A rovat kizárólagos támogatója

Már többször hivatkoztam Bécs példaértékű városfejlesztési módszereire, kultúrájára, amikor egy-egy fenntarthatósághoz, közlekedésszervezéshez kapcsolódó döntésünk hátterét, szakmai megalapozottságát igyekeztem megvilágítani- írja véleménycikkében Kerpel-Fronius Gábor Budapest főpolgármester-helyettese.
Bardóczi Sándor főtájépítészünk nemrég Bécsben járt, ahol egy újonnan épülő városrész példáján keresztül részletesen ismerkedett a hatékonyabb vízelvezetést, vízgazdálkodást lehetővé tevő úgynevezett “szivacsváros” koncepcióval. A klímaváltozás következtében a régiónkban is általánossá vált, hogy a hosszú, aszályos időszakokat erős, intenzív felhőszakadások törik meg, az így lezúduló vízmennyiséget azonban a városok csatornarendszere és vastagon lebetonozott talaja nem tudja elvezetni. Mi a teendő, hogyan lehet küzdeni ez ellen? És hogy kapcsolódik mindez a Városháza park megújításához?

Bécs Aspern forrás: Bardóczi Sándor FB

Seestadt Aspernről rengeteget lehetne beszélni, mert nagyon sok szociális, építésügyi, fejlesztéspolitikai, közlekedésszervezési aspektusa van Bécs most épülő, még bőven félkész városrészének, de én itt most csak a szivacsváros koncepcióról fogok ebben a posztban beszámolni.

Swammstadt avagy Sponge City történet következik.

Bécs az elmúlt néhány évben elszenvedett két kiugróan meleg nyarat és egy olyan váratlan felhőszakadást is, amikor nem tudta a csatornahálózat a városban elvezetni a lehulló esőt, s a víz polgárokat sodort le a lábukról. Azóta rendkívül komolyan veszik a várospolitikában a klímaügyet, s az egyik megoldási javaslatuk erre a szivacsváros, ahol a lezúduló hirtelen vizeket esőkertek, a Stockholm Faültetési Rendszernél is alkalmazott szerkezeti talajok, drénezett burkolat alatti sávok, szikkasztósávok, és kifejezetten a hirtelen csapadékot az erre a célra kialakított nagy, időszakosan elárasztható, mélyvonalakban megtervezett, vésztározóként működő közparki zónák jelentik.

A “Stockholm módszert” egy korábbi podcastunkban mutattuk be: A „fawellness” próbakerülete Ferencváros – így stockholmosítják a Bakáts teret

A már beépült, közművekkel a felszín alatt átszőtt belvárosi területeken utólag átalakítani az utcát komoly, időigényes, nagyon költséges, és területileg is limitált megoldás, mégis vannak ilyen belvárosi projektjeik is, például a Zollergasse átalakítása a belvárosban ilyen pilot projektnek számít. Itt a térkő nem szitokszó, hanem olyan elemes burkolat, ami átengedi a vizet, ha nem teszik vízzáróvá, nem úgy, mint mondjuk az aszfalt. De igazán hathatós volumenben szivacsvárost építeni a most épülő városrészekben lehet, s ennek kiemelt célterülete lett Seestadt Aspern Bécs 22. kerületében. Nem úgy indult itt sem a fejlesztés: például a metróállomás melletti központi teresedést elsőre hatalmas térburkolatokkal, aszfalttal borították, szinte zöldfelület nélkül épült ki. Utólag bontották vissza az aszfaltot, s alakítottak ki nagy zöld kazettákat, miután rájöttek: meg fognak sülni a napon még a némileg jobb klímájú Bécsben is, ahol az Alpok és szelei azért némileg enyhítik még a nyári forróságot.

A most épülő utcákat és tereket, fasorokat és parkokat azonban már teljesen a szivacsváros szellemében készítik.

A burkolatokról a víz a lépten-nyomon kialakított, ülepítővel, túlfolyóval ellátott medenceszerű esőkertekbe kerül, amelyek a felszín alatt dréncsövekkel vannak összekötve, s a víz zöme ott helyben hasznosul, a növények párologtatják el. Még így is kell őket öntözni: elképesztően hektikus lett a csapadékeloszlás. A rendszer a 30 éves gyakoriságú csapadékmaximumokra méretezett, s a téli sózás miatt átállítható olyan téli üzemmódra, amikor a sózott víz nem kerül be a szikkasztókba, hanem a csatornarendszerbe távozik. Egy-egy ilyen zöldsávba telepített szikkasztó egység 27 m2, és nagyjából 30 millió Ft-ba kerül a kialakítása. Lehet benne évelőágy, fasor, cserjesáv is. Így lesz a fasorból, zöldsávból itt tényleg közmű. A kialakított rendszerben pedig mindent is mérnek, monitoroznak, hogy a rendszert tökéletesíteni tudják. Víztömeget, sótartalmat, szennyeződéseket, meteorológiát, sőt még fa törzskörméret-növekedést is, s mindezt automatán.
Nos a Városháza parknál a jelenlegi parkoló egy gödörben van. Fel kell majd az épület szintjéhez töltenünk. S miért ne töltenénk ezt fel majd a szivacsváros elemeivel? Miért ne hasznosítanánk a tetőfelületekről összegyűjtött esővizet a zöldfelületeknél? Ezért jártunk Seestadt Aspernben tegnap…”
Képek forrása: Bardóczi Sándor Facebook-oldala

Nyitókép: Bécs Aspern Bardóczi Sándor FB

Kapcsolódó anyagok:

A Stockholm-rendszert is bevetik a Blaha Lujza téren

Organizált káosz és zöldebb Budapest

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek