Dübörögve épülnek a környezetre káros kínai akkumulátorgyárak. Hónapokig állt a munka a Budapest-Belgrád vasút korszerűsítésén, mert a kínai kivitelezők nem feleltek meg az uniós szabályozásnak. Felfüggesztették viszont a Fudan-projektet, és kínai rendőrök sem érkeztek Magyarországra.
Az egymilliárd eurós hitel
Egészen véletlenül derült ki július végén, hogy a magyar kormány egymilliárd eurós hitelt vett fel kínai bankoktól több mint két hónappal korábban, még április 19-én. A teljes összeget még aznap le is hívták – jelentette a Portfolio. A lényeges részletek – a kamat és a törlesztés ütemezése – nem ismertek. Ennek fényében az sem világos, hogy a hitel mennyire előnyös. Annyit tudni csak, hogy a kölcsönt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, vagyis a futamidő három év, a kamatozás pedig változó.
A kínai hitelt az állam az indoklás szerint a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. Júniusban jelentették be, hogy a magyar állam nagyjából 2,5 milliárd dollárt fizetett a budapesti Liszt Ferenc repülőtér tulajdonjogának négyötödéért. A vételár egyharmada költségvetési forrásból, egyharmada banki hitelből, a fennmaradó egyharmad pedig állami ingatlanok értékesítéséből származik. A „költségvetési forrás” akár a korábban felvett kínai hitel is lehet.
A tervek szerint egyébként a reptéri gyorsvasutat Kína építené.
A reptér a beavatottak becslése szerint évi 30-35 milliárd profitot termelhet, ennél azonban sokkal magasabbak a felvett hitelek kamatterhei, amelyek az évi 78 milliárd forintot is elérhetik. A budapesti repülőtér megvásárlása egyszóval ugyanannyira hasznot nem hajtó beruházás, mint a stadionépítés vagy a déli határkerítés.
A korábbi gyakorlattal ellentétben az áprilisban felvett kínai hitel körülményei nem átláthatók. A kormány már az EU-s forrásokról szóló tárgyalások korábbi szakaszában arra utalt, hogy a „brüsszeli pénzek” Kínából pótolhatók. A fontos különbség, hogy az uniós támogatás ingyenes, a magyar adófizetőknek egy fillérjébe sem került volna – igaz, ehhez néhány, elsősorban jogállamisági követelménynek kellett volna eleget tenni.
A Budapest-Belgrád vasút
Az áprilisi hitelt megelőzően a magyar kormány 917 millió dolláros kölcsönt vett fel a Budapest-Belgrád vasút építésére. A magyarországi szakasz újjáépítése az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar vasútfejlesztési projektje. Jövőre kellene elkészülnie, de a szakértők bő fél éve úgy vélték: erre nincs sok esély. A kínai kivitelezők ugyanis nem tudtak olyan, az európai szabványnak megfelelő biztosítórendszert kiépíteni, amely ahhoz szükséges, hogy a vonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek. Emiatt a kivitelezés több mint fél évig szünetelt, és csak májusban folytatódott – jelentette a Telex a kínai állami televízió tudósítása alapján.
A beruházás közlekedési szakértők szerint túlárazott: a kilométerenkénti 10-15 millió euróból másutt nagysebességű, jóval gyorsabb szupervonatok számára építenek pályát. A durván 850 milliárd forintba kerülő fejlesztés kivitelezői a kínaiak mellett Mészáros Lőrinc cégei. A vasútvonalat elsősorban a teherszállítás céljából korszerűsítik, befejezése pedig Kína érdekeit szolgálja: a görög kikötőkből gyorsabban juttathatja el termékeit az európai piacra.
Az akkumulátorgyárak
Tavaly nyáron jelentette be a magyar külügyminiszter, hogy egy újabb kínai akkumulátorgyár épül a Komárom melletti Ácson, ahol katódokat fognak előállítani. Újabb kínai óriásgyár épül Magyarországon, az akkugyárakat látja majd el alkatrésszel. Az elmúlt hét esztendőben 51 elektromosautó-iparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra, 4000 milliárd forint értékben, egyelőre – jelentette ki akkor Szijjártó Péter. A beruházásoknak a helyi tüntetések és a környezetvédelmi aggályok egyaránt nem tudnak gátat szabni.
„Nem biztos, hogy a legbölcsebb minden erőnket az akkumulátoripar megtelepítésére fordítanunk, aminek alapanyagai és hagyományai éppoly távol állnak Magyarországtól, mint a kohászaté” – írta májusban a magát klímaügyi magazinnak nevező xForest, amely megjegyezte: az akkumulátoripar fejlesztése ugyanolyan politikai döntés, mint amilyen az erőltetett iparosítás volt a szocialista rendszerben.
Az ágazat állami támogatására 700 milliárd forintot szánt a kormányzat az elmúlt időszakban.
A külföldi befektetők számára nagyon kedvező a magyarországi termelés: adót alig fizetnek, miközben munkásaikat végső soron a költségvetés szponzorálja. A betöltendő állásokra magyar munkaerőt nemigen fognak találni, ezért a termelés valószínűleg vendégmunkásokra fog támaszkodni. A magas hozzáadott értéket termelő ágazatnak nem nevezhető gyártáshoz szükséges nyersanyagot importálni kell. Nem a kutatás és a fejlesztés települ Magyarországra, hanem az alacsony bérekkel dolgozó összeszerelés, ami azt jelenti: amint másutt olcsóbb lesz az előállítás, a gyárak elköltözhetnek innen. És akkor a környezetre káros hatásokról még nem is beszéltünk.
Az Euronews részletes összeállításában még szó esik az alábbi területekről:
A Fudan egyetem
A koronavírus
A vakcinabiznisz
A lélegeztetőgépek
A kínai rendőrök Magyarországon
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Viviien Cher
Kapcsolódó anyagok:
Belgrádban már építi az arab tőke a Budapestre is tervezett mini-Dubajt
Nemcsak gazdasági csőd, de értelmetlen is a Budapest-Belgrád vasút
Ilyen gyorsvasutat építhetnének a kínaiak nálunk is
Miközben lerohad a magyar vasút, Orbánék e téren is kaszálnak
Már a kormánynál reklamálnak a kínai akkugyártók a MÁV miatt
Akkumulátoros cselédipar – Az újkori magyar ipar Lapos Zöld díja
Szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyez a hatóság a komáromi akkumulátorgyárnak?
A helyiek tiltakozása ellenére elkezdődött az ácsi katódgyár építése
Az Orbán rezsim az áramfogyasztási rekord lekűzdésében is rossz úton jár
Csak lufi a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia
Immár kétfokú eljárás segíthet a környezetvédelmi hatósági ügyekben
Jön jön, jön: Nemzeti Fenntarthatatlansági Stratégia
Nem számít a bírósági döntés – nagy titkolózással tovább működik a gödi akkugyár
Népszavazás a kiemelt beruházásokról: három cél, egy eszköz
Rekorder vízzabáló akkugyárral bővülne az orbáni akkugyarmat
Az Orbán-kormány a kínaiak megbízásából veszi meg a Liszt Ferenc repteret
A budapesti repülőtér sorsa talán rendeződik – csak a lakosság maradt ki
Reptér adásvétel: a károkat a felvásárlás előtt rendezzék, ne az adófizetők pénzéből
