A rovat kizárólagos támogatója

Nem idén lett először nemzetközi botrány az amazóniai esőerdő szándékos felégetéséből: az erdőirtás már legalább az 1980-as évek óta okoz feszültségeket. A külföldi aggódásra viszont a brazil társadalom és a politikai elit egy része, mindenekelőtt pedig a hadsereg az ország szuverenitása elleni támadásként, az amazóniai természeti kincsek ellopására való kísérletként tekint.

Az erdőtüzek októberre már alábbhagytak, de továbbra is vannak lángoló területek, és ha a mostani eset irányadó, akkor a szuverenitás és a globális klímavédelem közti ellentmondások a jövőben kiéleződhetnek. Egyesek szerint pedig nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben egyes nagyhatalmak szankciókat vagy akár katonai erőt vessenek be a klíma nemzetközi védelme értelmében, legalábbis a megfelelően gyenge országokkal szemben.

Miközben a nyugati világ nagyobbik részét inkább a svéd klímaaktivista, Greta Thunberg beszéde hozta lázba a szeptember végi ENSZ-klímacsúcson, pár napra rá a világszervezet közgyűlésében egy kevésbé inspiráló, cserébe a két beszélő hatalmi pozíciója közti különbségek miatt gyakorlati hatásait tekintve nagyobb súlyú beszéd is elhangzott. Jair Bolsonaro szélsőjobboldali brazil elnök az amazóniai erdőtüzekkel kapcsolatos nemzetközi felháborodás kapcsán azzal vádolt „egyes, gyarmatosító szellemben viselkedő államokat”, hogy „megkérdőjelezik legszentebb kincsünket, szuverenitásunkat is”.

Ezzel Bolsonaro elsősorban Emmanuel Macron francia elnökre utalt, akivel augusztusban hosszas szópárbajba keveredett, miután Macron kétségbe vonta, hogy Brazília betartja-e nemzetközi környezetvédelmi kötelességeit, és azzal vádolta a klímaváltozás-szkeptikus Bolsonarót, hogy politikája hozzájárul az erdő szándékos pusztításához.

Hogy a szuverenitásvédelem terén a brazil elnök nincs egyedül, azt jelzi, hogy az ENSZ-közgyűlésen nem sokra rá felszólaló Donald Trump amerikai elnök is arról beszélt, hogy a „szuverén, független államoké a jövő”. Trump ezen elképzelése a Bolsonarót is körbeudvarló, hasonlóan szuverenitásrajongó Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatását is elnyerte. De Kína is hasonlóan vehemens védelmezője a szuverenitás sérthetetlenségének, más szóval annak az elvnek, hogy a külvilág ne szóljon bele abba, hogy mi folyik egy adott ország határain belül.

Ugyanakkor ahogy az amazóniai erdőtüzek ismét rávilágítottak, a szuverenitás hiába a jelenlegi nemzetközi rend legalapvetőbb elve, gyakran nehezen fér meg korunk realitásaival. A német lignitbányászat, az észak-amerikai palaolaj-kitermelés, a kínai szénerőmű-építések és az indonéziai és amazóniai erdőtüzek hiába nemzeti ügyek, a gyorsuló klímaváltozás idején környezeti hatásuk az egész bolygót érinti.

EMIATT EGYRE TÖBBEN VANNAK, AKIK SZERINT NEM LEHET FELELŐTLEN, POPULISTA NEMZETI POLITIKUSOK KEZÉBEN HAGYNI A FÖLD SORSÁT.

Az amazóniai helyzet kapcsán Stephen Walt harvardi professzor, napjaink egyik meghatározó nemzetközi kapcsolatok szakértője gondolatkísérletként azt is felvetette, hogy nagyhatalmak a jövőben akár fegyveres erőt is hajlandóak lehetnek bevetni a klímaváltozás megfékezése érdekében. Ha erről egyelőre nincs is szó, a gazdasági-pénzügyi szankciók már a mostani brazíliai helyzet esetében is előkerültek, és látszólag relatíve sikeresek voltak. Az erdőtüzek (részben pont a nagy nemzetközi nyomás miatt, részben az esőzéseknek köszönhetően) mára alábbhagytak, ám a jelek szerint a jövőben Amazónia állapota és más, hasonló környezetvédelmi témák egyre gyakrabban lesznek nemzetközi politikai viszályok okozói.

Folytatás: Nem most kezdődött>>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek