Az Európai Parlament (EP) képviselőinek többsége minél zöldebbnek, tisztábbnak szeretné látni a városokat. Nem öncélúan, hanem azért, hogy jó legyen a városlakó európai polgárok életminősége. Ez derül ki abból a határozatból, amelyet 2015 decemberében fogadott el az EP plenáris ülése.
Különös jelentősége van annak, mennyire tudjuk megkímélni a városlakókat a közlekedés okozta ártalmaktól, hiszen becslések szerint 2050-re már az európai polgárok 82 százaléka lesz városlakó. Egyelőre még főként hagyományos meghajtású gépkocsit használunk a városokban, azaz az uniós közlekedés több mint 96%-ban a kőolajtól függ, és az összes energiafogyasztás közel harmadáért felel. Ennek a helyzetnek a közeles javulására nem számít a határozat, sőt azt mondja, hogy a városi közlekedés a teljes CO2-kibocsátásból akár 25%-ban, az éghajlatváltozásért felelős városi területek teljes kibocsátásából pedig mintegy 70%-ban is felelős lehet.
Karima Dell francia zöldpárti képviselő, a decemberben az EP elé került és elfogadott jelentés előadója a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban
Idéz adatokat a jelentés az Eurobarométer 2013-ban közzétett 406. sz. külön jelentéséből, miszerint az európai polgárok szerint az alacsony tömegközlekedési viteldíjak (59%), a jó tömegközlekedési szolgáltatások (56%) és a jó kerékpáros infrastruktúra (33%) lehet leginkább jótékony hatással a városi mobilitásra. Statisztikák szerint a városi területeken megtett utazások mintegy fele öt kilométernél rövidebb, ezért többnyire akár gyalog, kerékpáron vagy tömegközlekedési eszközökkel vagy bármilyen egyéb közlekedési eszközzel is megtehető, aminek látszania kellene a városi közlekedésszervezésben.
Tudni lehet, hogy a közúti halálos balesetek és súlyos sérülések több mint 30%-a városi területen következik be, gyakran a veszélyeztetett úthasználókat (köztük a gyalogosokat) érinti, és a balesetek a járművek magas koncentrációjával és a sebességgel függnek össze.
Rámutat a határozat arra, hogy a gázolaj széleskörű használata a közlekedésben – különösen a régi és a részecskeszűrő nélküli járművekben – az egyik fő oka a városokban mért magas részecskekoncentrációnak, és ennek a helyzetnek a megváltozása érdekében támogatni kell a városi közlekedésben az alternatív üzemanyagokat és a közlekedési módváltásokat, de a városi mobilitás veszélyeztetése nélkül. Szó van a határozatban a közlekedés másik igen veszélyes környezetszennyezéséről, a zajról is. Kiinduló adatként az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatását használja, miszerint 2011-ben több mint 125 millió európai polgár volt kitéve az 55 dB-es biztonsági határértéket meghaladó zajszennyezésnek.
Üdvözli a határozat a városi mobilitásról szóló bizottsági közleményeket, de aggasztónak találja, hogy az Európai Bizottság európai szintű közlekedési koncepciók kidolgozásáról beszél, amelyeket aztán hozzá kellene igazítani a tagállamok körülményeihez. Ehelyett a felülről lefelé irányuló megközelítés helyett a terepen végzett párhuzamos kísérletezésekre épülő, alulról felfelé építkező megközelítést kellene követni. Határozottan támogatni kell ehhez a helyi érdekeltek tapasztalatcseréjére szolgáló platformok létrehozását, és lehetővé kell tenni a sikertörténetek széleskörű megismerését.
Több témakörben, összesen hatvankét pontban sorolja a határozat, hogy mi mindent kell figyelembe vennie a fenntartható város- és városi mobilitástervezésnek, illetve mit kell tennie az Európai Uniónak és a tagállamoknak a fenntartható városi mobilitás kialakítása érdekében.
Az első témakör a tér és az infrastruktúra visszaszolgáltatása valamennyi polgárnak és az akadálymentesítés javítása. Szó van itt arról, mennyire fontos a tervezés, fejlesztés és döntéshozatal átláthatóbbá tétele, a folyamatos konzultáció a városi mobilitásban érintett minden érdekelt féllel, így az utasokkal, a kiskereskedőkkel, az árufuvarozókkal. Az információknak nyilvánosan és könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük. Az infokommunikációval támogatott, fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) fontos eszköze a megfelelő és biztonságos mobilitási megoldások biztosításának valamennyi polgár számára. A SUMP-okban figyelembe kell venni a csökkent mozgásképességű személyek különleges kommunikációs szükségleteit is, és kritikus jelentőségű a csökkent mozgásképességű személyek mobilitása szempontjából az akadálymentes infrastruktúra. Mindenki számára biztonságos infrastruktúrát kell biztosítani, megfelelő teret kínálva a leginkább veszélyeztetett úthasználók számára. A SUMP kidolgozását a városi közlekedés területét érintő uniós projektek finanszírozása során fontos elemként kell vizsgálni, és az Unió finanszírozási és információs támogatást adhat e tervek kidolgozásához és végrehajtásához. A várospolitika tegye lehetővé a különféle közlekedési megoldások – például a tömegközlekedés, a járműmegosztáson alapuló közlekedés, a kerékpározás és a járműkölcsönzési szolgáltatások – zökkenőmentes összekapcsolását.
Mivel csökkenteni kell az Európai Unió közlekedési rendszerének olajfüggése miatti káros környezeti hatásokat, meg kell akadályozni, hogy a városi mobilitási intézkedések további közlekedési igényeket generáljanak az amúgy is túlzott gépkocsihasználat terén. Ennek érdekében az európai strukturális és beruházási alapokat szisztematikusan fel kell használni átfogó és integrált, intermodális SUMP-ok kidolgozására és megvalósítására. A SUMP-oknak összhangban kell állniuk a jelenlegi uniós menetrenddel és célkitűzésekkel, különösen azokkal, amelyeket a 2011. évi közlekedési fehér könyvben a forgalom közútról vasútra való átterelésével kapcsolatban határoztak meg.
Közlekedési alternatívák – bringa, autó és villamosA második témakör a környezet, az életminőség és az egészség javítása. Hangsúlyozza a határozat, hogy van helyi, regionális, tagállami és határokon átnyúló levegőszennyezés, ezért az összes kormányzati szinten szükség van intézkedésekre a csökkentése érdekében.
Erősíteni kell a többszintű kormányzáson alapuló megközelítést, amelyben valamennyi szereplő felelősséget vállal a maga szintjén meghozható és meghozandó intézkedésekért.
Felhívja a városokat, hogy alaposan értékeljék a polgárok és a vállalkozások szükségleteit és a közlekedési módokat a fenntartható városi mobilitás érdekében, és hozzák meg a szükséges intézkedéseket a városi életszínvonal javítása céljából, többek között a fenntartható közlekedési módok, köztük a gyaloglás és a kerékpározás részarányának növelését, az intermodalitást ösztönző politikával. Az illetékes hatóságok az elővigyázatosság és az arányosság elvével összhangban hozzanak intézkedéseket a városokban a közlekedési eredetű zaj csökkentése, valamint a városok levegőminőségének javítása érdekében. Érjék el, hogy a szennyező anyagok koncentrációja ne lépje túl az Egészségügyi Világszervezet iránymutatásai által meghatározott szinteket. Legyenek hatékonyak és ambiciózusak a gépkocsikra kiszabott 2025-ös és 2030-as kibocsátási határértékek!
Szükségesnek látszik a járművek birtoklásával és használatával kapcsolatos attitűdök változása (telekocsi, közautó), ezért a határozat kéri a Bizottságot, hogy fejlessze és támogassa a mobilitás kollektív formáit. Elemezze az Európai Bizottság az osztott gazdasági modellre támaszkodó új mobilitási formák – különösen az autómegosztás – társadalomra gyakorolt hatásait. A tagállamoknak ki kell dolgozniuk az „osztott város” koncepcióját, tekintve, hogy az előnyökkel járhat a polgárokra nézve, különösen a gyönge tömegközlekedésű kisvárosokban, lehetővé téve a megosztáson alapuló mobilitási megoldások kialakítását.
Szerves eleme a fenntartható városnak a nagyon fejlett, hatékony, megfizethető, biztonságos és mindenki számára hozzáférhető tömegközlekedés. A megbízható tömegközlekedési szolgáltatásoknak fontos szerepük lehet a forgalmi dugók, a levegőszennyezés és a zaj mérséklésében. Ezért a határozat felhívja a tagállamokat, hogy bővítsék a tömegközlekedést. A tagállami és a helyi hatóságok segítsék elő a digitális szolgáltatások elérhetőségét a tömegközlekedési járműveken és a megállókban. Támogatja a határozat egy szabályozási keret kialakítását, amely lehetővé teszi új mobilitási formák és a meglévő erőforrásokat jobban kihasználó, új, osztott modellek használatát.
Bíztatja a határozat a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a nem motorizált közlekedés javítását célzó stratégiáikat. Lehetőség szerint mozdítsák elő a kerékpárhasználatot, többek között úgy, hogy 2030-ig megvalósítandó nagyra törő célokat határoznak meg a kerékpározás arányára, és a gyaloglás és a kerékpározás feltételeinek javítására. Az Európai Bizottság és a tagállamok növeljék a kerékpározással és az alternatív közlekedési módokkal kapcsolatos tudatosságot, segítsék elő a váltást fenntartható közlekedési módokra, és továbbra is támogassák az Európai Mobilitási Hét kampányt. Támogassák azokat a politikákat, amelyek ösztönzik a vállalatokat a munkahelyre és az onnan kiinduló utazások csökkentésére, többek között a távmunka engedélyezésével és előmozdításával.
Harmadik témaköre a határozatnak az Energiamegtakarítás és éghajlatvédelem. Az alacsony széndioxid-kibocsátású és a megújuló energiaforrások használata kulcsfontosságú a fenntartható városi mobilitás elérése és egyszersmind a környezeti feltételek javítása szempontjából.
londoni kerékpársáv
Támogassák a tagállamok a közlekedési fehér könyvben megfogalmazott célt a városi közlekedésben részt vevő, „hagyományos üzemanyagokkal működő” gépkocsik számának megfelezésére 2030-ig, és teljes kivonására 2050-ig. A városok segítsék elő és támogassák az áttérést alternatív közlekedési módokra és kevéssé szennyező járművekre annak érdekében, hogy 2050-ig elérjük az üvegházhatású gázkibocsátás 60%-os csökkentésére irányuló uniós célt.
Az alulról építkező megközelítés szép példájaként határozottan támogatja a határozat a Polgármesterek Szövetségének több mint 6000 aláírást tartalmazó kezdeményezését az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, és üdvözli, hogy Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikai biztos 2015. október 13-án Brüsszelben egy ambiciózus klímaegyezmény kialakítására szólított fel.
A negyedik témakörbe azon határozati pontok kerültek, amelyek lényege, hogy az innováció kerüljön az intelligens mobilitási megközelítéseket célzó kutatási politika központjába. Kérik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az új technológiákkal, az új üzleti modellekkel, valamint az új, integrált és fenntartható városi mobilitási gyakorlatokkal és városi logisztikával kapcsolatos kutatási programokat. Támogatják a Horizont 2020 azon prioritásait, amelyek az intelligens, zöld és integrált közlekedést és városi mobilitást célzó társadalmi változásokra irányulnak, valamint a „mobilitás mint szolgáltatás” (Maas) kezdeményezések indítását Európa-szerte.
Az ötödik témakör a városi mobilitás fenntarthatóbbá, megbízhatóbbá és biztonságosabbá tétele. Megállapítja a határozat, hogy a gondosan kialakított biztonsági előírások, valamint a fejlett forgalom- és sebességszabályozás drasztikusan csökkenti a halálos kimenetelű városi közúti balesetek és súlyos sérülések számát. A forgalom irányításának és ellenőrzésének, valamint a közlekedés biztonságát veszélyeztető szabálysértések – például a gyorshajtás, az ittas, kábítószer vagy gyógyszer hatása alatt való vezetés, a mobiltelefon és más távközlési és informatikai eszközök vezetés közbeni használata – következetes kivizsgálásának feladatával megbízott biztonsági erők hozzájárulnak a városi közúti balesetek számának csökkenéséhez. Felhívja a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy 2020-ig gondolják újra a sebességszabályozásokat a biztonság érdekében, többek között a lakóövezetekben és az iskolák, oktatási és közösségi intézmények környezetében.
Gyors közlekedési eszköz
A hatodik témakör az innováció a fenntartható teherszállítás területén. Úgy vélik az Európai Parlament képviselői, hogy a magán- és közszereplőkre egyaránt kiterjedő innovatív, fenntartható és környezetbarát városi logisztikai stratégia rendkívül fontos a városi közlekedési dugók és környezeti problémák megoldása szempontjából. A logisztikának fenntartható közlekedési módokon kell alapulnia, ezért kérik a határozatban a városi területek ellátási láncának jobb optimalizálását új, költséghatékony üzemelési módok, technológiák és üzleti modellek alapján. Fontos része egy SUMP-nak a komodalitást elősegítő logisztikai stratégia, amely lehetőség szerint számol a vasúti közlekedéssel, a tiszta belvízi hajózással és a tengeri kikötőkkel is. A határozat kéri az illetékes hatóságokat, hogy lehetőség szerint csökkentsék a városközpontokban a nehéz tehergépjárművek forgalmát. Felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a teherszállítási ágazatot a járműpark környezetbarátabbá tételére ösztönző politikákat, amelyek a helyi hatóságokat is olyan ösztönzők bevetésére sarkallják, amelyek révén a gazdasági szereplők fenntarthatóbbá teszik a városi áruszállítást.
A hetedik témakör a külső költségek minimalizálása és a jobb minőségű beruházások. Itt mindenekelőtt azt hangsúlyozza a határozat, hogy a beruházások költség-haszon elemzésének a társadalmi haszon maximalizálására és a – például az éghajlatváltozásból, a balesetekből, az egészségügyi ellátásból, a zajból, a levegőszennyezésből és a térhasználatból eredő – külső költségek minimalizálására kell irányulnia. A városi mobilitásnak hozzá kell járulnia az Unió erőforrás-hatékonysági – különösen a körforgásos gazdasággal kapcsolatos – célkitűzéseihez, és azokba teljes mértékben illeszkedniük kell. A megkülönböztetésmentesség, az interoperabilitás és „a szennyező fizet” elvén alapuló városi út- és parkolóhasználati díjszabás az integrált városi mobilitási politika részét képezheti. Kéri a határozat az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy a városi csomópontok esetében használják ki az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a városi projektekkel kapcsolatban biztosított új finanszírozási lehetőségeket. Az illetékes hatóságok biztosítsanak szoros kapcsolatot az intelligens és fenntartható városi mobilitási politika és az uniós forrásokból finanszírozott városi mobilitási projektek között, valamint határozzanak meg világos felhasználási célokat és mutatókat a projektek alacsony kihasználtságának, gazdasági és társadalmi haszna aláásásának az elkerülése érdekében. Szükség van kapacitásépítésre a helyi hatóságokban az integrált fejlesztési stratégiák kialakítása és végrehajtása céljából, annak érdekében, hogy javuljon a területi együttműködés. A fenntartható tömegközlekedésbe való beruházás nemcsak a városi mobilitással kapcsolatos problémákra ad választ, városfejlesztési elemei is vannak. Hatással van a város általános gazdasági rendszerére, megkönnyíti a zöld városi környezetek kialakítását és a hozzáférést a vegyes (kereskedelmi, lakóterületi, szabadidős, kulturális, oktatási) tevékenységeket tömörítő központokhoz. Nyomatékosan kéri a határozat az Európai Bizottságot, hogy készítsen könnyen hozzáférhető áttekintéseket az Unió által társfinanszírozott városi mobilitási programokról. Nyújtson felhasználóbarát tájékoztatást az Unió által a városi közlekedési projektekhez nyújtható társfinanszírozási lehetőségekről. Kéri a határozat, hogy:
a) az uniós finanszírozású városi mobilitási projektek megvalósítása után legyenek eszközök a szolgáltatás minőségének és a felhasználók elégedettségi szintjének nyomon követésére,
b) a városi mobilitási projektek megfelelő mobilitási politikába ágyazódjanak, és
c) erről gondoskodjon együtt az Európai Bizottság a tagállamok hatóságaival.
Az Európai Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok megvalósításának félidei felülvizsgálata során nyújtsa be a fenntartható városi mobilitásra vonatkozó kohéziós politikai támogatás minőségi és mennyiségi elemzését.
A nyolcadik témakör a hatékony mobilitási rendszerek hálózatainak integrációja és az együttműködés ösztönzése. Felszólítja a határozat a tagállamokat, hogy támogassák a regionális, nemzeti és európai hatóságok közötti együttműködést a szakpolitikák kialakításában, és ennek érdekében mozdítsák elő a többszintű kormányzást. Jó kiindulópontja az Európai Bizottság „Polgárok hálózata” kezdeményezése a gyalogláson, kerékpározáson, tömegközlekedésen alapuló és az autómegosztással, telekocsikkal, taxikkal kiegészülő intermodális mobilitási láncok előmozdításának és támogatásának. Az Európai Bizottság hozzon létre fenntartható mobilitási hálózatot a területrendezés és területhasználat bevált gyakorlatainak cseréjére, a tagállamok ösztönözzék részvételre a városokat az „Intelligens városok és települések” európai innovációs partnerségben. Induljanak uniós és tagállami kampányok a lakosság tudatosságának növelésére a hatékony, fenntartható és a hagyományos üzemanyagokkal működő gépkocsitól kevésbé függő mobilitás előmozdítása érdekében. Támogatja a határozat a Városi Mobilitási Megfigyelőközpont (Eltis) munkáját, és úgy véli, hogy javítani kell az ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatos kommunikációt, többek között a központ portálját. Üdvözli a határozat a városi mobilitással kapcsolatos uniós kezdeményezések koordinációját, a kutatásra és innovációra irányuló CIVITAS 2020 kezdeményezést és a Városi Mobilitási Megfigyelőközpontot, amely a legjobb gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét szolgálja.
Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse
