A rovat kizárólagos támogatója

A műanyagok ma már az életünk minden területét jelen vannak. Bár rengeteg előnyük van, talán annál is több hátrányuk. Bár könnyűek, széles körben felhasználhatóak, olcsón előállíthatóak és strapabíróak, a természetre gyakorolt hatásuk siralmas.

Sajnos az 1930-as és 1940-es évektől kezdődően egyre inkább váltják ki a fa vagy a fém alapanyagokat szinte minden területen a csomagolásokon át az építőanyagokig. Így nem csoda, hogy már évi 300 millió tonnányit termelünk belőle. A felhasznált műanyag jelentős része (40%) csomagolóanyag formájában szennyezi a környezetet, hiszen ezek az egyszer használatos melléktermékek azonnal a kukában végzik. Bár már léteznek újrahasznosító technológiák és más, könnyebben lebontható csomagolási alternatívák, csak Magyarországon több mint 1,6 millió tonna műanyagot gyártunk évente. Csak az Európai Unióban 24 millió tonnát használunk fel csomagolásra. Az újrahasznosítás pedig jelenleg még csak 10% körül mozog, a többi sajnos a környezetünkbe kerül.

Műanyagok a környezetünkben

Noha azt valószínűleg mindenki látja, hogy a műanyagok körül vesznek bennünket, arra csak kevesen figyelnek, hogy nem csak hasznos, hanem káros formában is jelen vannak. Bár a társadalom már felismerte több évtizeddel ezelőtt, hogy milyen környezetvédelmi problémákat jelent a műanyag, a műanyag újrahasznosítás hazánkban is csak 1/5-e a teljes hulladéknak. A megmaradt műanyag hulladéklerakóban végzi, egyes részeit pedig energia hasznosítás során hasznosítjuk.

A probléma ezekkel a műanyag fajtákkal (PE, PP, PVC, PET és PS), hogy kémiai szerkezetük miatt még a környezetben előforduló bomlással szemben is ellenállóak. A mikroorganizmusok ugyanis képtelenek lebontani azt. A szemétként környezetünkbe kerülő műanyagok jelentős része végzi az óceánokban, tengerekben és folyóinkban, így az azokból lebomló mikroműanyagok közvetlenül belekerülnek az ivóvizünkbe is. Ezek ugyanúgy veszélyesek, csak éppen láthatatlanok. A vett minták alapján azonban igen is jelen vannak a természeti vizeinkben.

Mit tehetünk a mikroműanyagok kiszűrése érdekében?

A mikroműanyagok egészen apró, 5 milliméternél is kisebb darabok, de léteznek mikronnyi méretűek is, amelyek még egy pohár vízben sem vehetőek észre. Állandó fogyasztása azonban nyomot hagy a szervezetünkben. A vizekbe bekerülhetnek a szeméten kívül szöveg mosás által, kozmetikai szerekből vagy kémiai és fizikai folyamatok útján. Egy Ausztriai mintavétel alapján kiderült, hogy a Duna mikroműanyag-hozama évente az 1500 tonnát is elérheti!
A mikroműanyagok a természet segélykiáltásai, hogy próbáljuk óvni és védeni a környezetünket. A zöld mozgalmak igyekezete azonban még mindig süket fülekre talál. Ezért háztartásunkon belül érdemes otthoni víztisztítókat berendezéseket alkalmazni, hogy ivóvizünket megszűrve, mikroműanyag mentes, tiszta vizet ihassunk. Ezenkívül érdemes életvitelbeli változásokat eszközölnünk és öko-tudatosabb életformát választanunk, hogy gyermekeinkre és unokáinkra egy élhetőbb környezetet hagyjunk.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek