2025 június 9. és 13. között Franciaország ad otthont az ENSZ harmadik óceáni konferenciájának (UNOC3). Ez a találkozó döntő pillanat lesz: Nizzában mintegy száz állam- és kormányfő, valamint több tízezer résztvevő, a világ minden tájáról származó kutatók, tudósok, gazdasági szereplők, közösségi aktivisták és állampolgárok találkoznak egymással. Ebből az alkalomból Franciaországnak egyértelmű célja lesz: konkrét intézkedésekkel megvédeni az óceánokat.
Az óceánok közös kincseink. Táplálják és védik a Föld lakosságát. Fenntartható energiát, kereskedelmi eszközöket, végtelen erőforrásokat és tudományos ismereteket biztosítanak számunkra. Mégis veszélyben vannak. Az óceánok még mindig nagyrészt ismeretlen területek, amelyek sem globális irányítással, sem a megőrzéséhez szükséges finanszírozással nem rendelkeznek. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a számok aggasztóak: évente több mint 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. Ehhez járul még a halállomány több mint egyharmadát érintő túlhalászat, továbbá a víz elsavasodása, a tengerszint emelkedése és a tengeri ökoszisztémák pusztulása is. Ezek a jelenségek pedig a klímaváltozás egyre gyorsuló, közvetlen következményei.
Itt az ideje cselekedni. Minden eddiginél jobban kell törekednünk arra, hogy a többoldalú fellépés megfeleljen az óceánok védelmével kapcsolatos kihívásoknak.
Tíz évvel a COP21 és a Párizsi Megállapodás után, amely kötelező érvényű globális keretet hozott létre a klímaváltozás megfékezésére, az UNOC3 történelmi lehetőséget jelent. A „nizzai megállapodások” valódi nemzetközi egyezményt jelentenének az óceánok megőrzésére és fenntartható hasznosítására. Ez a paktum így közvetlenül összhangban lenne az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési célokkal (SDG-kkel).
A célkitűzések eléréséhez konkrét és cselekvés-orientált megbeszéléseket kell folytatni Nizzában. Ez magában foglalja a jobb irányítás, a nagyobb összegű finanszírozás és a tengerek mélyebb megismerése érdekében tett erőfeszítéseket.
A kormányzás szempontjából a nyílt tengerek biológiai sokféleségének védelméről szóló szerződés (BBNJ) kulcsfontosságú eszköz. A nyílt tengerek – az óceánok több mint 60%-a – ma az egyetlen olyan terület, amelyet nem szabályoz a nemzetközi jog, és a felügyelet, valamint a közös szabályok hiánya valódi társadalmi-környezeti katasztrófához vezet. Ennek a jogi vákuumnak a megszüntetéséhez biztosítanunk kell, hogy 60 ország ratifikálja a BBNJ-szerződést, lehetővé téve így annak hatályba lépését.
E tekintetben Franciaország örül, hogy számíthat Magyarország elkötelezettségére, amelynek parlamentje szavazni készül a BBNJ-szerződés ratifikálásáról. Közös győzelem, amelyet együtt ünneplünk majd Nizzában!
Az óceánok védelméhez a köz- és magánfinanszírozás mozgósítása, valamint a fenntartható kék gazdaság támogatása is szükséges. Ahhoz, hogy továbbra is kihasználhassuk az óceánok hatalmas gazdasági lehetőségeit, biztosítanunk kell a tengeri erőforrások regenerálódását. Nizzában több kötelezettségvállalást is bejelentenek a nemzetközi kereskedelem, a tengeri szállítás, a turizmus és a befektetések területén.
Végül pedig hogyan védhetjük meg azt, amit nem ismerünk – vagy nem eléggé? Bővítenünk és terjesztenünk kell az óceánokkal kapcsolatos ismereteinket. Ma már képesek vagyunk feltérképezni a Hold vagy a Mars felszínét, de az óceánok mélye ismeretlen számunkra. Pedig a Föld 70%-át borítják! Mozgósítsuk együtt a tudományt, az innovációt és az oktatást az óceánok jobb megértése és a közvélemény tudatosabbá tétele érdekében.
A gyorsuló éghajlatváltozással és a tengeri erőforrások túlzott kiaknázásával szemben az óceánok nem csak egy kihívás a sok közül. Ez mindannyiunk ügye. A multilateralizmus megkérdőjelezése nem feledtetheti el velünk közös felelősségünket. Az óceánok univerzális kötelékek, jövőnk középpontjában állnak. Az UNOC3-at együtt jelentős fordulóponttá tehetjük népeink, a jövő generációk és bolygónk számára- írta Jonathan Lacôte, Franciaország magyarországi nagykövete
