A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu/zhvg

Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben.

Katasztrófaturistáknak való hely lett a Mórahalom melletti Nagyszéksós-tó, a kiszáradt mederben mutatóba maradt pocsolyákban hűsölnek azok a vízibivalyok, amelyeket tizenöt évvel ezelőtt szállítottak oda, hogy az akkor még náddal benőtt területet kitaposva újra benépesítsék a hajdani vizes élőhelyet. A környezetvédők szerint az elborzasztó látvány ellenére ez a projekt nem volt sikertelen. A tó pufferként működik: hol megtelik vízzel, hol pedig eltűnik belőle a víz, ha a mostanihoz hasonló szárazság van.

A zöldek szerint ugyanakkor a természetes vízjárás igazi megerőszakolása a kiszáradt tótól alig pár száz méterre megvalósuló milliárdos projekt, amely négy átemelővel, 22 méteres emelkedőn hozza majd a mórahalmi gazdáknak az öntözővizet a Tiszából, legalább 20 kilométeres távolságból.
Szerintük a költséges beruházás helyett inkább a meglévő víz megtartására kellene összpontosítani, és a vízügyi igazgatóság régóta meglévő zsilipjeit kellene aktívan használni. A Homokhátság már korábban félsivatagi besorolást kapott, de az egész Kárpát-medencére, benne Magyarországra is ez a jövő vár, ha a vízügyi kormányzás nem oldja meg a vízpótlást.

A késlekedés árát már most fizetjük.

Még javában tart az aratás, de az már nyilvánvaló, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az árpát Nógrádban már levágták, a megszokott 5-6 tonnás hektáronkénti termés helyett 2,3 tonnás hozamokkal kényszerültek beérni. A Dunántúlon a tavalyihoz hasonló eredményekkel számolnak, Csongrádban, Békésben, a Hajdúságban és Szabolcsban viszont drámai a helyzet. Az aszály miatt a mennyiségi és minőségi problémák a liszt és azon keresztül a kenyér árát is tovább tolják felfelé, a takarmánynövények kiesése pedig az állati eredetű termékeknél, a húsnál és a tejnél is drágulást okozhat.

A kukorica és a napraforgó sorsa a napokban dől el, kérdés, kap-e elegendő esőt, vagy sem. Sok helyen már a csapadék sem segít, a napraforgó egyes táblákon mag nélküli virágot hozott, a kukorica zölden száradt meg, a gazdák már rá is mentek ezekre a földekre szárzúzóval. Július elsejéig 231 ezer hektárra nyújtottak be kárenyhítési igényt. A drámai képen már az is javítana, ha legalább ott többen öntöznének, ahol az felszíni vízből lehetséges.

alföldi vízhiány -kiszáradt csatorna

Pedig a Fidesz egykori zöldpolitikusa, Illés Zoltán 2010-ben nagy elánnal ugrott neki az öntözés megszervezésének, ám hamar elgáncsolták a főnökei. A jelenleg regnáló agrárminiszter is hiába jelentette be 2019-ben, hogy a következő 10 évben 170 milliárd forint jut az öntözésre, az ügyben továbbra is egy helyben toporognak. Pedig az öntözés és az aszálytűrő technológiák abban is segítenének, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége végre legalább a felét elérje annak, amit az unió magországai produkálnak.

Illés Zoltán úgy látja, a miniszterelnökben most sincs meg a szándék, hogy lépjen, hiszen Orbán Viktor krédója az, hogy a klímával összefüggő környezetügy csupán a nyugatiak úri huncutsága.

Illés Zoltán, kitartva korábbi álláspontja mellett, most is azt mondta a HVG-nek, hogy ha nincs a vízgazdálkodásnak a környezet- és természetvédelemmel, valamint a klímaügyekkel is foglalkozó, önálló minisztériuma, akkor nem lesz megoldás a problémákra. Szerinte egy kézben kellene összefutnia a tudományos elemzésnek, a végrehajtásnak, valamint az ellenőrzésnek, plusz még egy ösztönzőrendszer kidolgozását is szükségesnek látja. A volt államtitkár szerint az elmúlt nyolc évben bőven volt rá lehetőség, hogy a tervezett hat-hét nagy víztározóból legalább kettő megépüljön, a kormány azonban – a pillanatnyi politikai haszonra gyúrva – csak a Magyar falu programra szórja a pénzt.

 

Igaz, Mészáros Lőrinc már túl van néhány vizes projekten. 
Most éppen a mezőhegyesi Ménesbirtok melletti főcsatorna rekonstrukcióján dolgoznak a munkásai, potom 22 milliárd forintért. De a Tiszából a Keleti-főcsatornán keresztül Debrecenbe vizet vezető Civaqua program egyik kivitelezője is a kormány kedvence, a Duna Aszfalt. A gazdák ezekből a csatornákból tudnak majd öntözni, ha néhány év múlva végre elkészülnek.

Elvileg uniós pénz is van az agrárvállalkozók öntözési rendszereinek kiépítésére, ám komoly segítséget csak kevesen kapnak. A milliárdos nagyságrendű támogatói szerződések között olyanok vannak, mint a Békés megyei Bakuczi Öntözési Közösség Kft., amelynek egyik tulajdonosa a Mészáros Lőrinc agrárcsoportjához tartozó Hidashát Zrt., Csongrádban a Lázár Jánoshoz kötődő batidai vadászkastély tulajdonosa, Szabó István örülhet nagyobb összegű, 600 milliós állami dotációnak, Vas megyében pedig – a birtokméretekhez igazodva – a helyi agrárkamarai elnök, Pusztavámi Márton cége költhet el 1,7 milliárd forint közpénzt az öntözés kialakítására.

Szlavkovits Rita Zöld HVG.

Nyitókép: bivalyok a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben a Nagyszéksós-tó partján Mórahalomnál. Fotó: Veres Viktor

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás