Agglomeráció és korrupció.
“Magyarország fővárosát ostromgyűrűbe fogta az ingatlanspekuláció.
Budapestet és környékét sorra fosztják meg maradék zöldterületeitől…” olvasható a Védegylet 2001 földnapi kiáltványában. Budapest lélekszáma fokozatosan csökken, az agglomerációs települések területe és lakosságának száma azonban folyamatosan emelkedik – a zöldterületek rovására. Ez a folyamat az elmúlt két-három év során rendkívüli mértékben felgyorsult. Gyáltól Pilisjászfaluig, Törökbálinttól Szilasligetig ugyanazokkal a jelenségekkel találkozhatunk a fôváros körül:
– külterületeket és mezőgazdasági földeket lakó- vagy ipari övezetté
minősítenek át,
– zöldmezős beruházásokat indulnak,
– elszaporodnak a nagyforgalmú kereskedelmi központok,
– a településszerkezettel kapcsolatot nem találó lakóparkok épülnek,
– a régi falvak társadalmilag és gazdaságilag lemaradnak,
ˇ állandósuló dugók, közlekedési problémák alakulnak ki,
– erdőket vágnak ki, csökkennek a zöldterületek.
E növekedés közvetlen előnye a települések számára az adóbevétel növekedése lehet. Ám ez csak azokban a községekben jelentkezik, ahol multinacionális cégek települnek meg. Ahol viszont nem, ott a növekedés nagyobb feszültségeket eredményez. Az adóbevétel ugyanis a legtöbb helyen nem teremt fedezetet a hirtelen megnövekvő lakosságszámmal járó feladatoknak, az infrastrukturális, oktatási, kulturális és szociális ellátásához. A megnyíló költségvetési hiányt pedig ismét csak újabb földek belterületbe vonásával, eladásával lehet fedezni. Az ördögi kör így bezárul, a folyamat egyre gyorsul.
“Eredeti földfelhalmozás”
A történet mindenütt a kárpótlással kezdődött. Ekkor a régi tulajdonosok vagy leszármazottaik egy-egy település külterületi földjeihez jutottak. Már a kárpótlás kezdeténél megjelentek a spekulánsok. Ők szinte fillérekért vásároltak fel a kiszolgáltatott kispénzű tulajdonosoktól földjeiket. A felvásárlások révén egy-egy személy, cég vagy más érdekcsoport nagyobb ingatlanokhoz jutott. Innentől ők váltak a folyamat irányítóivá. Az agglomerációs települések zömének fejlődését nem az önkormányzati testületek tudatos területfejlesztési koncepciója, hanem a befektetői érdekek határozták meg. Különösen igaz ez a kiszolgáltatottabb, kevesebb forrással rendelkező, eladósodott települések esetén. Az ilyen önkormányzatok sorra hozták határozataikat újabb és újabb belterületbe vonásokról, illetve ahol
tulajdonuk volt, annak a kiárusításáról. Így lassan saját vagyonukat élték fel. Úgy járultak hozzá településük hirtelen nagymértékű növekedéséhez, hogy ennek fejében nem jutottak hozzá a fejlődéssel járó infrastrukturális fejlesztések fedezetéhez. Rövid távú gazdasági érdekeikért feláldozták az átgondolt, céltudatos, hosszútávú fejlesztés lehetőségét. Az agglomeráció egészét tekintve összehangolatlan, sokszor egymás és a főváros érdekeit is komolyan sértő lépések történtek. E folyamatok ellenőrizhetővé tételét szolgálta volna Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága elnökének törvényjavaslata az agglomerációs fejlesztések összehangolására, illetve e törvény életbelépésig a további területi átsorolások megkadályozását célzó moratóriumra. A törvényjavaslat azonban elbukott az Országgyűlés politikai csatáiban. Így várhatóan semmi sem gátolja a további befektetői igények maximális kielégítését. Hacsak nem azok a lakossági tiltakozások, népszavazási kezdeményezések, melyek jellemző módon több településen (Budakeszi, Törökbálint, Solymár, Piliscsaba) is előfordultak.
A piliscsabai példa
Piliscsaba újabb története cseppben a tenger: az egész agglomeráció kritikus helyzetét jellemzi. A község a rendszerváltást követő években nagyot fejlődött. A személyi jövedelemadó helyben maradó része lehetőséget adott több, korábban elmaradt infrastrukturális fejlesztésre. A község belterületének növekedése az 1990-es évek végén gyorsult fel. Az önkormányzati testület meghatározó személyiségei évről évre pénzhiányra hivatkozva javasolták az újabb belterületbe vonásokat. Azt állították: a község így azonnali bevételhez jut a beruházó vállalkozóktól. E javaslatok mögött azonban minden esetben a vállalkozói érdek állt. Elképesztő összegekről van szó. A hat piliscsabai lakópark közül csupán egyetlen, a Magdolnavölgyi (az óriásplakátokon az érdekes “eladó e táj” szlogennel hirdetett) telep vállalkozói haszna 2 milliárd Ft (HVG Forma Ingatlanüzlet melléklet, 2001. december). A vállalkozók kihasználták a főváros körüli zöldövezeti telkek iránti megnövekedett igényt, és a község anyagilag kiszolgáltatott helyzetét.Piliscsabának nem volt és máig nincs településfejlesztési koncepciója. Ennek hiányában fel sem merült, hogy a valós igényt kihasználva a falu saját érdekében elébe is mehetne a folyamatnak. Pedig a földek állandó, olcsó kiárusítása helyett hosszútávú érdekeltségeket lehetett volna szerezni, kevesebb lakóparkban. Piliscsaba gyönyörű, erdős vidéke máig a kirándulók kedvelt célpontja. Üdítő és vadakban gazdag a természeti környezet. A falu remek kulturális adottságokkal is rendelkezik. (Itt működik többek között a Pázmány Egyetem bölcsészkara, és több értelmiségi,művészeti csoport, tudományos intézet.) A település ezen adottságokkal sokkal kedvezőbb alkupozícióban van, semmint hogy pusztán az átmeneti költségvetésihiány áthidalására hivatkozva átgondolatlanul kielégítse a vállalkozók igényeit.
A növekedés ára
Piliscsabán és a belterületté minősített hegyeken, völgyekben 2001-ig már hat nagy lakópark és egy ipari, szolgáltató övezet létesült. A község eredeti területe mára 246 hektár területtel, 80 százalékkal nőtt. Újabb 67 hektár belterületbe vonását tervezi az önkormányzat. A most kialakított telkek számából következtethetően a lakosság száma az elkövetkező néhány évben várhatóan 4000 fővel fog gyarapodni. Vagyis a község területe és lélekszáma néhány év alatt megduplázódik! Összehasonlításképpen: 1870 és 1997 között évente kb. 34 fővel (128 év alatt összesen 4352-vel) nőtt a falu lakossága. Vagyis több mint egy évszázad alatt nőtt annyival, mint most most kb. 5 év alatt. A lakossági ellátásra vonatkozó törvényi előírások alapján könnyen kiszámítható, hogy mennyi új óvodai, iskolai férőhelyre, orvosi rendelőre,stb. lesz szükség, és ezek mennyiből építhetők meg és tarthatók fenn. A belterületté minősítéseket soha nem előzte meg annak a megfontolása, hogy az új területek benépesítése milyen következményekkel jár majd. Nem készültek számítások arra vonatkozóan, hogy a hirtelen megnövekedő lakosság számára milyen költségekkel jár a szükséges óvodai, iskolai férőhelyek létesítése és fenntartása, az egészségügyi ellátás bővítése, az úthálózat fejlesztése, a közvilágítás korszerűsítése, a közlekedés megoldása. A megnövekedő lakosságszám következtében szükségessé váló új ínkormányzati beruházások becsült értéke 2.3 milliárd forint az elkövetkező tíz évben. (A részletes számításokat a Piliscsabáért Egyesület által felkért, vezető szakértők végezték el.) Az új beruházások fenntartásával kapcsolatos éves kiadások a lakóparkok teljes benépesülését figyelembe véve évente kb. 150 millió Ft-al növelik meg a község jelenleg 460 milliós költségvetését. Ez tíz év alatt újabb 1.5 milliárd Ft plusz terhet jelent. Egy négyzetméter új belterületi ingatlanért a község átlagosan 53,- Ft községfejlesztési hozzájárulást kért. Ugyanakkor minden egyes négyzetméterre több mint 10-szer annyit,751,- Ft-ot kell majd költenie.A napi ingázásból következő elképesztő közlekedési gondok megoldása már túlmutat Piliscsaba kompetenciáján. Ám jól szemlélteti, hogy a Budapest körüli zöld gyűrű beépítése egyszersmind a főváros problémája is.
Népszavazás civil kezdeményezésre
Az önkormányzati testület lépéseire válaszképpen jött létre Piliscsabáért Egyesületet. Ez más civil szervezetekkel, és az önkormányzat néhány tagjával együtt megpróbálja megállítani a féktelen növekedési folyamatot.Idén ősszel több helyben bejegyzett civil szervezet – a Piliscsabáért Egyesület, a Védegylet környezetvédő egyesület, a Ferences Világi Rend, a Fekete Kő Hegymászó Egyesület és mások – népszavazást kezdeményezett arról, hogy a község 10 évig maradjon meg az 1999-ben elfogadott belterületi határok között. Vagyis az addig már belterületbe vont hat lakóövezet fejlődjön tovább, de a további belterületbe vonásra a közösség mondjon ki stopot. A népszavazási kezdeményezés pánikszerű intézkedésekre sarkallta az önkormányzati testület meghatározó tagjait. A testület többsége szeptemberben, rögtön a népszavazási kérdések hitelesítése után, előzetes napirenden kívül döntött újabb jelentős területek belterületbe vonásáról. Vagyis annak tudatában, hogy az eredményes népszavazás semissé teheti az újabb belterületbe vonásokat, az önkormányzati többség mégis gyorsan megtette ezt! Az önkormányzat többsége ezután megszüntette a közsség településfejlesztési bizottságát is. Ennek célja az volt, hogy bizottság népszavazás-párti elnökét ellehetetlenítsék, funkcióját eltöröljék, ellenállását megtörjék. A többségi képviselők cinizmusát látványosan mutatja, hogy a népszavazás időpontját december 23-ra, aranyvasárnapra tűzték ki. Abban bíznak, hogy az ünnepi készülődés közepette a polgárok legalább fele nem megy el szavazni, s így a népszavazás eredménytelen marad. Az egyik képviselő egy sajtóinterjúban nyíltan ki is mondta: az önkormányzat érdeke, hogy a népszavazás eredménytelen maradjon. (Heti Válasz, 2001. dec. 14.) E remény mögött személyes érdekek állnak A belterületbe vonási határozatokat megszavazó képviselôk közül ugyanis többen személyes érdekeltséggel rendelkeznek az átminősített földeken. A földhivatali dokumentumok azt mutatják, hogy az átminősítések előterjesztői és támogatói közül hat képviselő, illetve közvetlen családtagjaik jelentős méretű telkekkel rendelkeznek az általuk belterületbe vont részeken. (“Lakóparképítés: érintett képviselők” Magyar Nemzet, 2001. október 17.) Az érintett képviselők komoly anyagi előnyhöz jutottak a döntéssel. Ha érintettségüket a törvényi előírásoknak megfelelően bejelentették volna, és a testület az elvárható etikus hozzáállással kizárja őket a szavazásból,akkor nem lett volna meg a határozathoz szükséges többség. Aranyvasárnap lesz tehát a népszavazás Piliscsabán. Az önkormányzat mindent megtesz a kezdeményezés kudarcáért. A vezetők hallgatnak, nem válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre, nem vállalnak nyilvános vitát, az érintett képviselők pedig még csak tagadásra sem veszik a fáradságot. Az önkormányzat ellenőrzése alatt álló Piliscsaba TV-nek is hallgat, nincsenek műsorai a történelmi, egy emberöltő alatt egyszer előforduló népszavazásról. Még egy árva képújság hirdetés sem hív a népszavazásra! A Piliscsabai Polgár című helyi lap az önkormányzat szócsöve. Tartalma a köz szolgálata helyett az önkormányzat döntéseit kritizálók lejáratása. A jegyző kijelentette: az önkormányzat még a népszavazásra hívó plakátokat sem másol, mert nincs rá pénz. A helyi média a cenzúra miatt néma. A falu információs vákuumban él a vasárnapi döntés előtt. Az információs társadalom korszakában az önkormányzat a folyosóján spárgán kifüggesztett népszavazási értesítéssel tesz eleget a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségnek. A tét milliárdok és az agglomeráció egy részének sorsa. A kérdés: az érvényes népszavazáshoz részt vesz-e a mintegy 5000 helyi lakos 50 százaléka. Az egyesületek saját pénzen másolt plakátokon, hírlevéllel próbálják a népszavazásra hívni a falu lakosságát. A plakátokat ismeretlen kezek minden reggelre módszeresen letépik. December elején Pilisi Civil Fórum néven, a Piliscsabáért Egyesület kezdeményezésére új szervezet alakult. Tizenkét Budapest környéki község civil szervezeti fogtak össze a vidék természeti értékeinek védelmében. Tapasztaltuk szerint az agglomeráció összes településén lejátszódott hasonló folyamatok egyik meghatározó mozgatója a képviselők személyes érintettsége. Az agglomeráció rákos burjánzása és a korrupció egymást erősítő folyamatok. Megállításukra csak a településfejlesztésre vonatkozó törvényi előírások módosítása, és az agglomeráció fejlesztésének egységes szabályozása adhat megoldást.
Csonka András Sükösd Miklós
A Védegylet főtitkára, A Védegylet alapító tagja,
a Művészeti és Szabadművelődési a Közép-Európai Egyetem Alapítvány – Pesti Vigadó docense, igazgatója
Mindketten piliscsabai lakosok.
2001. dec. 19.
