A rovat kizárólagos támogatója

Kampány a védett fajok törvénytelen kereskedelmének megfékezésére. A harmadik alkalommal meghirdetett akció célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a veszélyeztetett állatok és növények, valamint az azokból készült emléktárgyak kereskedelmének természetkárosító hatására. A budapesti kampány üzenetét a 6-os villamos egyik szerelvénye közvetíti látványos, rajzos külső megjelenésében az utazóközönségnek és a járókelőknek.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a WWF Magyarország augusztus 17-én ismét tájékoztató kampányba kezd a külföldre utazó és az itthon maradó vásárlók felvilágosítására – jelentette be Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kedden, a kampány megnyitóján a Moszkva téren. A harmadik alkalommal meghirdetett akció célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a veszélyeztetett állatok és növények, valamint az azokból készült emléktárgyak kereskedelmének természetkárosító hatására. A budapesti kampány üzenetét a 6-os villamos egyik szerelvénye közvetíti látványos, rajzos külső megjelenésében az utazóközönségnek és a járókelőknek.

A népszerű nyaralóhelyeken és a hazai üzletekben is sok olyan ajándéktárgyat találhatunk, amelyek veszélyeztetett állatokból vagy növényekből készültek. A turisták ezek megvásárlásával, gyakran tudtukon kívül, természetkárosítást követnek el és hozzájárulnak az adott élőlények eltűnéséhez. A felvilágosító kampány üzenethordozója ezúttal a Budapest egyik legforgalmasabb útvonalán közlekedő 6-os villamos. A „kampány szerelvény” a mai naptól kezdve egy hónapon át hirdeti a fő üzenetet az arra utazóknak, azaz hogy nem minden emléktárgy ártatlan ajándék, vásárlásukkal ne járuljunk hozzá a veszélyeztetett fajok pusztulásához. A kampány ideje alatt a WWF önkéntesei szórólapokat osztanak a villamoson, illetve a legforgalmasabb metróállomásokon 14 INFOSCREEN képernyőn lesz megtekinthető a kampányt hirdető reklámspot. A villamoson láthatóak a törvénytelen kereskedelemnek leggyakrabban áldozatul eső fajok (pl.: teknősök, kaméleonok, papagájok, ragadozómadarak, nagymacskák, orchideák, kaktuszok), illetve hogy milyen ajándéktárgyakat készítenek belőlük, amelyek behozatala az országba szintén tilos.

Az Európai Unió már a csatlakozás előtt is az egyik legnagyobb felvevőpiaca volt az egzotikus fajoknak. A 370 millió lakost számláló 15 tagország már 1996 és 2002 között is 6 millió madarat, másfél millió hüllőt és 21 millió orchideát importált. Az újonnan csatlakozott országok kereskedelmi adatai egyelőre nem túl magasak nemzetközi viszonylatban, de növekvő tendenciát mutatnak. Ma már a mi régiónkban is egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy ritka, különleges és drága fajokat tartsanak otthonukban. A legnépszerűbbek a papagájok és a hüllők. Az elmúlt években több százezer rózsásfejű törpepapagájt, szenegáli papagájt, szürkepapagájt, kis sándor-papagájt vagy közönséges amazonpapagájt importáltak. A példányok jelentős részét vadon gyűjtik be, ami komoly aggodalmat okoz a természetvédők számára, hiszen egy-egy terület madárállományát akár teljesen fel is számolhatják a mértéktelen gyűjtők. Ugyanez a helyzet a hüllők terén is, 1996 és 2002 között 850 000 zöld leguán, 250 000 kígyó, 165 000 szárazföldi teknős és 15 000 krokodil érkezett a kontinensre. Az illegális kereskedelem nagyságát csak becsülni lehet, hiszen nem állnak rendelkezésre részletes adatok. A törvénytelen kereskedelemből nyerhető haszon vetekszik a drogkereskedelemből származó nyereséggel is. A feketepiacon egy betanított sólyomért akár 100 000 dollárt, a tigriscsont kilójáért pedig 20 000 dollárt is megadnak. A törvénytelen kereskedelem az élőhelyek pusztulása után a második legsúlyosabb veszélyeztető tényező, ami miatt sok ezer faj a kihalás szélére került.

Mi magunk, turistaként is sokat tehetünk azért, hogy ez a folyamat megálljon, annyit kell tennünk, hogy ne vásároljuk meg a kereskedőktől az általuk kínált, kétes eredetű portékát. A veszélyeztetett növények és állatok kereskedelmét nemzetközi egyezmény (CITES) is szabályozza. Az egyezmény előírásai nemcsak az élő állatokra és növényekre, hanem azok minden részére és származékára, a belőlük készült termékekre is vonatkoznak. Egyes ajándéktárgyak behozatalához engedélyekre van szükség, míg számos más termék (pl. elefántcsontból készült szobor, tengeri teknős páncéljából készült dísztárgy) megvétele és behozatala tilos. A megfelelő engedélyek hiányában ezeket a vám-, illetve a természetvédelmi hatóság tulajdonosuktól elkobozza és büntetőeljárást indít a tudatlan turista ellen. A CITES hazai végrehajtásáért, az engedélyeztetési és ellenőrzési feladatokért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a felelős. A nemzetközi kereskedelem által érintett fajokról, a tiltott ajándéktárgyakról és a kampányról a www.wwf.hu/citeskampany  címen elérhető weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
További információ:
Rodics Katalin, főosztályvezető-helyettes, Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya, KvVM, tel.: (1) 395-6857
Steiner Attila, programvezető, WWF Magyarország, tel: (1) 214-5554/131, 30/251-4018, e-mail: attila.steiner@wwf.hu

HÁTTÉR:
A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) célja, hogy az érintett növények és állatok kereskedelme ne veszélyeztesse fennmaradásukat. Az egyezmény a kereskedelem szabályozása révén biztosít különböző mértékű védelmet több tízezer veszélyeztetett növény- és állatfaj számára. A nemzetközi természetvédelmi célú egyezmények közül ez a leghatékonyabb, az egyik legnagyobb múltra visszatekintő (1973 -ban írták alá) és a legszélesebb körű (162 állam írta alá). Hazánk 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. A védelemre szoruló fajokat veszélyeztetettségük mértéke szerint az egyezmény három függelékébe sorolják. A szerződés I. függelékében szereplő fajok a kihalás szélén állnak, ezért kereskedelmük tilos. A II. függelékben felsorolt fajokat közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de ha kereskedelmük szigorú szabályozása elmaradna, állományuk rohamosan csökkenne. Ezek kereskedelmi forgalomba csak megfelelő természetvédelmi hatósági engedélyekkel kerülhetnek (CITES engedély). A III. függelékben található fajok esetében csak egyes aláíró országokban szükséges engedély.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás