Nemcsak az emberi egészségre jelent veszélyt, hanem a növény- és állatvilágot, a műanyagokat és a faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás. Bár az ultraibolya sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre.
Kis Anna meteorológus a Másfélfok szakportálon számolt be arról, hogy az UV-sugárzásnak való nagyobb kitettség növeli például a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog előfordulását. 2012-BEN A BECSLÉSEK SZERINT NAGYJÁBÓL 168 EZER ÚJ MELANOMÁS ESET VOLT TULAJDONÍTHATÓ A TÚLZOTT UV-SUGÁRZÁSNAK. Ez az összes új eset mintegy 76 százalékát tette ki.
Az ultraibolya sugárzás három fajtáját különböztetjük meg:
UV-A (315–400 nm): a felszínt érő UV sugárzás legnagyobb részét ez teszi ki. Hozzájárul a barnuláshoz, a bőr öregedéséhez, de rákkeltő hatása is lehet.
UV-B (280–315 nm): nagy részét elnyeli az ózonpajzs. Szükséges a D-vitamin szintéziséhez és szerepet játszik a bőr barnulásában, ugyanakkor bőrrák kialakulását okozhatja és károsíthatja a szemet.
UV-C (100–280 nm): általában elnyelődik a légkörben. Bőrgyulladást, erős szemirritációt okozhat.
Emellett az UV-sugárzás a szürkehályog – ami a sérült látás vezető oka – kialakulásához is hozzájárul. A sugárzás összefügg továbbá a bőr idő előtti öregedésével, ugyanakkor „megfelelő mértékű kitettség esetén” az UV-sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre, például fontos szerepe van a D-vitamin képződésében és egyes autoimmun betegségek súlyosságát is csökkentheti.
Az állatvilágra is hatással van az UV
A meteorológus rámutatott továbbá, hogy a klímaváltozás miatti migráció következtében olyan mértékű UV sugárzás érheti az adott élőlényeket, amelyekhez nincsenek hozzászokva, és persze ez nem izoláltan jelentkezik, hiszen a vándorlással egyéb abiotikus (pl. hőmérséklet és nedvesség) és biotikus (pl. kártevők, kórokozók, kompetítorok) tényezők is megváltoznak, így komplexebb az összesített hatás.
A különböző élőlények eltérő mértékben tolerálják az UV sugárzást, ezért annak megváltozása az ökológiai közösségek változatosságára is hatással lehet.
Az éghajlatváltozás megváltoztatja a keveredési mintákat a tavak és óceánok vízoszlopaiban, ami a vízminőségen vagy produktivitáson túl az UV kitettségre is hatással van. Számos halfaj lárvája érzékeny az UV sugárzás okozta károkra. Ha a felszíni vizekben magas UV mellett terjednek el ezek a lárvák, akkor megvan a lehetősége, hogy csökkenni fog a fiatal egyedek túlélése, amely következésképpen a halászatra nézve is negatív hatásokkal jár.
A klímaváltozás következtében fenológiai változások is megfigyelhetők. Tavasszal például korábbra tolódhat a rügyfakadás: lehetséges, hogy az év olyan korai szakaszára, hogy a magasabb földrajzi szélességeken az új levelek nem kapnak majd elegendő sugárzást ahhoz, hogy úgy fejlődjenek, mint ahogy azt „normális” körülmények közt tették volna.
A szénciklust is befolyásolhatja az UV kitettség megváltozása, hiszen a sugárzás szerepet játszik a természetes szerves anyagok bontásában, ami például szén-dioxid vagy szén-monoxid kibocsátással járhat.
Az UV sugárzás a szennyezőanyagok mérgező képességének megváltoztatására is hatással lehet. Az UV sugárzásnak való kitettség egyrészt növeli egyes szennyezőanyagok toxicitását a vízi szervezetkre, másrészt bizonyos esetekben kevésbé mérgező bomlástermékek képződését eredményezi (például csökkentheti a halakban a higany felhalmozódását).
Bár számos szennyezőanyag és vízben terjedő kórokozó napsugárzás általi lebomlását befolyásolja a sztratoszférikus ózon változása, más tényezők, például az oldott szerves anyagok fontosabbak az UV sugárzás vízbe jutásának szabályozásában, és ezáltal e szennyezőanyagok sugárzás hatására kiváltódó lebomlásában.
Nem mindegy, mikor és mennyi időt töltünk a tűző napon
Kis Anna kitért arra is, hogy az UV-sugárzás a műanyagot és a fát is roncsolja, márpedig építkezéseken, közlekedési eszközökön, kültéri bútorokon és mezőgazdasági eszközökön is használnak fát és műanyagot.
Az UV-B-sugárzás sárgulást és a felületen fényvesztést okozhat, de növelheti a vízelnyelő képességet is. Így az UV-sugárzás hajlamos felgyorsítani a bomlási, „degradációs” folyamatokat az anyagokban, esetenként idő előtti hibához vezetve, a hőmérsékletemelkedés pedig további súlyosbító tényező lehet.
Továbbá a magasabb UV-sugárzás a műanyagok széttöredezéséhez is hozzájárulhat, egészen parányi műanyagszemcséket, mikro- és nanoplasztikot eredményezve, ami az élővilágra és az emberi szervezetre is káros.
