A rovat kizárólagos támogatója

Az elmúlt hetekben megnőtt az érdeklődés a Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft. iránt, amely az egészségügyben keletkező veszélyes hulladékkal foglalkozik. “Nagyon sok telefonunk van a kórházakból, kérdeznek minket, hogy mit hogyan csináljanak. Érzem, hogy előtérbe került a veszélyes hulladékok gyűjtése” – mondta a cég ügyvezetője, Kerekes János a G7 gazdasági portálnak.

A fertőzésveszély miatt mindig is különös jelentősége volt a kórházakban képződő veszélyes hulladék kezelésének. Lényegében a vérrel vagy váladékkal szennyezett anyagokról van szó, mint például a használt kötszer, tampon, tű fecskendő, szike vagy éppen lepedő. A kórházak fertőző osztályain pedig minden hulladék veszélyes, egy betegnek bevitt baracklé csomagolása is.

A koronavírus miatt ugyanilyen veszélyes hulladéknak minősülnek a maszkok, kesztyűk és egyéb védőfelszerelések is. A mostani járvány hatására az esetlegesen fertőzött hulladékok kezelésére a kórházak igyekeznek az eddigieknél is jobban figyelni.

“Még mindig volt olyan kórház, ahol nem zárt térben gyűjtötték a veszélyes hulladékot, most azonban ott is változtattak” – mondta Kerekes.

A Zöld Zóna Kft. 1994 óta működik, és a kezdetektől az egészségügyi hulladék szállításával és ártalmatlanításával foglalkozik. Ez egy nagyon szűk és speciális piac. A Zöld Zónán kívül mindössze egy cég, a Septox Kft. foglalkozik kizárólag ezzel a szegmenssel Magyarországon (a koronavírusos betegeket elsődlegesen ellátó Szent László Kórházat ők szolgálják ki, de nem kívántak nyilatkozni). Rajtuk kívül még három cég van jelen a piacon, ők azonban mással is foglalkoznak. Az egészségügyi veszélyes hulladékok piaca amiatt is különleges, mert néhány magánintézmény mellett döntő többségében közbeszerzéseken tudnak megrendeléseket szerezni.

Kerekes János szerint a 2018-ban 320 millió forintos árbevételű Zöld Zóna nagyjából a piac harminc százalékát fedi le, az ország számos kórházának veszélyes hulladékát kezelik Hódmezővásárhelytől Csornáig. A szállítás mellett ők biztosítják a gyűjtőedényeket is a kórházaknak. Ezek lehetnek speciális műanyagzacskók a textileknek, műanyag dobozok a tűk számára vagy zárható badellák a műtét során eltávolított szerves anyagoknak.

“Régen voltak olyan hulladékos zsákok, amelyek úgy néztek ki, mint a sündisznó a kilógó szikék, ollók, tűk miatt” – festette le Kerekes, hogy miért van szükség különböző gyűjtőedényekre. A hulladékot a kórház alkalmazottai gyűjtik be, és dobják ki a zárt térben elhelyezett, 770 literes gyűjtőkonténerekbe. A zárt helyiségre leginkább a macskák és a használt tűk után kutató droghasználók miatt van szükség.

Az egészségügyi hulladék azért is különbözik a többi veszélyes hulladéktól, mert 48 órán belül el kell szállítani a gyűjtőhelyekről, bár hűtve lehet 30 napig tárolni. A nagyobb kórházaknál így kétnaponta gyűjtik be a Zöld Zóna szállítói az összegyűlt szemetet, amelyet a ritkábban felkeresett kisebb egészségügyi intézmények pedig jellemzően hűtőben tárolják. Értelemszerűen nincs üresjárat, karácsonykor ugyanolyan ütemben kell menni a hulladékért, a beosztás például már most megvan decemberre.

A cég öt autóval járja a kórházakat, napi átlagosan öt tonna szemetet gyűjtenek be összesen. Ezt a budapesti Nyírő Gyula Kórház területén lévő telephelyükre viszik. Ahogy egy kukásautónál, a konténer automatikus megemelésével öntik be a hulladékot a fertőtlenítő berendezésbe. A hulladék csomagolásához tehát egyszer sem érnek hozzá a cég alkalmazottai. A hulladékot először a már lezárt berendezésben ledarálják, majd 138 Celsius-fokos gőzzel fertőtlenítik 12-15 percen keresztül. Az eljárás során kommunális hulladékká változik a begyűjtött anyag, amit egy Budapest-közeli lerakóba visznek.

Kerekes szerint ugyan “most mindenki meg van ijedve” körülötte, de a munkamenetükön nem változtat a mostani járványhelyzet. Az egészségügyi hulladék fertőzésveszélye miatt eddig is kesztyűvel, maszkban, fertőtlenítővel felszerelve szállítottak. “Komolyabb betegséget soha nem is kaptak el a dolgozóink” – mondta.

A forgalmuk pedig egyenesen csökkent az elmúlt hetekben a kórházak kiürítése miatt. “Drasztikusan lecsökkent a hulladékmennyiség, mivel a vírus miatt nincs annyi beteg” – mondta Kerekes, aki szerint 30-40 százalékos a csökkenés. Ebben az is szerepet játszik, hogy főleg olyan vidéki kórházakat szolgálnak ki, ahol alacsony számban kezelnek koronavírusos betegeket. Külön jelölve gyűjtik a koronavírussal kapcsolatos hulladékot, amelynek a mennyisége sokáig elhanyagolható volt, de az elmúlt napokban „rendesen elindult” a mennyiség növekedése.

Nyitókép: Veszélyes hulladékot elhelyező dolgozó egy olasz kórházban. illusztráció. Fotó: AFP

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás