2022 decemberében eldőlt, hogy Magyarország hozzájut a visszatartott EU támogatások egy részéhez. A covid utáni Helyreállítási Alapból azonban a kormány által beadott és az EU által elfogadott terve alapján a kerékpározás semmilyen érdemi fejlesztésre nem számíthat, vasútállomási kerékpártárolók – természetesen hasznos – építésén kívül.
A Magyar Kerékpárosklub értetlenül áll a helyzet előtt, ugyanis a helyreállítási (RRF) támogatást részben zöld közlekedésre adják, amibe a jelek szerint a kormány számára nem fért bele sem a települési, sem a települések közötti mindennapos kerékpározás fejlesztése és ezek szerint azt az EU-s döntéshozók sem hiányolták.
A Kerékpárosklub levélben fordul a szakminisztériumhoz: milyen okból maradt ki a Helyreállítási Alapból a kerékpáros közlekedés fejlesztése? Miért maradt el az új tervek nyílt társadalmi véleményeztetése?
A szintén fontos vasúti nagyberuházások mellett eltörpülnek a kerékpáros fejlesztések költségei és ezeket a költségeket az egészségügyi, társadalmi, környezeti hasznok rendre messze meghaladják.
Az EU-nak leadott magyar terv előző változata még tartalmazott EuroVelo fejlesztést, amely útvonalaknak az alapvetően turisztikai célja mellett napi közlekedési haszna is van. Az idei, módosított tervből már ezt is kihúzták. Civil és önkormányzati szervezetek már az előző tervnél is hiányolták a települési kerékpározást, az újabb tervnek pedig már nyílt társadalmi véleményeztetése sem volt.
Továbbra is csak a szavak szintjén jelenik meg, hogy a mindennapos (közlekedési célú) kerékpározás hasznos, hatékony közlekedési forma (és ez még a szerencsésebb eset, sokszor a teljesen értelmetlen, téves, hamis és kontraproduktív „autósüldözés” vád hangzik el), a valódi elkötelezettség és a tettek hiányoznak az érdemi előrelépésre.
Magyarországon a szakminisztérium reprezentatív felmérése(i) alapján a felnőtt lakosság kétharmada kerékpározik legalább egyszer egy évben, pártállás szerint ebben semmilyen megosztottság nincs. Egyes régiókban kimagasló – a dél-alföldiben 32%, de Budapesten kívül az összes régióban meghaladja a 10%-ot – azok száma, akik a biciklit jelölték meg elsődleges közlekedési eszközükként. Az ő közlekedési körülményeiket eleve messze a részarányuk alatti forrásaránnyal fejlesztjük és most a Helyreállítási Alapból sem tesszük. Miért?
Az elfogadott magyar terv itt olvasható: Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve
Tiltakozunk a véleményezési lehetőség elmaradása és a tájékoztatás nélküli változtatás miatt, ez egy hosszú távon nagyon káros hatású gyakorlat. Javasoljuk a terv felülvizsgálatát és módosítását, beemelve az energiaválság idején hasznos és megtérülő átfogó kerékpáros és gyalogos fejlesztéseket. Kérdéseinkkel levélben fordulunk a szakminisztériumhoz és az Aktív Magyarországért felelős államtitkársághoz.
Nyitókép: autó vagy bicikli – környezetszennyezés vagy megoldás?
