A rovat kizárólagos támogatója

A jelenkori globális környezeti krízis megdöbbentő epizódja a Föld legnagyobb őserdeinek kiterjedt, több Magyarországnyi területen pusztító égése. Az Egyenlítő mentén az Amazonas- és a Kongó-medencében, valamint az indonéz szigetvilágban tomboló tüzek oka egyértelműen a földszerzés. A mezőgazdasági tevékenység kiterjesztésének érdekében 2019-ben minden korábbi mértéket meghaladt az esőerdők felégetése. A szemünk láttára porlanak el a Föld tüdejének is nevezett páratlan biodiverzitású őserdők. A tajgában történt szokatlanul hosszú és szintén hatalmas kiterjedésű tűz okai kapcsán elsősorban a klímaváltozás negatív hatásait emlegették. Ezt az álláspontot erősítette a tény, hogy az oroszországival egy időben Alaszkában, Grönlandon és Kanadában is gyulladtak ki erdők.

Arctic fires fill Northern Hemisphere skies with soot

Koromkoncentráció változása az északi szélesség 40°-tól északra 2019. július 1. és 29. között (animáció). (Lauren Dauphin / NASA Earth Observatory)

A döntően fenyőkből álló szibériai tajgában nem ritkák az erdőtüzek. 2019 első felében rendkívüli hőség volt ebben az északi régióban, mely kiszárította és szokatlan mértékben gyúlékonnyá tette a világ legnagyobb kiterjedésű őserdejét. Az északi sarkvidéktől a szibériai tajga déli pereméig (pl. Irkutszki terület) számtalan helyen fellobbant tűz azonban, az egyenlítői esetekhez hasonlóan, szándékos gyújtogatás miatt történt. Az orosz főügyészség szóvivője, Alexander Kurennoy nyilatkozata szerint a hatalmas területen fellobbant tüzek egy részét bizonyítottan illegális fakitermelők okozták.

A Greenpeace 4,3 millió hektárra becsülte a tűz legnagyobb kiterjedését és globális jelentőségű klíma-, valamint ökológiai katasztrófaként azonosította az esetet. Az ökológiai katasztrófa egyik vetülete az, hogy a klímaváltozás következtében a kiégett erdők nem vagy csak alig képesek megújulni a tajga határzónáiban. Az északi peremterületeken a gyér növényzetű tundra térnyerése, a déliben a sztyeppesedés folyamata a jellemző. Az erdőöv zsugorodását fokozza, hogy a tundra déli határvidékén egyre fokozódik az emberi hatás, nevezetesen a mezőgazdasági nyomás.

Az első világháború előtt a cári Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőrei között szerepelt. A kommunista gazdaságirányítás azonban teljesen szétzilálta az agrártermelést. A szovjet agrárium a belső fogyasztási igényeket sem volt képes stabilan biztosítani. Például az 1971. és 1972. évi gyenge terméseredmények után az élelmiszerhiány és a várható éhínség elkerülése érdekében a Szovjetunió 1972-ben 10 millió tonna támogatott árú gabonát vásárolt az amerikai kormánytól. Ez az időszak számít a magyar mezőgazdaság aranykorszakának, hiszen ekkor a Szovjetunió lényegében korlátlan piacot biztosított a magyar agrártermékek számára is.

A modernizációs propagandától hangos Szovjetunióban a búza terméshozama 1961 és 1970 között (1,1 t/ha). Ez nagyon szerény, kevesebb, mint 0,1 t/évtized ütemű növekedés a cárok első világháború előtti birodalmában elért búza terméshozamátlaghoz (0,74 t/ha) viszonyítva. Nem kis részben a szovjet befolyási övezetbe tartozó közép-európai országoktól átvett agrárinnovációs eredmények meghonosítása nyomán a búza átlaghozama a következő évtizedben, 1971 és 198 között 1,5 t/ha-ra kúszott fel. A hozamnövekedés üteme a Szovjetunió utolsó évtizedében ismét 0,1 tonnára csökkent. A hozamátlagok növekedési üteme alapján talán nem túlzás felvetni azt, hogy a Szovjetunió alig részesedett az 1950-es években kezdődött zöld forradalom áldásaiból. A Szovjetunió a felbomlása előtti évtizedben a búza terméshozamok virtuális ranglistáján (FAO) a középmezőnyt alkotó Pakisztán, Tanzánia, Kolumbia, Madagaszkár, Libanon, Niger országcsoportban tanyázott.

ábra A búza átlaghozamának alakulása Oroszországban (1992-2017) (Forrás: FAO)

A kommunista rendszer felszámolása óta nagyon sok minden megváltozott Oroszországban. A vetésterület 1992 utáni visszaesése (2. ábra) elsősorban a szocialista mezőgazdasági szerkezet széthullásával magyarázható. A válság ugyanakkor nemcsak leépülést okozott a szektorban. A kommunista agrárirányítás csak kevéssé volt tekintettel a termőhelyi adottságokra, ezért a szovhozok megszűnésével jelentős kiterjedésű gyenge adottságú szántóföldi állományon szűnt meg a gazdálkodás. A földhasználati rendszer ily módon való „kitisztulása”, és ez az egyik fontos tényezője a termésátlagok két évtizede megindult növekedésének. A búza átlagos terméshozama Oroszországban a rendszerváltást követő tíz év átlagáról (1,65 t/ha) az elmúlt évtizedben – bár jelentős területi eltérésekkel – 2,36 t/ha-ra növekedett és egyre gyorsuló dinamikát mutat (1. ábra). Ezzel az orosz termésátlagok a fejlődő világ középmezőnyéhez zárkóztak fel. A déli régióban a 2010-es évek második felében a búza termésátlaga már 4,2 t/ha volt, míg Szibériában csak 1,6 t/ha. A hozamokhoz hasonlóan a búza vetésterülete a mélypontot jelentő évezredforduló óta közel másfélszeresére nőtt. A növekedés bázisát egyrészt a felhagyott szántók művelésbe vonása, másrészt szűzterületek feltörése jelentette. Utóbbi bázisát egyre inkább Szibéria adja, noha ebben a régióban –részben a mostohább környezeti adottságok miatt – alacsonyak a termésátlagok. Itt a hideg telek és tavaszok akadályozták az őszi vetésű növények termesztését, ezért a Szibériai szövetségi körzetben viszonylag magas a tavaszi vetésű növények aránya.

A búza vetésterületének alakulása Oroszországban (1992-2017) (Forrás: FAO)

A mezőgazdaság és zászlóshajóként a gabonatermesztés a Putyin-rezsim egyik stratégiai ágazata és sikertörténete is, hiszen az agrárium az utóbbi évek leggyorsabban növekvő szektora volt Ororszországban. Előrejelzések szerint az ország 2019/2020-ban a világ első számú búzaexportőre lesz, ahogy az volt már egy évvel korábban is. Ezt a pozíciót először 2015/2016-ban vette át az USA-tól, ahol a klímaváltozás negatív hatásai mellett a belső fogyasztás folyamatos növekedése csökkentheti hosszú távon az exportalap méretét. Oroszországban a 2018/2019-es terméseredmény a rekordnak számító 2017/2018. évi 85 millió tonna után várhatóan 76,6 millió tonna körül alakul. Elemzők rámutatnak, hogy a kiemelkedő tavalyi terméseredmény alakulását jótékonyan támogatta az enyhe tél és a meleg tavasz, így az északi ültetvények fagykár nélkül vészelték át a hűvösebb hónapokat. Az orosz agrártermékexport 2017-ben 20, 2018-ban közel 25 milliárd dollárt tett ki. Ez a teljes orosz export közel 6%-át jelentette, és ennek harmada a búzaexportból származott. A jövő pedig szinte határtalan növekedési pályát ígér. Az orosz agrárstratégia fókuszában az ázsiai és ezen belül is a kelet-ázsiai országok állnak. Az orosz gabonaexport már most is döntően ázsiai piacokra irányul. A növekedési tervek megvalósításához elsősorban a szibériai termelékenység felfuttatását és itteni területek művelésbe vonását célozták meg. Szibéria déli területe, ezen belül is a sztyeppöv aszálynak kevésbé kitett, tajgával határos északi része (pl. az Irkutszki terület) kínálja a legkedvezőbb feltételeket a mezőgazdaság számára. Ez nem sok jót ígér az itt található természetes fenyőerdőknek.

Globális kitekintésben Oroszország rendelkezik a legnagyobb kiterjedésű növénytermesztésre alkalmas szűzföldekkel. Ezek állománya a klímaváltozás következtében Oroszországban és Kanadában jelentékeny mértékben növekszik. Ez azt jelenti, hogy a jelenkori felmelegedés következtében egyre északabbra csúszik a haszonnövények termesztésére alkalmas övezet. A helyzet drámai ütemben változik, hiszen az északi régiókban így a tajgában is a globális átlagnál lényegesen gyorsabb a felmelegedés. A tajga déli része tehát, pl. az Irkutszki terület, amelyet az egyik legsúlyosabb mértékben érintettek az idei erdőtüzek, az orosz agrárstratégiákban kijelölt fejlesztési terület. Aggodalommal tekinthetünk a Föld legnagyobb őserdejére és tarthatunk attól, hogy a brazil, afrikai és indonéz példákat követve az illegális favágók tüzeiben elpusztult dél-szibériai erdők helyét rövidesen legelők, szántók és farmok fogják elfoglalni.

Az 128970 sz. projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a  PD18  pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Nyitókép: Búza és zab mezők, Oroszország. Fotó vlad_k

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek