A rovat kizárólagos támogatója

Óriási méhfarmot csinált ötven hektáros birtokából Morgan Freeman. Mézet nem vár tőlük, mert mint mondta, nem azért tartja őket.

Az amerikai színész, rendező és filantróp Morgan Freeman méhrezervátummá alakította 50 hektáros, mississippi-i birtokát – írta meg a Forbes magazin.

A 81 éves Freeman vonzalma a méhek iránt még 2014-ben kezdődött – vagy legalábbis ekkor vallott róla először a közönségnek az amerikaiak által kedvelt Jimmy Fallon show-ban. Akkor azt mondta, alig pár héttel korábban kezdett foglalkozni a dologgal, de azért már így is akadt pár élménye a méhekkel.

Mint mondta, a vadméhek megőrzése és életben tartása elengedhetetlen az egészséges természethez.

"Rengeteg erőfeszítést tesznek azért, hogy a méhek újra elterjedjenek a bolygón… nem gondoltunk bele, hogy ők mindennek az alapja, a növekedésnek, a növényeknek…". Ekkor még csak 26 kaptárt telepített át Arkansas-ból a birtokára – a méheket eleinte cukorral és vízzel etette és a méhek által kedvelt magnóliafákat, leandert és lóherét ültetett. Azt is bevallotta, hogy nem szokott védőfelszerelést ölteni, ha közéjük megy, és ennek ellenére még nem csípték meg.  Az Euronews szerint mézet pedig nem vár tőlük, mert mint mondta, nem azért tartja őket.


Vegyszermentes, olcsó, és sokszorosan hasznos méhmentés

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit már a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban. Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel – fűszerekkel, takarmánynövényekkel – való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is.


Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon?

A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy a magképzéshez. Ezek között találunk sok zöldség- és gyümölcsfélét, melyek táplálkozásunk alapjai, gyógy- és fűszernövényeket, faanyagot és textília-alapanyagokat. Hogy csak néhányat emeljünk ki: ilyen növény a bab, a burgonya, a hagyma, a karfiol, a káposzta, a padlizsán, a paprika, a retek, a sárgarépa, a tök, az uborka; az alma, az áfonya, a barack, a cseresznye, a dinnye, a gesztenye, a körte, a kakaóbab, a kávé, a kesu, a narancs, a szilva; a citrom, a mandula, a mustár, a szezámmag; a gyapot, a napraforgó, a repce, a takarmánylucerna. A beporzóktól függ a szárazföldi ökoszisztémák egyensúlya, a vegetációt alkotó növények jelentős százalékának megléte és fennmaradása.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek