Levélben kért tájékoztatást Gulyás Gergely minisztertől a Levegő Munkacsoport arról, mi indokolta annak a rendelkezésnek a visszavonását, amely 2021. január 1-jétől országosan megtiltotta az avar és kerti hulladék égetését.
Az országgyűlés idén júniusban a környezetvédelmi törvény módosításával eltörölte az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy helyi rendelettel lehetővé tegyék a zöldhulladék nyílt téri égetését. Most, a veszélyhelyzeti állapot adta jogi lehetőség alapján a kormányrendeletben vonta vissza ezt a törvényi rendelkezést, ami az elmúlt évek talán legfontosabb levegőminőség-védelmi intézkedése lehetne.
A Levegő Munkacsoport 30 éves tapasztalata azt mutatja (és ezt a júniusi törvénymódosítás indokolása is megerősíti), hogy a kerti hulladékok elégetése egy felesleges és káros tevékenység, amely értékes tápanyagokat von ki a biológiai körforgásból, miközben rontja a levegőminőséget és egészségügyi kockázatokat okoz a lakosságnak. Számításaink szerint egy átlagos méretű avarkupac elégetése önmagában egészségügyi határérték feletti szennyezést okozhat egy kisváros egész területén. Az avarégetést helyettesítő, környezetbarát hulladékkezelési módszerek viszont mindenki számára egyszerűen elérhetőek. Ennek ellenére az országos tilalmat lehetővé tévő módosításig a magyarországi önkormányzatok jelentős része nem tiltotta, illetve nem korlátozta jelentősen ezt a tevékenységet. Emiatt érthetetlen, hogy a koronavírus járvány idején miért szükséges a levegővédelem szintjének csökkentése és az országos tilalom ismételt feloldása.
Ahogy számos tanulmány rámutatott, a szennyezett levegő hozzájárul a koronavírus terjedéséhez és a koronavírus okozta megbetegedések súlyosbodásához, a halálozások számának növekedéséhez.
Tehát a járványhelyzet az eddigieknél sokkal szigorúbb levegőtisztaság-védelmi intézkedéseket kívánna meg. Az önkormányzatoknak nem szabadna eltérő szabályozást engedni az avar és kerti hulladék égetésének általános tilalma alól. Ugyanakkor fel lehetne hatalmazni őket arra – lengyel mintára –, hogy a területükön vagy annak egy részén betiltsák a tüzelőberendezésekben történő szilárd tüzelést. Ugyanígy szükséges lenne a lakossági lignittüzelés visszaszorítása, a tüzelőanyagok minőségi követelményeiről szóló – már évekkel ezelőtt előkészített – jogszabály elfogadásával és a szociális tűzifaprogram kiterjesztésével, valamint a környezetvédő civil szervezetek által szorgalmazott egyéb intézkedések megvalósításával.
A Levegő Munkacsoport várja a miniszter mielőbbi válaszát arra, hogy milyen szakmai okok indokolják a járványidőszak alatt az önkormányzatok újbóli felhatalmazását az avar és kerti hulladék égetésének országos tilalmától eltérő szabályozásra, és milyen rendkívüli vagy hosszú távú intézkedéseket kívánnak hozni, amelyek csökkentik a levegő szennyezettségét, ezáltal hozzájárulva a járvány lassításához és az emberek egészségének védelméhez.
549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet
549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseitől eltérően 2021. január 1-jétől a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
3. §1
1 A 3. § a 2. § (2) bekezdése alapján 2020. december 17-én lép hatályba.