A rovat kizárólagos támogatója

Nemcsak az emberi egészségre jelent veszélyt, hanem a növény- és állatvilágot, a műanyagokat és a faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás. Bár az ultraibolya sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre.

Kis Anna meteorológus a Másfélfok szakportálon számolt be arról, hogy az UV-sugárzásnak való nagyobb kitettség növeli például a bőrrákos megbetegedések számát és a szürkehályog előfordulását.  2012-BEN A BECSLÉSEK SZERINT NAGYJÁBÓL 168 EZER ÚJ MELANOMÁS ESET VOLT TULAJDONÍTHATÓ A TÚLZOTT UV-SUGÁRZÁSNAK.  Ez az összes új eset mintegy 76 százalékát tette ki.

Az ultraibolya sugárzás három fajtáját különböztetjük meg:

  • UV-A (315–400 nm): a felszínt érő UV sugárzás legnagyobb részét ez teszi ki. Hozzájárul a barnuláshoz, a bőr öregedéséhez, de rákkeltő hatása is lehet.

  • UV-B (280–315 nm): nagy részét elnyeli az ózonpajzs. Szükséges a D-vitamin szintéziséhez és szerepet játszik a bőr barnulásában, ugyanakkor bőrrák kialakulását okozhatja és károsíthatja a szemet.

  • UV-C (100–280 nm): általában elnyelődik a légkörben. Bőrgyulladást, erős szemirritációt okozhat.

Emellett az UV-sugárzás a szürkehályog – ami a sérült látás vezető oka – kialakulásához is hozzájárul. A sugárzás összefügg továbbá a bőr idő előtti öregedésével, ugyanakkor „megfelelő mértékű kitettség esetén” az UV-sugárzásnak jótékony hatása is lehet az emberi egészségre, például fontos szerepe van a D-vitamin képződésében és egyes autoimmun betegségek súlyosságát is csökkentheti.

Az állatvilágra is hatással van az UV

A meteorológus rámutatott továbbá, hogy a klímaváltozás miatti migráció következtében olyan mértékű UV sugárzás érheti az adott élőlényeket, amelyekhez nincsenek hozzászokva, és persze ez nem izoláltan jelentkezik, hiszen a vándorlással egyéb abiotikus (pl. hőmérséklet és nedvesség) és biotikus (pl. kártevők, kórokozók, kompetítorok) tényezők is megváltoznak, így komplexebb az összesített hatás.

A különböző élőlények eltérő mértékben tolerálják az UV sugárzást, ezért annak megváltozása az ökológiai közösségek változatosságára is hatással lehet.

Az éghajlatváltozás megváltoztatja a keveredési mintákat a tavak és óceánok vízoszlopaiban, ami a vízminőségen vagy produktivitáson túl az UV kitettségre is hatással van. Számos halfaj lárvája érzékeny az UV sugárzás okozta károkra. Ha a felszíni vizekben magas UV mellett terjednek el ezek a lárvák, akkor megvan a lehetősége, hogy csökkenni fog a fiatal egyedek túlélése, amely következésképpen a halászatra nézve is negatív hatásokkal jár.

A klímaváltozás következtében fenológiai változások is megfigyelhetők. Tavasszal például korábbra tolódhat a rügyfakadás: lehetséges, hogy az év olyan korai szakaszára, hogy a magasabb földrajzi szélességeken az új levelek nem kapnak majd elegendő sugárzást ahhoz, hogy úgy fejlődjenek, mint ahogy azt „normális” körülmények közt tették volna.

szénciklust is befolyásolhatja az UV kitettség megváltozása, hiszen a sugárzás szerepet játszik a természetes szerves anyagok bontásában, ami például szén-dioxid vagy szén-monoxid kibocsátással járhat.

Az UV sugárzás a szennyezőanyagok mérgező képességének megváltoztatására is hatással lehet. Az UV sugárzásnak való kitettség egyrészt növeli egyes szennyezőanyagok toxicitását a vízi szervezetkre, másrészt bizonyos esetekben kevésbé mérgező bomlástermékek képződését eredményezi (például csökkentheti a halakban a higany felhalmozódását).

Bár számos szennyezőanyag és vízben terjedő kórokozó napsugárzás általi lebomlását befolyásolja a sztratoszférikus ózon változása, más tényezők, például az oldott szerves anyagok fontosabbak az UV sugárzás vízbe jutásának szabályozásában, és ezáltal e szennyezőanyagok sugárzás hatására kiváltódó lebomlásában.

Nem mindegy, mikor és mennyi időt töltünk a tűző napon

Kis Anna kitért arra is, hogy az UV-sugárzás a műanyagot és a fát is roncsolja, márpedig építkezéseken, közlekedési eszközökön, kültéri bútorokon és mezőgazdasági eszközökön is használnak fát és műanyagot.

Az UV-B-sugárzás sárgulást és a felületen fényvesztést okozhat, de növelheti a vízelnyelő képességet is. Így az UV-sugárzás hajlamos felgyorsítani a bomlási, „degradációs” folyamatokat az anyagokban, esetenként idő előtti hibához vezetve, a hőmérsékletemelkedés pedig további súlyosbító tényező lehet.

Továbbá a magasabb UV-sugárzás a műanyagok széttöredezéséhez is hozzájárulhat, egészen parányi műanyagszemcséket, mikro- és nanoplasztikot eredményezve, ami az élővilágra és az emberi szervezetre is káros.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek