Hirdetés

Már napok óta égnek a gumiabroncsok Kijevben, és már évtizedek óta égnek a hazai kályhákban is. Annak jártunk utána mivel jár a gumiégetés. Egy szabadtéri gumihulladék égése során 13 ezerszer annyi mutagén vegyület kerül a levegőbe, mintha egy jobb szenes erőműben gyújtanának be.

Aki elnézi az elmúlt napok képeit Kijevből, az jól láthatja, hogy mindenütt visszatérő motívum az állandó tűz és füst, amit a tüntetők a saját védelmükre gyújtanak. Nyilván a tiltakozók legkevésbé foglalkoznak a gumiégetés egészségügyi kockázataival, hogyha a füst a mesterlövészek golyóitól kíméli meg őket, de sajnos ennél sokkal hétköznapibb szituációkban is találkozhatunk gumiégetéssel. Mégpedig a háztartásokban.

Idehaza, sajnos még mindig túl gyakori, hogy a kazánra dobnak egy-egy elhasznált gumiabroncsot, ami aztán jellegzetes fekete füsttel borítja be a környéket. A füst nem csak esztétikai problémát jelent, hanem komoly egészségügyi károkat is okozhat rövid- és hosszútávon is. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség végzett már jó néhány éve egy projektet, amelyben a nyílt téri gumihulladék égetés során kibocsátott légszennyező anyagokat vizsgálta. Közismert, hogy az égetés során olyan szennyezőanyagok kerülnek a levegőbe, mint a kisméretű szilárd részecskék, kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, ám nagyon sok ennél lényegesen toxikusabb vegyület is a levegő kerül.  Ezek közé tartoznak a különböző szerves vegyületek és a nehézfémek. A tanulmány csak a szerves vegyületek közül több mint hatvanat sorol fel, melyek közül igen sok a potenciálisan daganatkeltő, vagy születési rendellenességeket okozó vegyület. A listát felsorolni igen hosszadalmas lenne, így ízelítőül, csak néhány vegyületet mutatunk be. A különböző poliklórozott dioxinok és furánok mellett benz(a)pirén, benzol, naftalinok, sztirén és sok egyéb vegyület kerül a levegőbe. A benzapirén közismerten rákkeltő hatású, hasonlóan a dioxinokhoz, ráadásul az égetés során ezekből igen sok jut a levegőbe. A kutatás azt is megállapította, hogy a lassan izzó gumihulladék füstjében fajlagosan több a szennyezőanyag, mintha gyors égés zajlana.

A szerves szennyezőanyagok mellett nehézfémek is megtalálhatóak voltak a füstgázban. Legnagyobb mennyiségben a cink fordult elő, de a gumiabroncsok számos egyéb fém összetevőt is tartalmaznak, amelyek jelentős része megjelenik a füstgázban is, így az arzén, a kadmium, a nikkel, a higany, króm és a vanádium egyebek mellett. Attól függően, hogy az érintettek mennyi ideig vannak kitéve a gumiabroncsok füstjének különböző egészségügyi panaszok jelentkezhetnek. Ez lehet szem-, torok irritáció, légzőszervi panaszok (köhögés, nehézlégzés, stb.), de károsíthatja hosszú távon az idegrendszert, okozhat daganatot, vagy születési rendellenességet is.
A gumihulladék égetésének veszélyeit jól mutatja, hogy az amerikai környezetvédelmi ügynökség mérései szerint egy szabadtéri gumihulladék égése során 13 ezerszer annyi mutagén vegyület kerül a levegőbe, mintha egy jobb szenes erőműben gyújtanának be.
Egy korábbi szintén amerikai tanulmány megerősítette, hogy a gumihulladék égetése során több mutagén anyag szabadul fel, mint bármely más tüzelőanyag esetén, lett légyen szó akár olajról, akár szénről.

A gumiégetés során felszabaduló szennyezőanyagok egy része a talajra is kiülepszik, és számos közülük igen nehezen bomlik le. Különösen kockázatos ezért a háztartási gumihulladék égetés, mert a közeli kiskertekben a növényeken keresztül bejuthatnak a szennyezőanyagok az emberi szervezetbe is. A gumihulladékok égetése nyílt téren, vagy háztartási berendezésekben is tilos, a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján, erre érdemes figyelmeztetni azt is aki gumihulladékot éget, mert az illegális hulladékégetés jelentős pénzbüntetéssel is sújtható.

Magyarországon a becslések szerint 40-50 ezer tonna gumiabroncsból lesz hulladék évente, és uniós előírások szerint évente 15-20 ezer tonna gumiabroncs feldolgozása kötelező. Bár a gumiabroncsok anyagában történő hasznosítása már idehaza is működő megoldás, sajnos a hazai cementgyárakban és erőművekben pedig is jelentős mennyiségű gumihulladékot égetnek.  Noha a háztartási gumihulladék égetés kockázatosabb, hiszen nincs szűrőberendezés, és a kibocsátás is alacsonyabban történik, az ipari égetés sem jó megoldás, mert itt is számottevő a kibocsátás. Bár egy köbméternyi füstgázban lényegesen kevesebb a szennyezőanyag mennyisége, ám itt óránként több ezer, de akár százezer köbméter füstgáz is kerülhet a levegőbe. Ennek az eredménye, hogy fajlagosan kevesebb, de összességében több szennyezőanyag juthat a levegőbe.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás