A Nemzetgazdasági Minisztérium ma közleményben tudatta, hogy a 2025. január 16-án aláírásra került a magyar állam és az arab befektetők, az Eagle Hills közötti szerződés: Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet értékesített az állam, nettó 50,9 milliárd forintos vételáron, mindezt közbeszerzés vagy versenyeztetés nélkül. A beruházás „természetesen” kiemelt jelentőségű állami beruházás lesz, értsd: az arabok minden kérése úgy fog átmenni a már egyébként is csak látszattevékenységet folytató szakhatóságokon, mint kés a vajon.
A magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek között tavaly aláírásra került egy nemzetközi megállapodás, ami lényegében szabad kezet adott az arab cégnek. A parlament fidesz-kdnp-s többsége 2024 áprilisában 134 igen szavazat, 43 nem szavazat és hat tartózkodás mellett elfogadta a megállapodást.
A nemzetközi megállapodásban az Egyesült Arab Emírségek vállalta, hogy az Eagle Hills legalább 5 milliárd eurónyi (1900 millárd forint) beruházást hajt végre az érintett ingatlanokon, az eddig ismert elképzelések alapján a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők. A kormány cserébe legalább 800 millió euró (304 milliárd forint) becsült összeg erejéig biztosít forrásokat különböző közlekedési és infrastrukturális fejlesztésre a területen (M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút, gyalogút), illetve vállalta, hogy befedi a vasúti pályát, felette pedig egy parkot hoz létre.
A most aláírt szerződés alapján az Eagle Hills a vételárat három ütemben fizeti meg, a teljesítés a nemzetközi megállapodásban foglalt állami vállalások teljesítéséhez igazodik. A fejlesztő már az első vételárrészlet megfizetését követően tulajdonjogot szerez a terület felett. A további vételárrészletek megfizetésére az egyes állami vállalások teljesítésekor kerül sor. Így a második vételárrész megfizetésének feltétele a fejlesztés sikeres megvalósításához szükséges jogalkotási intézkedések több lépcsőben történő megtétele, többek között a vonatkozó építésügyi előírások felülvizsgálata, módosítása, a beruházás kiemelt jelentőségű beruházássá minősítése, valamint a szükséges telekalakítások lefolytatása. A szerződés lezárása legkésőbb 2039. március 13. napjáig sor kerül, a fejelesztő ezután fizeti ki a teljes vételárat.
Beindult a propaganda-gépezet is, a Mini-Dubaj elég rosszul hangzott, ezért a projekt neve mostantól Grand Budapest. Ezt ismerjük, így lett a Múzeumi Negyedből is Liget Budapest.
———–
Múlt heti hír, hogy a MÁV bejelentette, mivel Lázár János január 8-i 10 pontos közlekedésjavító csomagjának jelentős a forrásigénye, ezért nincs pénz Rákosrendező rendbetételére. Ez azt jelenti, a vállalat nem végez majd kármentesítési, bontási és hulladékelszállítási tevékenységet, így a terület a jelenlegi állapotában került értékesítésre az emirátusokbeli befektetőknek.
A MÁV 2024. júniusában két tendert írt ki:
– Kármentesítés, fák és növényzet irtása, meglévő épületek, vágányok, vezetékek bontása – nettó 14 milliárd forint
– Felszín alatti szennyeződések feltárása, és stratégiai környezetvédelmi vizsgálat – nettó 5,9 milliárd forint.
A cég előzetes felmérése szerint a Rákosrendezőn megtalálható hulladék mennyisége 225 ezer tonna.
A Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium azt válaszlta, hogy „A magyar állam döntése lehetővé teszi, hogy a Rákosrendezőn felgyülemlett nagy mennyiségű hulladék elszállítását, a talajcserét és az egyéb, összességében súlyos milliárdokat felemésztő munkálatokat ne a MÁV Zrt., hanem befektetése részeként az ingatlanfejlesztő finanszírozza”. „Rákosrendező kármentesítéséből és az ott illegálisan felhalmozott hulladék elszállításából nem engednek, de a feladat elvégzésével a döntés értelmében immár nem a vasúttársaságot bízzák meg, így a MÁV a meglévő és az újabb erőforrásait más célokra, elsősorban a január első hetében bejelentett 10 vállalás teljesítésére tudja fordítani. E döntéssel a zuglóiak és az ország más tájain élő utasok érdeke egyszerre érvényesíthető”.
Népszava: Mocskos alapokon épülhet a budapesti Mini-Dubaj, 2025.01.18. Szalai Anna cikkében jogosan teszi fel a kérdést, ha nincs kármentesítésre 14 milliárd forintja a kormánynak, honnan lesz 304 milliárd forintja az araboknak beígért fejlesztésekre a területen? Milyen garanciákat adott a befektető, hogy megfelelően fogják elvégezni a kármentesítést? Mit kérnek az arabok cserébe az átvállalt feladatokért?
——————–
A fővárosi közgyűlés 2024. december 18-i ülésén Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előteresztést adtak be, amelyben együtt kérték a kormánytól, hogy Mini-Dubaj helyett élhető, zöld, emberléptékű városfejlesztés legyen Rákosrendezőn. Ez alapvetően két dolgot jelent: megfizethető lakhatást és zöldfelületi fejlesztést. Az előterjesztők ezt csak úgy látják biztosítottnak, hogyha a Fővárosi Közgyűlés állapíthatja meg a területre vonatkozó építési szabályokat, és létrejön egy projekttestület, amiben helyet kap az állammal azonos súllyal a főváros és a két érintett kerület is.
A határozat elfogadását hosszú vita előzte meg, amiben a DK, az MKKP, a Podmaniczky Mozgalom, a Párbeszéd-Zöldek, és a TISZA felszólaló képviselői aggályaikat fejezték ki a Mini-Dubajjal kapcsolataban. A Fidesz-KDNP-től Szentkirályi Alexandra elismerte, hogy senki nem látta még a terveket, így nem akar róluk véleményt formálni. Csak így ez azt jelenti, a Parlamentben a Fidesz-KDNP frakció úgy szavazta meg a nemzetközi megállapodást, hogy a részletek ismerete nélkül adtak szabad kezet az arab befektetőknek. Természetesen most se bírta ki, hogy ne a Liget Projekttel páldálózzon, párhuzamot vonva a két fejlesztés között. Szerinte a „világszínvonalú” projekt ellen is sokan tiltakoztak, de ma már látszik, hogy nem volt igaza a tüntetőknek.
Podcast cikkünk: Rákosdubaj, vagy parkváros Rákosrendezőn?
Karácsony Gergely válaszában kifejtette, van egy érdemi különbség abban, hogy a Liget Projekt mégiscsak a magyar állami cég által levezényelt beruházás. A főpolgármester nem érti, hogy a magyar állam miért egy kétszáz éves közparkot épít be, és miért adja át az alapberuházóknak a rozsdaövezeteit? Mi lenne, hogyha esetleg rozsdaövezetben épültek volna föl a múzeumok? Véleménye szerint a Városliget kétharmadának semmilyen haszna nem volt még a beruházásból, mert a park egyharmadához nyúltak hozzá, mert ez nem egy parkfelújítás, hanem ez egy építkezési projekt. Aggályosnak tartja, hogy jön egy random politikai érdek, és egyszerűen hiába vannak a Fővárosi Önkormányzatnak stratégiái arra, hogy a rozsdaövezeteket fejlesztik, a zöldterületeket meg nem beépítik, hanem parkként megújulnak, jön valamilyen politikai vagy üzleti érdek, és akkor ezek a stratégiák mennek a kukába. Vitézy Dávid felhívta Szentkirályi Alexandra figyelmét, hogy míg a Városliget törvényben a kormány vállalta, hogy a Városliget beépítési paramétereit a Városliget Építési Szabályzaton keresztül a Fővárosi Közgyűlés mondhatja meg, addig Rákosrendező ügyében ez a joga a Közgyűlésnek nincs meg.
A Közgyűlés végül 20 igen (DK, Podmaniczky Mozgalom, Párbeszéd-Zöldek, TISZA), és 10 tartózkodás (Fidesz-KDNP) mellett elfogadta a határozati javaslatot. (Az MKKP képviselői nem voltak jelen a szavazáson.)
Nem láttunk semmi reakciót a kormány részéről a közgyűlési határozatra, és mostmár azt is tudjuk, hogy a szerződést is aláírták január 16-án, valószínűleg ebben a témában is annyira érdekli őket a főváros véleménye, mint máskor. A decemberi közgyűlés előtt is írtunk a témában, és már akkor is szkeptikusak voltunk ezzel a megoldással, hogy lényegében a Közgyűlés elfogadja a magyar állam és a Egyesült Arab Emírségek közötti nemzetközi megállapdost. Teljesen naív dolog azt hinni, hogy bármilyen beleszólást fog adni a kormány az önkormányzatnak. Elhibázott lépés volt a nemzetközi szerződés elfogadása.
Petar Milošević Wikipedia nyitóképén a Belgrádban immár 10 éve épülő Belgrade Waterfront látható. Az új városrészt a budapesti Mini-Dubajban is érdekelt Mohamed Alabbar cége az Eagle Hills építi.
Kapcsolódó anyagok:
A belgrádi ingatlanmutyi Budapestet is tönkreteszi
A mini-Dubaj-beruházás már a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is elérte
Belgrádban már építi az arab tőke a Budapestre is tervezett mini-Dubajt
Karácsony szerint fel lehet mondani a Rákos-Dubaj-szerződést
Orbán 800 millió eurós infrastruktúra-fejlesztést vállalt az arabok mini-Dubaj luxusberuházásához
