A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Jókora összeget lehúznak a Magyarországnak járó EU-s pénzből, 470 milliárdnak inthet búcsút az Orbán-kormány. És még csak nem is a jogállamisági mulasztások miatt. Magyarország valószínűleg a harmadik lesz a helyreállítási alapból legtöbbet veszítő tagországok listáján.

Az előrejelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték. De a kormánynak még idén meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal (EB) a többéves beruházási és reformtervről, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a kifizetések. Az egyeztetések hónapok óta zajlanak, egyelőre eredménytelenül.

Az EB friss gazdasági prognózisa alapján az előzetesen várt 2511 milliárd forint (7,2 milliárd euró 349-es euró árfolyamon számolva) helyett 2080 milliárdot (5,9 milliárd euró 355-ös euró árfolyamon) kaphatunk 2021-2026 között a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénzügyi alapból, ami 18 százalékos csökkenés az eredeti összeghez képest, számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője.

Az összeg csak valamivel magasabb a pénzügyminisztérium tavaly decemberi prognózisában jelzettnél: Varga Mihályék akkor azt állították, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye miatt körülbelül 440 milliárd forinttal kevesebb helyreállítási pénzt fogunk kapni. A kutató szerint a csökkenés 470 milliárd lesz. A végleges számot az EB fogja megállapítani a júniusban várható statisztikai adatok alapján, de Darvas Zsolt szerint az valószínűleg hasonlítani fog a kalkulációihoz.

A változás oka, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben is jelentősen meghaladta a várakozásokat Magyarországon: a 2020-ra jósolt 6,4 százalékos visszaesés helyett csak 4,7 százalékos volt a csökkenés, 2021-ben pedig a korábban becsült 4 százalék helyett várhatóan 6,5 százalékkal bővült. A helyreállítási alapról rendelkező jogszabály kimondja, hogy a maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ikáig aktualizálni kell a 2020-as és a 2020-2021-es összesített GDP változására vonatkozó tényleges eredmények figyelembe vételével.

– A módosítás csak a támogatási keret 30 százalékát érinti, amire az EU Bizottság előzetes becslést adott. Ennek összege részben függ a 2019-es adatoktól, a népesség számától és az egy főre jutó GDP-től, de emellett attól is, hogy mekkora volt a gazdasági növekedés 2020-ban, illetve 2020-2021-ben együttesen – magyarázta lapunknak Darvas Zsolt. – A számoláskor a 2020. novemberi bizottsági előrejelzést használták, de a Covid19 válság idején nehezen lehetett előre jósolni, ezért a tényleges növekedési adatok nagyon megváltoztak.

Az EB múlt héten közzétett téli gazdasági előrejelzése alapján a szakértő megállapította, hogy minden tagállam nagyobb növekedést produkált, mint amennyit Brüsszelben vártak. A támogatási összeg 30 százalékának egy részét a 2020-as GDP adatok alapján számolják ki, ekkor – Írországot kivéve – még minden országban visszaesést jeleztek, így ez alapján Magyarország is jogosult támogatásra. De a 2020-2021-es aggregált adatok már azt mutatják, hogy 15 tagállamban, köztük Magyarországon, a gazdaság teljesítménye 2021-ben meghaladta a 2019-es GDP-t, ami azt jelenti, hogy a támogatás ezen része már nem jár nekik. A múlt heti prognózis szerint 2021-ben 1,5 százalékkal volt magasabb a magyar GDP 2019-hez képest.

– A helyreállítási pénz 18 százalékos csökkenésével számításaim szerint Magyarország a harmadik tagállam, amelyik a legtöbbet veszíti. Az első Belgium 24 százalékkal, a második Hollandia 21 százalékkal. A környező országok közül a csehek a tervezetthez képest nyolc százalékkal többet kapnak, míg a szlovákok 5, a lengyelek 4, a szlovénok 16 százalékkal kevesebbet. Ebből is látszik, hogy Magyarország esetében nagyon pesszimista volt az előrejelzés – mondta Darvas Zsolt.

A kutató „nagyon jó hírnek” tartja a magyar gazdaság növekedését, amiből – számításai szerint – 2020-2022 között 6,5 milliárd euró (355-ös euró árfolyamon 2300 milliárd forint) többlet adóbevételt könyvelhet el a kincstár. A vártnál magasabb infláció miatt ez további 8,8 milliárd euróval (3124 milliárd forinttal) emelkedhet, vagyis Magyarországon három év alatt jóval nagyobb többlet-adóbevétel keletkezhet, mint amennyit elveszít az EU felzárkózási alapjából.

Halmai Katalin (Brüssszel)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek