A rovat kizárólagos támogatója

A természetre a körfolyamatok, az emberre a lineáris folyamatok a jellemzőek. Növekedés vagy fejlődés? Nem tudjuk, hogy mekkora a bioszféra helyreállási képessége. Az Orbán kormány visszavitt minket a 70’-es évekbe az oktatás szemléletmódjában is. Miért, és hogyan alapította meg a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületet? Mit tanít 14 unokájának a természetről?

“Akár szeretjük, akár nem, az ember kiemelt helyzetű lény. Olyan léptékű és olyan jellegű tevékenységet folytat, amely minőségileg kiemeli a többi élőlény közül. A kiemelt helyzetből elméletileg kétféle következmény származhat: kiemelt jogok és kiemelt kötelességek. El kell ismernünk, hogy – legalábbis az utóbbi évszázadokban – az ember a maga kitüntetett helyzetét a gyakorlatban úgy élte meg, hogy kiemelt jogokat követelt és érvényesített magának. Itt az ideje, hogy belássuk: csak az a viselkedés etikus, amely a kiemelt helyzetet nem előjogok megszerzésére használja, hanem fokozott kötelességként éli meg.” Az idézet a hazai környezeti nevelés doyenjétől Dr. Victor András főiskolai tanártól származik, akivel Sarkadi Péter beszélgetett.

Victor András Tahiban született 1943-ban. 1967-ben az ELTE-n végzett mint biológia-kémia tanár, 1998-ban ugyanitt szerzett neveléstudományi PhD-t.
1967–1972: tanított egy egészségügyi szakközépiskolában, 1972-1977 között az Országos Pedagógiai Intézetben, majd 2006-ig az ELTE TTK Főiskola Kémia Tanszék (és jogelődjei) tanára volt. Közben 1994-1996 között PHARE projekt vezetője volt.  A 8.-os biológiát az ő könyvéből tanultuk sokan a 70’-es évek eleje óta.
1992 márciusában egyik ötletgazdaként -53 lelkes környezeti nevelővel- megalapította a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületet, mely 1998 óta kiemelkedően közhasznú, 1999-ben Környezetünkért díjat kapott – tagsága pedig ma már közel kétszáz fős.

Victor András szakmai területei: a környezeti nevelés elmélete és gyakorlata; a biológia és kémia tanításának módszertana; a természettudományok tanításának nyelvészeti kérdései. Blogolás: https://victora.blog.hu/

A Rogers Akadémián 2010. január 15-én – „Mit tanulhatunk a természettől” című felvetésében arra kereste a választ, hogy a mai környezeti kihívások közepette milyen kreatív üzeneteket közvetít számunkra, emberi lények számára az anyatermészet. Képesek vagyunk-e olvasni a természet könyvében, ahol eddig már számos válságra megíratott a megoldás.

A beszélgetésben szó esik még sok húsbavágó kérdésről:
Növekedj, vagy elpusztulsz. A fejlődés nem egyenlő a növekedéssel, ezért járatódott le a fenntartható fejlődés kifejezés is.
Civilek helye és szerepe, a megváltozott oktatás pl. a covid járvány alatt az ember és környezet viszonya, napjaink morális kérdései, túléljük az önpusztításunkat?
A természet betartja a mértéket az un. bölcs ember nem. A természetre a körfolyamatok, az emberre sajnos a lineáris folyamatok a jellemzőek. Hova vezet ez?

Emellett beszél arról is, hogy a jézusi tanításokból miért a szeretet, a szelídség, és a lelki gazdagság felé fordulás érdekli leginkább.  De szó esik arról is, hogy a NAT jól indult, de az orbáni oktatáspolitika rossz irányba, a 70’-es évekbe repítette vissza. A pedagógus szerint a pandémia miatti virtuális oktatás egy jó lehetőség lett volna arra, hogy elszakadjunk a tankönyvektől, a frontális tanítástól, a tanár magyarázatának mindenhatóságától – de ezt is elpuskáztuk.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás