A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nepszava.hu

Ólomsöréttel lőttek ki védett madarakat vélhetően külföldi vadászok a Tisza-tó egyik holtágánál. A kormány épp most lazítana a védett fajok gyérítésére vonatkozó rendelet egyes pontjain. Katonai rohamcsónakból eszkábált vízi vadászlest, töltényhüvelyeket, lelőtt védett csörgőrécét és kis kárókatonát, illetve egy vadászható tőkés réce tetemét találták meg egy civil szervezet tagjai a Tisza-tó Hód nevű holtágán – írta a Népszava.

A Tisza-tó egyik holtágán, kiemelten védett, úgynevezett RAMSARI területen találtak puskával elejtett vízimadarakat – köztük fokozottan védett kis kárókatonát – egy tiszafüredi egyesület, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság tagjai.
– Több bejelentést is kaptunk az elmúlt időszakban, hogy a Hód nevű holtágnál vadászok lövik a vízimadarakat, ráadásul ólomsörétet használnak, ami vizes élőhelyen kifejezetten tilos és büntetendő – mondta a Népszavának Kiss Balázs, az egyesület elnöke. Azért, hogy a környezetkárosításról bizonyítékokat szerezzenek, saját csónakjukon, egy kamerával felszerelkezve kimentek az adott területre, és megörökítették, amit tapasztaltak. – Közelebb evezve a holtághoz egy vízivad-lesnek álcázott katonai rohamcsónakot találtunk, körülötte, egy tündérrózsás társulásban fél tucatnyi 12-es töltényhüvelyre és egy védett csörgőréce tetemre bukkantunk.

Másik alkalommal ugyancsak errefelé szintén tucatjával találtunk a víz felszínén úszó töltényhüvelyeket, amelyekről fotókat is készítettünk. A les mögötti nádasban egy fokozottan védett, százezer forint eszmei értékű kis kárókatona tetemre, kicsit távolabb, a tündérrózsásban pedig egy agyonlőtt tőkés récére bukkantunk – ez utóbbi egyébként vadászható, csak vizes élőhelyen nem ólomsöréttel – jegyezte meg. A kis kárókatona az akkor tapasztalható időjárásból következtetve megközelítőleg két hete, míg a tőkés réce egy-két napja lebeghetett a víz tetején, ami arra utal, hogy nem egyetlen napon, hanem zsinórban többször is sor került lövöldözésre a védett holtágnál – mondta Kiss Balázs.

A tetemeket kiemelték a vízből és elszállították a hortobágyi Madárkórház Alapítványhoz, ahol röntgenfelvételek készültek róluk.

A Tisza-tavon meglőtt tőkés réce röntgenfelvétele ólomsörétekkel forrás: Hortobágyi Madárkórház

A kis kárókatona tüdejében egy sörétszemet találtak, míg a tőkésrécét tucatjával borították be. Három sörétet kiboncoltak a madarakból, ezeket alkoholban tárolják, a töltényhüvelyeket pedig begyűjtötték. A feliratok alapján megtalálták a gyártót is: Olaszországban készültek, egyértelműen ólomsörét töltettel. – Továbbra is heti rendszerességgel tapasztaljuk, hogy az említett területen a hajnali, illetve kora reggeli órákban vízivad-vadászat zajlik. Ez azért nagyon aggályos, mert a védett és fokozottan védett madárfajok lelövése, a szemetelés, különös tekintettel a nemzeti parki, RAMSARI területen – mint amilyen ez is –, tilos.

Eleve vizes élőhelyen ólomsöréttel nem lehet vadászni, az kimeríti a természetkárosítás büntetőjogi fogalmát, a Hágai Egyezmény – amihez hazánk is csatlakozott – nem véletlenül tiltja ólomsörét használatát az ilyen területeken – mondta. Az egyesület feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Füzesabonyi Járási Ügyészségen és a Heves Megyei Zöldhatóságnál. A környékbeliek úgy tudják, egy helyi vadásztársaság értékesíthette a tőkésrécék kilövését olasz magánszemélyeknek, ám eközben fokozottan védett madarak is áldozatul estek a vadászatnak, nem beszélve arról a szennyezésről, amelyet a vízbe került, mérgező ólomsörétek okoznak majd hosszú távon az itteni élővilágban.
A vízimadarak nem tudnak különbséget tenni az apró kavicsok és a sörétszemek között. Abban az esetben, ha a sörétszem ólomból készül, a madár zúzógyomrába kerülve a folyamatos mechanikai kopás miatt nehézfém jut az állat szervezetébe, ami a madár pusztulását okozhatja, de az ólom a vízimadarat elfogyasztó ragadozón keresztül a táplálékláncba is bejuthat. Hogy pontosan ki a felelős ebben az ügyben, a hazai vadásztársaság, vagy a vadászatot lebonyolító olasz fél, azt a nyomozásnak kell majd kideríteni.

Mindenesetre nem ez volt az első eset, amikor a Tisza-tavon „puskás emberek” miatt környezetkárosítás történt. Korábban szintén Kiss Balázs hívta fel a Népszava figyelmét arra, hogy ólomsörét és más rákkeltő anyag kerülhetett egy Natura 2000-es területen, a szigorúan védett RAMSARI övezettől légvonalban alig háromszáz méterre, a fészkelőmadarak tőszomszédságában a Holt-Tiszába, amikor megnyílt a strandszezon és egy koronglövészettel egybekötött négy napos fesztivált szerveztek Tiszafüreden. Akkor is feljelentést tettek, de a nyomozóhatóság végül a felelősök megnevezése nélkül lezárta az ügyet.


A kormány épp most készül változtatni a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról szóló 13/2001-es Környezetvédelmi Minisztériumi rendeleten, ami a természetvédők szerint alapvetően szigorítás, de egyes pontokban aggályos könnyítéseket jelent. Részletek: Célkeresztben a hód és a kárókatona

Facebook Notice for EU! You need to login to view and post FB Comments!
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek