A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: euronews

Termeszthetünk-e “klímabiztos” növényeket? Ennek a kérdésnek járt utána a felmelegedő bolygónkról szóló legújabb adásában a climate now, és beszámolt egy újabb rekordhónapról a legfrissebb adatok alapján.

Hőmérsékleti rekordok júniusban
A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy globálisan a harmadik legmelegebb júniuson vagyunk túl, 0,3 fokkal volt melegebb az 1991 és 2020 közötti átlagnál.

Európában júniusban rendkívüli hőhullámot tapasztaltunk, amit a havi átlagot mutató felszíni léghőmérsékleti térképén láthatunk. Európa számos részén egyedi hőmérsékleti rekordok születtek. Íme néhány példa:
32,5 fok volt a norvégiai Banakban, ami majdnem 20 fokkal magasabb az ottani júniusi átlagnál.
Szintén csaknem 20 fokkal volt melegebb az átlagnál a franciaországi Rochefort-ban, ahol 40,6 fokot mértek.
A horvátországi Kninben pedig 40,4 fok volt, ami 12 fokkal van az ottani júniusi átlag felett.
Múlt hónapban azt is láthattuk, hogy egyre durvább lett a szárazság Észak-Olaszországban.
A műsorban bemutatott ábra alapján jól látszik a különbség a 2020. júniusi adatokhoz képest.
Az ábrákon az is látszik, mennyivel szárazabb lett a talaj az ilyenkor szokásosnál Olaszország nagy részén, és egy egész sávban Portugáliától a Kaszpi-tengerig.

Létezik-e “klímabiztos” gabona?

Ezúttal annak járt utána az Euronews Hollandiában, vajon lehet-e a klímaváltozásnak ellenálló növényeket termeszteni. Ahogy melegedő bolygónk népessége növekszik, olyan búza- és árpatörzsekre lesz szükségünk, amelyek jobban bírják a hőséget és szárazságot. A témával foglalkozó holland kutatókkal találkozott az Euronews riportere, Jeremy Wilks.

Olyan gabonák, mint például az árpa, alapvető táplálékot biztosítanak az embereknek és az állatoknak. De az éghajlatváltozás hatásai már most csökkentik ezeknek a növényeknek az termőképességét, magyarázza Wilma van Esse, a Wageningen egyetem kutatásában részt vevő biológus:

“Például az indiai extrém hőség vagy az Európában tapasztalt aszály miatt terméskiesés következik be. És ezek – a klímaváltozással kapcsolatos jelenlegi ismereteink alapján – a jövőben gyakrabban fognak bekövetkezni.”

Nincs vesztegetni való idő, mert évtizedekig tarthat az olyan új növénytörzsek azonosítása, amelyek magas stresszhatás mellett is elfogadható terméshozamot tudnak produkálni.  Ennek során a világ minden tájáról származó árpa különböző változatait eltérő mértékű hőhullámoknak és aszályoknak teszik ki ellenőrzött környezetben. A növények koruktól függően másképp reagálnak:

“Ha a szárazság a fejlődés korai szakaszában következik be, kevesebb oldalhajtása lesz. Ha viszont későbbi szakaszban éri aszály vagy hőség, akkor lehet, hogy a végén kevesebb magot termel,” foglalta össze Wilma van Esse.

A magas terméshozamhoz egészséges gyökerekre is szükség van, és az árpa számos változata nem tud jól fejlődni a száraz talajban. Viola Willemsen, az egyetem kutatócsoportjának másik szakembere ezért azt mondja, célja a legellenállóbb fajok genetikai tulajdonságainak azonosítása.

“Ezeket a fajokat a világ minden tájáról, különböző magasságokból, különböző éghajlatról és hőmérsékletről gyűjtötték, mi pedig megnézzük ezeket a gyökérrendszereket különböző körülmények között – tehát vízzel és víz nélkül -, és azt, melyik viselkedik a legjobban.”

Vajon találunk-e valaha is olyan termőképes gabonaféléket, mint a mostaniak, amelyek ugyanakkor képesek megbirkózni az éghajlatváltozással?

” Klímabiztos növények – Mik azok? Ez egy jó kérdés. Az, ha ellenállnak a szárazságnak, ellenállnak az árvíznek vagy ellenállnak a hőségnek? Olyan fajtát találni, amelyik minderre képes, az valószínűleg lehetetlen,” vonja le a szomorú tanulságot Viola Willemsen.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek