A rovat kizárólagos támogatója

Egyre többen kérdezik, hogy „Mi lesz a vidékkel?” Mit tervez az Egyesült Ellenzék?” Jó lenne remélni, hogy az Ellenzék győzelme esetén végre méltó módon rendeződik a vidék ügye, határozott és gyors intézkedésekkel fordítja az Új Kormány a fenntarthatóság irányába a vidék sorsát. Ez minden magyar érdeke, és az utolsó utáni pillanat…

Jelenleg a Kormány látszatintézkedésekkel, propaganda akciókkal igyekszik fenntartani a látszatot, hogy a vidékkel minden rendben, hiszen dőlnek a pénzek a „gazdákhoz”, kitatarozták a templomokat, letérkövezték a főtereket, … a valóság azonban RÉMISZTŐ!

Az állami földek bérleti szerződéseinek SZÍNLELT PÁLYÁZTATÁSA, a pályázó helyi gazdák félreállítása, a „nyertesek” helyzetbe hozása a föld árveréseken, és az elmúlt évtizedek kormányzati intézkedései, támogatási rendszerei alig néhány ember, egy jól meghatározható kör kezébe adták a vidéket.

Megszerezték a földeket, megszerzik a hozzá kapcsolódó támogatásokat, tehát amikor a Kormány fennen hirdeti, hogy támogatja a „gazdákat”, valójában többnyire ugyanennek a körnek juttat még több vagyont a megszerzettek fölött… Mert az Orbán nyelvben a „gazdák” szó Csányi Sándort, Mészáros Lőrincet, és a hozzájuk hasonló „örökös nyerteseket” jelenti.

Komoly NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATOT JELENT a kialakult helyzet, mert Dr. Ángyán József jelentéseiből kiolvasható, hogy az állami földek döntő hányada strómanok és spekulánsok kezébe került, vagyis nem a végső gazdájánál van… Ez a világfolyamatok ismeretében felmérhetetlen veszélyeket jelent. Az elmúlt évtizedben ugyanis beindult egy folyamat , melyről a legtöbb ember még csak nem is hallott: a FÖLDZSÁKMÁNYOLÁS. Az emberiséget veszélyeztető – a tudósok által 2030 -2050 közöttre jósolt – ökológiai katasztrófa a prognózisok szerint hatalmas élelmiszerhiányt hoz magával. A világ leggazdagabb országai és tőkés csoportjai ezért világszerte elkezdték felvásárolni a termőföldeket országrésznyi méretekben… Ezekben a méretekben a magyar vidék csak egy falatka… VILÁGOS, hogy ha a katasztrófa bekövetkezik, az lesz a világ ura, akinél a földek, azaz az élelmiszertermelés lehetősége van. Csak az NEM VILÁGOS, hogy ebben a nagy tülekedésben ki képviseli a magyar emberek érdekeit? Mert, hogy saját államunk nem, arra bizonyíték az állami földek eladása, vagy inkább „elrablása”.

Egy olyan kormány, amelyik FELELŐSEN gondolkozik az országról, az emberekről, nem, hogy nem adja el a kezében levő földeket, hanem igyekszik még többet megszerezni, mert csak így tudja minden körülmények között biztosítani az élelmiszer-ellátást. A strómanok olyan embereknek szereztek földvagyont, akik most nem vehetnének magyar földet. A spekulánsok pedig majd annak fogják eladni a valós érték töredékéért megszerzett földeket, akik legtöbbet fizetnek érte…

Ezek a folyamatok a földtulajdon- és földhasználati viszonyokban, ennek eredményeként persze a jövedelmi viszonyokban is olyan változásokat hoztak, amik összeroppantották a vidék társadalmát. Vidéken a föld és a helyi természeti erőforrások (erdők, vizek) adják a MEGÉLHETÉS ALAPJÁT. Ha a földet kihúzzák a vidéki közösségek alól, akkor nincs megélhetés, nem tudnak megmaradni a fiatalok, alig születnek gyerekek, bezár az iskola, elöregszik a település, elértéktelenednek az ingatlanok. Ez a folyamat zajlik a magyar falvak nagy részében. Persze ezt kívülről, városból nem látni, hiszen állnak a házak, zöldülnek a vetések… De hogy a házakban élők hova járnak el a faluból megélhetéshez jutni, azt már nem figyeli senki. Sokan elköltöznek, vagy ingáznak, egy részük külföldön dolgozik… És hogy a zöldellő vetések kinek hoznak jövedelmet, ezt sem kérdezi senki. Pedig jó válaszokat csak a jövedelem útjának elemzésével adhatunk. Az ország érdeke az, hogy éljen a vidék, virágozzanak a falvak. Ehhez azonban helyben kell tartani a jövedelmet, azaz vissza kell fordítani a jövedelemtermelő erőforrásokat a helyi közöséghez, helyi családokhoz.

Erkölcsileg és emberileg is felfoghatatlan, hogy alig néhány „szerencsés” ember kezébe kerültek egy-egy falu földjei, azaz a megélhetést adó jövedelmet „elrabolták” az ott élőktől.

Ha bárhova megyünk az országban, minden településen három kérdésből kirajzolódik, hogy ott kik azok az ügyesek, akik megszereztek mindent. Így aztán egyre nagyobb befolyásuk van a helyi társadalomra is. A polgármester és az önkormányzat is többnyire a zsebükben van… így érdekeik szerint születnek a döntések. Így történhet meg például az, hogy egy Magyarországon egyedülálló természeti érték védetté nyilvánítását leszavazta a testület, majd hamarosan megjelentek rajta a helyi kiskirályok, a pályázatok „nyertesei”. Vagy éppen a helyi kultúrházat kellett elnevezni a helyi „szerencsés” apjáról a falu megkérdezése nélkül…

Ha így haladunk, lassan „az első éjszaka joga” is meglesz!

És hogy miért tűrik el mindezt a kifosztott közösségek? Sajnos nincs rá más magyarázat, mint hogy olyan erősek a magyar vidéken a feudális beidegződések, hogy még csak fel sem merül, hogy ez nincs rendjén így. Nem tanultak meg az emberek sajátjukként gondolni településük erőforrásaira, a földekre, erdőkre, vizekre.

Figyelemre méltó tény az is, hogy az Európai Uniós támogatásokból származó temérdek pénzt olyan látvány-beruházásokra adták, amelyek szinte egyáltalán nem hoztak gazdasági növekedést a falunak. A térkövezésből nem lesz munkahely. A helyben élő családokhoz szinte semmi sem jutott ezekből a támogatásokból sem. A fejlesztési források legnagyobb részét is a Csányi- és Mészáros-birodalom és a hasonszőrű „szerencsések” kapták giga gépek, giga állattartó telepek és giga élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére. Ezeknek a fejlesztéseknek a velejárója, sőt célja a minél kevesebb emberi munka felhasználása. Így még a „cselédként” megszerezhető jövedelemtől is elesett a helyiek többsége.

Az ország biztonsága, jövője vidéken dől el!

Ángyán József és Ács Sándorné. Prioritás a termőföld. fotó: Sarkadi Péter greenfo

MIT KÉNE TENNI EGY FELELŐS KORMÁNYNAK?

Ahhoz, hogy mentsük a menthetőt, gyökeres változásra van szükség a vidékpolitikában!

A BIZTONSÁGOS JÖVŐT csak egy fenntartható vidékfejlesztési fordulattal lehet az országnak – városnak, vidéknek – biztosítani. Ennek ALAPJÁT képezi a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használata, mely a helyi közösség feladata. Ehhez azonban ezeket az erőforrásokat lépésről lépésre a helyi közösség, helyi családok hatáskörébe kell rendelni.

Ilyen GYORS ÉS GYÖKERES VÁLTOZÁSOK hatékony bonyolításában hasznos példát kaptunk az Orbán Kormánytól – csak az irányt kell megváltoztatni… Ha megvan a politikai akarat, akkor akár 2 év alatt lebonyolítható ez a fordulat.

Addig is minden lehetséges módon támogatni kell a valódi gazdákat, valódi családi gazdaságokat, a valódi fiatal gazdákat, hogy megmaradjanak, megerősödjenek, és példaként szolgáljanak azoknak, akik hasonló útra akarnak lépni. Mert azt egy percre sem szabad elfelejteni, hogy a FÖLD MAGÁTÓL NEM TEREM! Ha nincs, aki értő szeretettel megműveli, nem ér semmit a föld.

A BIZTONSÁG másik záloga, hogy az élelmiszert a lehető legközelebb termeljük meg a fogyasztókhoz, hogy ha bármi történik, ha leállnak a nagy rendszerek, nekünk akkor is kezünkben legyen a saját élelmiszer ellátásunk! De nem elég megtermelni, mert a búzát nem önthetjük be a boltba, feldolgozott élelmiszerben kell gondolkozzunk! Ezért tájegységenként létre kell hozni a helyi élelmiszer-termelő és -feldolgozó rendszereket, melyek a helyi gazdák és a helyi fogyasztók kezében kell, hogy legyenek.

Az ökológiai katasztrófa elkerülésének másik ALAP FELTÉTELE a természet rendszereinek (az ökoszisztémáknak) a megőrzése. Ezek az erdők, rétek, vizes élőhelyek, háborítatlan természeti területek, melyek folyamatos, egyre gyorsabb pusztítása zajlik napjainkban.

Mindezeket EGY ÚJ SZEMLÉLETBEN komplexen kell kezelni. Ezt az új szemléletet minden szereplőnek meg kell érteni, meg kell tanulni, és alkalmazni! Például a gazdáknak meg kell érteni, hogy nem elég, ha a szántóföld széléig látnak csak! Mivel a természet közegében gazdálkodnak, felelősek azért, sőt gazdaként kell a természetet is kezelniük. Olyan léptékben, mint a kishantosi ökogazdaság volt – nagyjából 500 hektáros egységenként kell áttekinteni térségeinket, és – az ott gazdálkodók, ökológus szakemberek és a helyi közösség képviselőinek részvételével – kidolgozni az adott terület fenntartható használatrendszerét, majd alkalmazni azt a mindennapokban.

Gondolkozni kell a vidéki térségek komplex fenntartható energia rendszereinek kialakításán is, melyet a fogyasztók tulajdonába kell adni.

kishantosi kúria 2013-ban. Kiért szól a harang? Kép: Sarkadi Péter greenfo.

A rendelkezésre álló támogatásokból egyetlen forintot sem szabad adni olyanra, ami nem ezeket a célokat szolgálja. Tehát az EU-s pénzekből a ténylegesen helyben élő, gazdálkodó családokat kell forrásokhoz juttatni, hogy fejleszteni tudják gazdaságaikat. Hogy ezek a közpénzek valóban hozzájuk, a kis/közepes családi gazdaságokhoz és ne a nagy tőkeérdekeltségekhez jussanak, le kell szállítani a támogatások – ma gyakorta milliárdos – alsó és felső határértékeit. Összefogásuk állami ösztönzésével és induló támogatásával elő kell segíteni versenyképességük növekedését, és javítani kell piacra jutásuk esélyeit. Egy – az egyes térségek, „külső és belső perifériák” további kiürülését, elnéptelenedését és gettósodását is fékező – új fenntartható vidékfejlesztési programmal segíteni kell a fiatal gazdálkodók földhöz jutását, gazdaságuk fejlesztését és életkezdésüket, valamint a fenntartható vidékfejlesztés gondolatrendszerének és gyakorlatának megismerését akár külföldi tanulmányutakkal, tapasztalat szerzéssel, mert rengeteg jó példa van már nálunk szerencsésebb országokban. Támogatni kell a helyi gazdák terményeit feldolgozó és tulajdonukat képező üzemek létrehozását. Ha mindaz a közpénz, ami eddig a „szerencsés ügyesek” zsebében tűnt el, ezeket a célokat szolgálná, az ma még elképzelhetetlenül pezsgő életet lehelhet a vidékbe, ami aztán a városra is sok tekintetben jó hatással lenne.

Kishantos, 2022. január 27.

Ács Sándorné
agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök

Ui. Raskó György teljességgel alkalmatlan a fenntartható vidékfejlesztési fordulat levezényléséhez, mert nincs meg hozzá a szükséges tudása, és a szándéka sem. Ő a pusztító, GMO-s, iparszerű mezőgazdaságban, a giga birtokokban hisz. Kapcsolatai alapján ellenzékisége is megkérdőjelezhető.


Január 26-tól teljes és publikus a Márki-Zay Péter által vezetett Egységben Magyarországért szakpolitikai kabinetvezetőinek listája. Ők azok, akik nagyrészt irányították és összefogták annak a programnak a kidolgozását, amelyben a kormányváltásra készülő erők részletesen kifejtik, mit és hogyan kívánnak megvalósítani kormányra kerülésük után – olvasható a pártszövetség közleményében. A mezőgazdaság kabinetvezetője Raskó György, aki tavaly októberben nyilatkozott a Népszavának.

E Raskó interjú kapcsán Ángyán József professzor kérdéseit, kételyeit osztotta meg: 

Ugyan mennyivel lesz jobb egy esetleges ellenzéki kormány agrár- és vidékpolitikája, mint a jelenlegi kormányé, a családi gazdaságokat és szövetkezésüket eláruló, az agrároligarchákkal és a tőkés nagybirtokkal szövetséget, stratégiai partnerséget kötő FIDESZ-é, ha annak kidolgozását majd végrehajtásának irányítását egy Dél-Amerikából, a multiktól jött, az Antall-kormány államtitkáraként élelmiszeriparunkat nekik kiárusító, közben nagybirtokossá lett, majd a Fidesz-közeli Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. felügyelő bizottsági, később igazgatótanácsi tagjaként, Lázár János üzlettársaként, később tanácsadójaként az európai családi gazdasági modellt skanzennek minősítő és lesajnáló agrár-nagyvállalkozóra, a 3000 ha-os Lajoskomáromi Győzelem Kft. tulajdonos ügyvezetőjére bíznák??? Ne legyen igazam, de én erősen szkeptikus vagyok, még ha meg is tanulta és ügyesen forgatja már azokat a “hívószavakat”, amelyek a tömegtermelő, környezet- és társadalom-romboló iparszerű mezőgazdaságot leváltani hivatott ökológiai mezőgazdálkodás, a környezet- és tájgazdálkodás, illetve az általa évtizedek óta képviselt tőkés nagybirtok helyett a családi gazdálkodás és szövetkezés dominanciájára épülő agrár- és vidékmodell leírására szolgálnak. Innen nézve igen tanulságos a Népszava cikke.

Emlékeztetőül néhány adat Ángyán József ötödik földjelentéséből: Somogyban a földbérlet-pályázatok közel felét három nagy érdekeltség nyerte, a bábonymegyeri Ágh János és családja, a Raskó György nagybirtokos, egykori államtitkár érdekeltségébe tartozó kft., valamint egy somogyszobi cég, belga származású tulajdonossal. Ők az összes bérbeadott somogyi terület 45, a földaranykorona-érték 42 százalékához jutottak, míg a 20 hektár alatti 33 nyertes a terület 14 százalékán osztozhat.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek