket terhel, hogy megóvjuk a minket körülvevő környezetet.
Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója több mint 25 évvel ezelőtt alapította a Sóstó Zoót, amelynek nem titkolt célja az volt, hogy a szabolcsi gyerekek is megismerkedhessenek különleges állatfajokkal, és hogy létrejöjjön a régióban egy olyan turisztikai attrakció, mely miatt az egész országból idelátogatnak az érdeklődők.
„Lokálpatriótaként szerettem volna ismertté tenni ezt a várost, és rendkívül fontosnak tartottam már akkor is, hogy oktassuk, neveljük a helyi gyerekeket. Mostanra közel háromezer fiatal tanul nálunk nappali vagy erdei iskolákban. Az ismeretterjesztés és a fajvédelem fontosságának hangsúlyozása a célunk, és elengedhetetlen, hogy már kiskorban is tudatosságra neveljük az új generációt. Büszkén mondhatom, hogy a tevékenységünk révén ismertek és elismertek vagyunk.”
A Nyíregyházi Állatpark nemzetközi viszonylatban is a vezető állatkertek között foglal helyet, hiszen kétszer is Európa legjobb állatkertjének választották az ötszázezer alatti látogató kategóriában. Napjainkra már évi hatszázezer látogatóval büszkélkedhet, mellyel az ország legnépszerűbb vidéki turisztikai attrakciójának tekinthető.
Egy állatpark sikeressége más állatkertekkel való együttműködésen is múlik
A Gajdos László-vezette Sóstó Zoo több kipusztulás szélén álló fajt is tenyészt, erre azonban önállóan nem lennének képesek, éppen ezért elengedhetetlen az állatkertek közötti jó kapcsolat folyamatos ápolása.
„Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Az európai kollégák jól ismerik egymást, állandó kapcsolatban vagyunk, gyakoriak az állatcserék, és egy központi rendszerben rögzítünk minden állatot és állatot érintő történést, beavatkozást, egymást segítve, hogy ha bárkinek bármire szüksége van, vagy hasonló helyzetben van, tudja, kihez kell fordulni. A fajmentés is mindannyiunk közös ügye, melyeket programvezetők, számítógépes rendszerek segítenek. Egy itteni kollégám felel például a vörös óriáskenguruk európai sorsáért, ő a törzskönyvvezetőjük. Ő dönti el, kit kivel érdemes pároztatni, hol kell hímcsapatot tartani.”
És hogy mi minden szükséges egy-egy fajmentés sikerességéhez?
Gajdos László elárulta, hogy sok-sok türelem és szaktudás kell. Fajonként eltérőek az esélyek, a vastagbőrűek például kifejezetten nehezen esnek szerelembe. Éppen ezért az állatkert legnagyobb sikertörténetének főhőse Jack, az afrikai elefánt, aki két borjat is nemzett már Nyíregyházán, pedig korábban más parkokban nem volt sikeres.
Jack két éve került Nyíregyházáról Svájcba, hogy ott is sikeresen szaporítsák fajt, nemrég pedig visszatért hazánkba, és remélhetőleg hamarosan újabb kiselefántot köszönhetünk majd a parkban.
Az állatkertek célja a 21. században tehát már bőven túlmutat azon, hogy pusztán szórakozási, rekreációs és közösségformáló hatással bírjon a családok számára. A gyerekek megismerkedhetnek a különböző állatfajokkal, miközben a fenntarthatóság fontosságára is felhívják a figyelmüket, hogy az új generáció már sokkal nagyobb tudatossággal élje mindennapjait Földünk megóvása érdekében. A veszélyeztetett fajok számára az állatkertek pedig nem fogságot jelentenek, sokkal inkább lehetőséget a túlélésre és a fennmaradásra.
