A rovat kizárólagos támogatója

Az atomenergia békés körülmények között is veszélyes. Az atomerőművek 70 éves történelme során eddig csak a balkáni háborúban volt példa arra, hogy kis túlzással centikre tőlük lövöldözzenek a harcoló felek. Ukrajnának négy üzemelő atomerőműve van, plusz Csernobil. Ez drámai kockázatokat jelent, hiszen sem a reaktorokat, sem a kiégett üzemanyagot, sem a radioaktív hulladékokat tároló létesítményeket nem úgy tervezték meg, hogy azok ellenálljanak egy eltévedt lövedéknek vagy robbantásnak. Ha ez bekövetkezik, annak katasztrofális következményei lehetnek.Az üzemelő ukrán atomerőművek fenyegetettsége

Ukrajna négy működő atomerőműve több szempontból is fenyegetett lehet az országban dúló háború miatt. Egyfelől harci cselekmény – egy eltéved lövedék, vagy akár szándékos támadás – érheti a radioaktív anyagot tartalmazó berendezéseket, létesítményeket, így magukat a reaktorokat, vagy a kiégett üzemanyagok és radioaktív hulladékok tárolóit. Bár sok szempontból ellenállóra tervezték őket, alapvetően nem harci cselekményekre méretezték ezeket a rendszereket, épületeket, így mindenkinek érdeke, hogy semmilyen mértékben ne sérüljenek meg.

A reaktorok közül a leginkább sérülékenyek közé tartozik a Rivnei Atomerőmű első két blokkja. Ezen két, a paksiakhoz hasonló reaktor védőburkolata gyengébb, ezért alacsonyabb szintű védelmet biztosít egy reaktorbaleset esetén, mint a többi, modernebb ukrán reaktoré. Ráadásul ebben a két blokkban a pihentető medencék védelme is lényegesen alacsonyabb szintű, mint a többi reaktor esetében. Utóbbiaknál ugyanis a kiégett üzemanyag-kazettákat tároló medencéket a reaktorhoz hasonlóan a kettős burkon belül helyezték el, míg a paksi típusú két rivnei blokkban azon kívül található.

Mindezeken felül a zaporizzsjai atomerőmű telephelyén lévő száraz rendszerű tárolóban az üzemanyagkazettákat tartalmazó edények a szabad ég alatt vannak, ami nyilvánvaló kockázatot jelent háborús helyzet esetén

De még ha fizikai sérülést nem is okoz egy véletlen vagy szándékos katonai akció, akkor is károsodhat egy atomerőmű, még elővigyázatosságból leállított reaktorral is. Ahogy azt a fukusimai katasztrófa megmutatta, az atomerőműveknek ilyenkor is folyamatos áramellátásra van szükségük, hogy működtetni tudják a reaktor, illetve a kiégett üzemanyagot tároló medencék hűtését biztosító szivattyúkat, mivel a nukleáris üzemanyag ilyenkor is nagy mennyiségű hőt termel.

Az atomerőműveknek természetesen hűtővízre is szükségük van, vagyis az ezt biztosító csővezetékek, gátak, szivattyúk sértetlenségére és működőképességére. Ezen felül megfelelő mennyiségű és képzettségű személyzetnek is rendelkezésre kell állnia, egyszerre több száz embernek, akiknek napi több műszakban el kell tudniuk jutni az erőműbe és otthonukba.

Amennyiben az erőmű minden reaktora leáll, és a külső áramellátás is megszűnik, abban az esetben dízelgenerátorokkal kell megoldani az erőmű ellátását. Ehhez természetesen üzemanyagellátásra, illetve megint csak személyzetre van szükség. Mindezek rendelkezésre állása háborús körülmények között értelemszerűen egyáltalán nem magától értetődő.

Kulcsfontosságú tehát az, hogy ne sérüljenek az erőművek és sugárzó anyagok tárolására kialakított, illetve az ezek ellátását, kiszolgálását garantáló rendszerek. Egy háborúban azonban nagyon nehéz a nukleáris létesítmények biztonságát, biztonságos működését garantálni.

A lakosok saját testükkel védték Európa legnagyobb atomerőművét

Mi történik Csernobilban?

A csernobili atomerőmű több mint két évtizede nem működik, nem termel áramot, az utolsó, 3-as blokkot 2000-ben állították le. A reaktorokban már nincs üzemanyag, az utolsó üzemanyag-kazettákat 2016-ban emelték ki. Az atomerőmű azonban ettől még nem mentes a radioaktív hulladékoktól, több tároló létesítmény van a területen, különböző radioaktivitású hulladékoknak, illetve kiégett üzemanyagoknak. Az erőműben 1977-2000 között több mint 21 000 kiégett üzemanyag-kazetta keletkezett, ezeket egy nedves tárolóban (azaz víz alatt) tárolják (ISF-1); tavaly helyeztek üzembe egy hosszabb időre tervezett, száraz rendszerű tárolót a nukleáris hulladék tárolására (ISF-2). A kazettákat elkezdték áthelyezni a víz alól a száraz rendszerű tárolóba, de 10 éves időtartammal kalkuláltak a folyamat befejezéséhez. Az erőmű területén helyezték el a 2021 óta üzemelő Központi Kiégettüzemanyag-tároló Létesítményt (CSFSF), ami a négy üzemelő ukrán atomerőmű közül háromból (Rivne, Hmelnickij, Dél-Ukrajnai atomerőmű) fogad kazettákat.

Az 1986-ban felrobbant 4-es reaktor roncsait befedő szarkofágot a hírek szerint nem érte károsodás a mostani fegyveres összecsapásban. Kérdés azonban, hogy a jelenleg is üzemelő biztonsági berendezéseket, rendszereket, beleértve a szarkofágot és a nukleárishulladék-tárolókat, kik fogják üzemeltetni. Ehhez szükség van a rendszereket jól ismerő ukrán személyzetre, ám kérdéses, hogy egy háborús helyzetben a jelenlétük biztosítható-e. A szakértelem, hozzáértés hiánya ugyanis jelentős kockázatot jelent

A hulladékokat és a kiégett üzemanyagot tároló létesítményeket felügyelő, biztonságukat garantáló aktív rendszereknek és berendezéseknek áramra van szükségük. Ez különösen a nedves rendszerű tárolónál (ISF-1) fontos, a vizet forgató szivattyúk üzemeltetéséhez. Ennek biztosításához feltehetően az ukrán hálózatról érkezik áram, ám nem világos, hogy meddig lesz áramellátás Ukrajnában, illetve annak egyes területein. A rendszerek ideiglenes áramellátásához vannak ugyan vészhelyzeti dízelgenerátorok, de kérdéses, hogy ezek mennyi ideig képesek működni. Itt is kiemelendő, hogy mindezt megnehezítik a háborús körülmények (üzemanyagellátás akadozása, szükséges szakértő személyzet hiánya). Ez is releváns kockázati faktor.

Csernobili véderdő kép: Daniel Müller Greenpeace

A mostani, szomorú események függvényében az eddigiekhez képest újabb szempont mentén bizonyosodott be, hogy a veszélyes és kockázatos atomerőművek helyett a megújuló energiaforrásokba, valamint energiahatékonysági és -takarékossági intézkedésekbe kell befektetnie az országoknak a biztonság, az energiaellátási gondok és a kibocsátások csökkentése érdekében egyaránt. Azon kell dolgozni, hogy az energiafüggetlenséget hozó, biztonságos megújulók minél előbb, és szélesebb körben elterjedjenek. Ez minden ország érdeke.

Perger András (Greenpeace Magyarország) cikke a 2022.03.02. 19.00 körül rendelkezésre álló információk alapján készült.

Nyitókép: Csernobili szarkofág fotó: Daniel Müller / Greenpeace

Kapcsolódó anyagok:

Másodszor ért atomhulladéklerakót Kijevben találat

Az ukránok szerint határérték fölé emelkedett a sugárzás a csernobili zónában, az erőművet elfoglaló oroszok lekapcsolták az adatszolgáltatást

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek