Fokozatosan vezeti be a Mohu a házhoz menő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék gyűjtését. A szolgáltatás januártól a következő városokban indul: Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezetei.
Januártól megkezdődik a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékok házhoz menő gyűjtése Magyarországon. A 14 város meghatározott részein induló rendszert a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (Mohu) és szerződéses partnerei működtetik. Nemzetközi tapasztalatok alapján a begyűjtött élelmiszer-hulladék mennyisége, és minősége a házhoz menő rendszerrel növelhető leginkább – írja közleményében a társaság.
A programban résztvevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely nemcsak könnyen kezelhető, de szag- és kifolyásmentes is. Emellett társasházaknak is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni, a meghatározott napokon.
A konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is.
Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papír zsebkendőt, pelenkát.
Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is. A bedobható élelmiszerek listája itt olvasható.
Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, ugyanis ennek értelmében 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. 2035-ig a települési hulladék közel kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően – a fennmaradó, nagyobb rész lerakókba vagy égetőkbe kerül. A hazai települési hulladéknak 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki.
Biogáz és komposzt lesz belőle
A konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot biogázüzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogázüzemben képződő maradék ráadásul – magas tápanyagtartalma miatt – kiváló komposztanyagot képez a mezőgazdaság számára. A koncessziós hulladékgazdálkodásért felelős társaság fokozatosan és folyamatosan vezeti be a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék házhoz menő gyűjtését.
A Mol májusban jelentette be, hogy megvásárolt egy biogázüzemet. A Mohu mostani közleménye szerint első körben kisebb területeket jelölt ki, jellemzően társasházi környezetben. Első körben 14 településen gyűjtik az organikus szemetet.
Eleinte 14 város társasházas övezetében indítják el a szolgáltatást, a társasházakban egyrészt a szokásos méretű, 120 literes barna kukákat kihelyezik, illetve a lakók 5 literes kisebb, szag- és kifolyásmentes gyűjtőedényeket kapnak a lakásokban való gyűjtéshez.
A tipikus konyhai hulladékok belekerülhetnek az edénybe, de fontos, hogy nem szabad beledobni a csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát, nem növényevő állatok almát.
A társaság fokozatosan és folyamatosan bővíti a zöld- és élelmiszer-hulladékok házhoz menő gyűjtését. Első körben kisebb területek lettek kijelölve, jellemzően társasházi környezetben:
- Budapesten a XI. és a XXI. kerületben,
- Miskolcon,
- Debrecenben,
- Székesfehérváron,
- Szolnokon,
- Kecskeméten,
- Cegléden,
- Zalaegerszegen,
- Békéscsabán,
- Nagykanizsán,
- Tatabányán,
- Kaposváron,
- Gyulán,
- valamint Békésen, a társasházi övezetekben lesz elérhető a szolgáltatás.
A becslések szerint mintegy 460 ezer embert fog érinteni első körben a visszagyűjtés.
A későbbiekben viszont Budapesten elsősorban a XXI. kerület melletti kerületeket vonhatják be, ennek oka, hogy ezekhez a területekhez esik közel az a csepeli biogázüzem, ahol át tudják venni, majd feldolgozni a biohulladékokat. 2025-től már a városi, kertvárosi övezetek felé is bővülhet a szolgáltatás, illetve ezután a kisvárosok is részt vehetnek, de az elsődleges szempont az lesz, hogy mennyiségileg is indokolható legyen a gyűjtés. Azokon a helyszíneken, ahol az önkormányzat visszajelzése alapján a lakosok maguk is komposztálnak, esetleg az állatoknak adják a konyhai hulladékokat, ott nem fogják bevezetni a szolgáltatást. A végső cél, hogy 2025 VÉGÉRE MÁR 1,5-2 MILLIÓ FŐT ÉRINTSEN A BIOHULLADÉK BEGYŰJTÉSE MAGYARORSZÁGON.
Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója elmondta, hogy a szolgáltatókkal folyamatosan tárgyalnak, ők fogják tájékoztatni a lakosságot, illetve kiosztani az edényeket. Fontos, hogy a biohulladékok gyűjtése önkéntes és ingyenes, tehát nem lesz kötelező a lakosok számára. Jelenleg azt látják, hogy a hazai települési hulladéknak a 17-29%-a biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki, ezek a könnyen hasznosítható hulladékok. A becslés nem tartalmazza azokat az ételmaradékokat, amelyek a csatornába kötnek ki.
Mi lesz a hulladékkal? Milyen gyakran viszi el a kukásautó?
A konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot biogázüzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogázüzemben képződő maradék ráadásul – magas tápanyagtartalma miatt – komposzt anyagot képez a mezőgazdaság számára. Az üzemek jellemzően a kiválasztott települések környékén helyezkednek el, hogy ne kelljen messzire szállítani a hulladékot. Az országosan elérhető 80 biogázüzemből egyelőre 8-al kötöttek szerződést, ezek kezelik a 14 településen elindított gyűjtést.
Borsfay-Horváth Judit, a MOHU anyag-, és termékáram vezetője elmondta, hogy a társasházak nagy, 120 literes szemeteseinél a vegyes hulladékkal megegyező gyakoriságú elszállítást ír elő a jogszabály, gyakorlatban Budapesten heti két szállítást terveznek, vidéken pedig folyamatosan vizsgálják, hogy elegendő lesz-e a heti egy alkalom.
A BECSLÉSEK SZERINT 1 FŐ KÖRÜLBELÜL 0,5-0,9 KILOGRAMM KONYHAI HULLADÉKOT TERMEL HETENTE.
Éves szinten a MOHU 14 ezer tonna visszagyűjtött biohulladékra számít, azzal a feltételezéssel élve, hogy a gyűjtőedénnyel rendelkező lakosság visszagyűjthető élelmiszer-hulladékának a 75%-a fog ezekbe a kukákba kerülni.
Az első időszakban, többségében hagyományos szemétszállító autók fogják az új, barna kukákat is elszállítani, Pethő Zsolt elmondta, hogy ezek is megfelelnek a gyűjtésre vonatkozó szabályoknak, hiszen kifolyásmentesen tárolják a begyűjtött szemetet, de hosszú távon, speciálisan erre a tevékenységre tervezett autókban is gondolkodnak, olyanokban is akár, amelyek nemcsak gyűjtenek, de rögtön ki is öblítik a társasházak nagy kukáit.
A bevezetés részletei és ütemezés. Mikor vehetők át a gyűjtőedények?
Borsfay-Horváth Judit elmondta, hogy mivel nem olyan rég jött ki a jogszabály, mostantól kezdve tudják elkezdeni a szolgáltatók, illetve a lakosság tájékoztatását. A közös képviselőket januárban tájékoztatják arról, hogy mi a gyűjtés jó módja, ezen tapasztalatok átadásába a biogázüzemek üzemeltetőit is bevonják, hogy egy-egy speciális termék elhelyezésére is a legjobb választ lehessen adni. Az 5 literes edények leszállítását januárban kezdik el, ezek átadására is kelleni fog némi idő.
Legkésőbb márciusban mind a 14 említett településen megkapják a gyűjtőedényeket a lakosok, és azt követően meg is kezdi a szolgáltató a heti gyűjtést- ismertette az időpontokat Borsfay-Horváth Judit, majd hozzátette, hogy a területi szolgáltatók jelölték ki azokat a társasházakat, ahol el lehet indítani a begyűjtést, és szintén a szolgáltatók fogják kijelölni a gyűjtőedények átvételi időpontjait.
A tisztítás, a szagmentes gyűjtés is kritikus pont szokott lenni a biohulladékok esetében, a lakosság számára átadott gyűjtőedényeknél egy gumigyűrű biztosítja majd, hogy zárt, illetve szagtalan gyűjtést. A kisebb edények, illetve a nagy társasházi kukák tisztítása azért fontos, mert nem kap a lakosság lebomló zacskót a gyűjtéshez, ezeknek ugyanis más a lebomlási ideje, mint az élelmiszer-, vagyis nehezítené a feldolgozást. Ugyanakkor a vállalat reagálni fog az első tapasztalatokra, így ha a hajlandóság a jövőben megköveteli, akkor elképzelhető, hogy a zacskós megoldáson is elgondolkoznak. A nagy, 120 literes kukás esetében havi egy tisztítást terveznek, amit a szolgáltató köteles elvégezni, de a nyári időszakban ez akár sűrűbb is lehet. Végül a Borsfay-Horváth Judit ismertette, hogy a MOHU a kukákra több száz millió forint értékben ruházott be, emellett fizeti majd a gyűjtést és a szállítást végző szolgáltatóknak a megfelelő tarifát. Egy-egy új kukásautó beszerzése több tízmilliós tétel.
Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, ugyanis ennek értelmében 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. 2035-ig a települési hulladék közel kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően – a fennmaradó, nagyobb rész lerakókba vagy égetőkbe kerül – írta a portfolió.
Nyitókép: depositphotos
Kapcsolódó anyagok:
Januártól indul a biohulladékok elkülönített gyűjtése – elvileg
A HUMUSZ tanösvénye oktat a hulladékmentes zöldvárosi életre
A háztartási hulladék felhasználása és újrahasznosítása
Fél év alatt tűntek el a komposztált lebomló zacskók a zöldek kísérletében
Hulladékhierarchia az EU tagországaiban
Komposztálható-e a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök héja?
