Több mint ötezer áldozat, egy térség válsága és félelem az egész világon – nem kis teljesítmény ez egy parányi állat részéről. Pedig ma már biztosan tudjuk, hogy minden idők legnagyobb ebolajárványát egy denevér indította el. Először egy kétéves kisfiú és az édesanyja fertőződött meg. Temetésükön tucatnyian betegedtek meg, és a vírus elszabadult.
Nem ez az első eset, hogy denevérek embereket fertőznek meg különösen veszélyes vírusokkal. Bár évezredek óta ellentmondásos a viszonyunk a bőregerekkel, először 1994-ben vált tragikusan egyértelművé, hogy képesek halálos fertőzést közvetíteni. Észak-Ausztráliában előbb lovak, majd gondozóik haltak meg a később Hendra-vírusnak nevezett betegségben. Négy évvel később, Malajziában egy másik járvány ütötte fel a fejét. Alig hat hónap alatt több mint százan vesztették életüket és a fertőzés megállítása érdekében egymilliónál több sertést is el kellett pusztítani. Az itt felfedezett Nipah-vírus azóta is fel-feltűnik Délkelet-Ázsiában és a megbetegedett emberek 70-90 százaléka bele is hal a kórba.
2002-ben nemzetközi bonyodalmat váltott ki egy addig ismeretlen betegség, a SARS felbukkanása. Bár a kínai hatóságok kezdetben az ínyencségnek is számító cibetmacskákra gyanakodtak a fertőzés elsődleges forrásaként, de tévedtek. Az akut légzési elégtelenség, más néven atípusos tüdőgyulladás okozója egy denevérek terjesztette koronavírus volt. Jelenleg a Közel-Keleten fordul elő egy igen hasonló betegség.
A most is dühöngő ebola első ízben 1976-ban bukkant fel, és azóta több különböző vírusváltozat számos országban szedte áldozatait. Hozzá igen hasonló tünetekkel egy még halálosabb kórt is ismerünk: a Marburg-vírus az ebola közeli rokona, melyet először Európában diagnosztizáltak. Bár különböző helyen, és eltérő időben bukkantak fel, legalább két közös vonása van ezeknek a betegségeknek: halálosak, és denevérek terjesztik őket.
Hogyan képesek a denevérek túlélni, sőt, tünetmentesen terjeszteni a veszedelmes vírusokat? Miért csak az utóbbi néhány évtizedben bukkantak fel ezek a betegségek? Égető kérdések ezek, amelyekkel egyre több kutató foglalkozik.
Folytatás: Veleszületett védettség?
