A rovat kizárólagos támogatója

-hirdeti magát egy „zöld” névvel illetett lakópark. A plakáton az érintett község legszebb része látható, valóban gyönyörű természeti kép, hegyes vidék fákkal, bokrokkal, tóval. Ha viszont kilátogatunk az épülő lakóparkhoz, egész más kép fogad minket: ház hátán ház, és fa egy szál sem, hiszen a lakópark egy szántóföldre települt.

A lakóparkok létrehozásánál egyre inkább látszik az a szándék, hogy egy adott telken minél több lakást alakítsanak ki. Valószínűleg így a legkifizetődőbb, bár nehezen tudom felfogni, hogy a zsúfolt belvárosból ki költözik ki egy olyan helyre, ahol a szomszéd újra belelát a tányérjába.


a
a”zöld” lakópark
Az önkormányzat nyilván jó áron tudta értékesíteni az adott területet. Vajon belegondolt abba, hogy az újonnan érkező lakosság mennyire megterheli a község úthálózatát, mennyire megváltozik a zajszint, hogyan növekszik a balesetveszély, és mennyivel növekszik majd a lakossági hulladék, a szennyvíz, és az újonnan érkezettek hogyan hatnak majd a község hagyományos életére?
Budapest környékén alig van olyan község, ahol nem indultak még növésnek az újonnan létrehozott lakóparkok. Van, ahol fákat vágtak ki a területért, sőt, olyan is, ahol egy messziről látható dombtetőre telepítették az új házakat. A környezetterhelés egyre növekszik – kívánjuk a falu döntéshozóinak, nehogy akkor döbbenjenek rá, hogy mekkora érték volt számukra a csönd és a nyugalom, és a kiárusítatlan természet, amikor már késő lesz.
A lakópark telepesei többségükben napról-napra visszalátogatnak a nagyvárosba, hiszen az állásuk többnyire odabent van. Ők maguk többnyire autóval közlekednek, hiszen nincs az a tömegközlekedési vállalat, amely követni tudná a gombamódra kinövő városrésznyi lakóparkok lakóinak közlekedési igényét. A gyerekek, akik eddig a nagyváros rossz levegőjétől, a nagy forgalom veszélyhelyzeteitől és a játszóhelyek hiányától szenvedtek, most azzal szembesülnek, hogy teljesen rá vannak utalva szüleikre, képtelenek közlekedni nélkülük, fel kellett adniuk eddigi önállóságukat.
Valamit valamiért – mondhatnánk minderre, ha a kiköltözőkre gondolunk. De mi a helyzet azokkal, akik maradtak a nagyvárosban? Az agglomerációból beáramló autók dugókat képeznek a város egész területén, tovább növelve a zajt és rontva a levegő minőségét. Így hát, aki teheti, kiköltözik az agglomerációba…
Hogyan lehetne mindezt jól csinálni? Először is, növelni kellene az emberek városban maradási kedvét. A munkahely és a kulturális intézmények közelsége nagy előny, és ha növelnénk a parkok és sétálóutcák számát, élhetőbb várost kapnánk. Az agglomerációban élők számára pedig lehetőség szerint biztosítani kellene a jó színvonalú és sűrűn járó kötöttpályás közlekedést, és az ehhez csatlakozó buszjáratokat. Nem csupán a nagyvárosért és a dugók elkerüléséért, arra is gondolhatunk, hogy ha a lakóparkok környékén megnövekszik az autóforgalom, nemigen lesz jobb minőségű az élettér, mint a nagyváros közepén. Akkor viszont meg lehet próbálni még kijjebb költözni…

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás