A rovat kizárólagos támogatója

A tegnap véget ért sarm-es-sejki ENSZ klímacsúcsot, a COP27-et nagyon messziről és nagyon hunyorítva kell néznünk, hogy ne látszódjon kudarcnak. Már a politikusok sem elégedettek a klímacsúccsal.

Azért kezdjük a pozitív elemekkel.

1. Önmagában az ENSZ klímaegyezményének és klímadiplomáciai folyamatának az életben maradása az ukrajnai orosz agresszió, a kínai-amerikai feszültségek, az energiaár-robbanás, a recsegő-ropogó nemzetközi rendszer közepette sikernek tekinthető. A multilaterális, megállapodásokon alapuló, a nemzetközi jog érvényességén nyugvó globális rend példátlanul erős nyomás alatt van. Ennek fényében a klímafolyamat továbbélése már maga jelentős eredmény.

2. Az elszálló energiaárak nem késztették a világ országait a klímacélkitűzések felülvizsgálatára. Nem indult be a versengés, hogy ki tud gyorsabban visszatérni a fosszilis energiaforrásokhoz, feladva a klímacélkitűzéseket. Talán most vált véglegessé, hogy a világ távlatosan tényleg búcsút mond a fossziliseknek, és a megújuló energiaforrásoké a jövő.

3. A legfontosabb kézzel fogható eredmény annak az elismerése, hogy a klímaváltozás döntő részét előidéző fejlett országok pénzügyi felelősséggel tartoznak az éghajlat átalakulása által leginkább érintett globális Dél országaiban jelentkező károkért és veszteségekért. A most felállított, a veszteségeket és károkat megtérítő alap fontos morális és diplomáciai mérföldkő, egyben a COP27 legfontosabb eredménye.

erdőirtás az Amazonas medencében Bolsonaro elnök alatt rekordszintet ért el

Sajnos hosszabb azonban a kudarcok listája.

1. Bár még egyszer kinyilvánították a résztvevők a 1,5 fokos átlaghőmérséklet emelkedés Párizsi Egyezményben megfogalmazott célkitűzéséhez való ragaszkodást, ez a cél mára gyakorlatilag elérhetetlenné vált. A jelenleg érvényes vállalások még végrehajtásuk esetén is nagyjából 2,5 fokos melegedést eredményeznek, ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a 1,5, vagy akár a 2 fokhoz, számos országnak a tavaly Glasgowban bemutatott nemzeti vállalásaik megemelt ambíciójú változatával kellett volna visszajönniük. Alok Sharma, a COP26 elnöke tavaly ezzel a feladattal bocsátotta útjára a résztvevőket. Ehhez képest lényegében egyedül Ausztrália azóta a konzervatív kabinetet felváltó baloldali kormánya állt elő kézzel foghatóan erőteljesebb nemzeti vállalással (ún. NDC-vel). Ez így nemhogy a 1,5 fokhoz, de a 2-höz is édeskevés.

2. Örömteli a veszteségek és károk alap felállítása, de valójában a még Párizsban megállapodott, évi 100 milliárd dolláros, a fejlődő országok klímacselekvését segítő alap, amelynek 2020 óta működnie kéne, sincs feltöltve. Ehhez képest a mostani károk és veszteségek alaphoz eddig alig fél tucatnyi ország kínált felajánlást, annak gyakorlati feltöltése és működése egyáltalán nem biztosított.

3. A tavaly Glasgowban létrehozott, például szénkivezetést vagy az erdőirtások megállítását célzó önkéntes vállalások kereteiről szinte semmit nem tudni, és bár a metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó hasonló megállapodás napirenden volt, és a legnagyobb kibocsátók közül az USA és Brazília aláírta a metán-vállalást, Kína, India és Oroszország továbbra sem része.

4. Mindeközben Grönland jégtakarója gyakorlatilag visszafordíthatalanul omlik éppen össze, az amazóniai esőerdők nyelőkből nettó kibocsátóvá váltak, az atlanti áramlási rendszer (a Golf-áramlat) kritikusan legyengült, a szibériai permafroszt olvadása, és ebből fakadó őrületes metánkibocsátás gyakorlatilag megállíthatatlan. A világ üvegházgáz-kibocsátása nő, 2021-ben 5,3%-kal haladta meg a 2020-as szintet.

A COP27 végén továbbra is érvényesek Antonio Guterres ENSZ főtitkár megnyitón mondott szavai: autópályán száguldunk a klímapokol felé, és a lábunk még mindig a gázpedálon van.- írta  Jávor Benedek volt EP parlamenti képviselő.


Már a politikusok sem elégedettek a klímacsúccsal.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a lényegi kérdésekben nem sikerült elérni semmit.  Nem hozta el a várt eredményt az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásai, sem pedig az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új vállalások tekintetében – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint sokkal többre van szükség, a tünetek egy részét kezeltük, de nem gyógyítottuk meg a beteget. Legalább annyit sikerült elérni, hogy a részt vevő országok kompenzációs ENSZ-alap létrehozásában állapodtak meg, amely az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő, legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást.

Hogy ez mit ér, az más kérdés. Mark Rutte holland miniszterelnök a Twitteren tegnap közzétett üzenetében ugyanis kiábrándítónak nevezte az elért eredményeket: túl kevés lépést sikerült tenni a felmelegedés 1,5 fokra korlátozása érdekében. Valójában 2 fok, de legalább 1,5 fok alatt kellene tartani az átlaghőmérséklet emelkedésének ütemét. Ez nem nagyon megy. (MTI)

Kapcsolódó anyagok:

COP27 megállapodás: a gazdag országok kompenzációt fizethetnek a klímaváltozás miatt

COP27: A fejlődők szerint a gazdag országok cserbenhagyják őket

COP27: drámai felhívás egy süllyedő szigetországtól

COP27: kerüljük el a klímapoklot

COP27: tapossuk a gázt a klímapokol felé

Megfigyelés, zavarkeltés: diplomáciai botrány a COP27-en

Megnyílt a COP27 Sarm-es-Sejkben

15 százalékkal növeli a halálozási arányt a klímaválság

A kontinensek közül messze Európa melegszik a leggyorsabban

A leendő brazil elnök harcot hirdetett az erdőirtás ellen

Az EU szigorúbb kibocsátáscsökkentési célokat tervez

Az amazóniai esőerdők közel ötöde elpusztult

Európa gyorsan elveszíti erdei szénelnyelőjét

Klímacsapda

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek